Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-254

628 A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921 Akkor, amikor itt az országról területeket szakgatnak le, amikor itt megkisebbítik lakossá­gunkat, ugyanakkor látjuk, hogy más oldalon pedig igenis megtörténik a népszaporodás, mert özönlenek be \4 ra keletről és nyugatról, délről és északról egyaránt azok a nem kivánatos elemek, melyeknek a múltban is köszönhettük nemzetünk romlását. S ennek az inváziónak, ennek a vesze­delmes beáradásnak szeretnék én valamiképen gátat vetni és szeretném felhivni az egész Nemzet­gyűlésnek és az egész országnak figyelmét arra, hogy itt az utolsó óra, amikor még ebben a kérdés­ben tehetünk. Én is sajnálattal veszem tudomásul azt, hegy a Nemzetgyűlés hosszú időre elnapolja üléseit . . . Szilágyi Lajos : Kormányzói kézirattal napol­ják el, nem a Nemzetgyűlés napolja el. Budaváry László : . . . azonban ezen az utolsó ülésen szükségesnek tartottam a mélyen t. kormány figyelmét felhivni arra a szomorú jelenségre, amely már-már egész a tulságíg megy. Majdnem minden nap kapjuk az értesítéseket, hogy ma ebben a Jcözségben, azután abban a községben, majd hegy egyszerre száz községben is telepednek le a külföld­ről bevándorolt nem magyar honosok, akik itt minden nemzeti kincset és javat egyaránt veszé­lyeztetnek. Kapjuk & különböző jelentéseket, sőt személyesen is meggyőződhetünk róla. Itt Buda­pest közvetlen közelében Pestújhely községben, ahol például a világháború előtt a zsidó lakosság­nak a száma csak háromszáz volt, ma már 1100— 1200-ra emelkedett ennek a lakosságnak a száma. Minden ingó- és ingatlan vagyont a kezükbe kapa­ritanak. Akkor hogyan beszéljünk nemzeti erőről, amely majd hivatva lesz elvesztett javainkat vissza­szerezni, ha mi ezt a mételyt, ezt a nemzeti és keresztény eszmétől teljesen idegen és távol álló népet itt rajokban engedjük rá a magyar nem­zetre, amely nép velünk együttérezni, összeforrni sohasem fog. Ls beszéljünk bár Nyugatmagya.ro­szágról, Erdélyről vagy északi megszállott részeink ről, ezek sohasem fognak velünk együttérezni abban, hogy becsületes magyar embernek vért és életet kell áldoznia a hazájáért, mert ők még a háború zivatarának is csak a javát szokták ki­aknázni, mint ahogy láttuk a szomorú közelmúlt­ban. (Ugy van ! jobbfdől.) Nem csodálkozom azon, ha ez a liberális hang itt már-már valósággal hullámokat vet és felcsap egészen az egekig, hiszen most már mindenütt pártolói akadnak ennek a fajnak, amely itt az országot végromlással fenyegeti. Látjuk, hogy ez a liberális szellem bevonult már a Nemzetgyűlésbe is. Látjuk azt, hogy akad liberális ellenzék, amely nem ideális értelemben vett ellenzék, amely jobbat akar, mint amit a többségi pártok és a kormány akarnak, hanem gáncsokat iparkodik vetni a kormánynak és a Nemzetgyűlés többségi pártjai­nak egyaránt, hogy a tisztességes és becsületes munkában ezeket megakadályozza. (Egy hang 1 óbbfdől : Melyik dlenzék, az a kérdés !) évi augusztus hó 23-án, kedden. Drozdy Győző : Micsoda inszinuáció ! (Zaj. Elnök csenget.) Budaváry Lászió: Mélyen t. képviselő ur, önnek ez ellen igazán nincs joga tiltakozni ! (Zaj jobbfdől.) Hornyánszky Zoltán : De nekem van ! Drozdy Győző : Igenis van ! (Zaj.) Budaváry László : Én liberális ellenzékről beszéltem . . . Hornyánszky Zoltán : Az más ! Akkor rend­ben van ! Budaváry László : . . . hozzátettem tizszer is. Drozdy Győző képviselő urnák igazán nincs joga ez ellen tiltakozni, mert épen ő jelentette ki a múltkor a biróság előtt, amikor az ügyét tárgyal­ták, hogy ! »én destruktiv vagyok s ha er gem a biróság elitéi, még destruktivebb leszek és bálványa leszek azoknak a tömegeknek, amelyek ma nem szólalhatnak fel.« Drozdy Győző : Ugy van ! Igaza van ! Büszkén hirdetem ! Budaváry László : A t, képviselő urnák nincs igaza és nincs helye a magyar közéletben az ilyen kiszólásoknak. Drozdy Győző : Csak a heecmachereknek, a Budaváryaknak van helyük. (Zaj. Elnök csenget.) Tiltakozni fogok ellene mindig ! Budaváry László : Mikor mi nemzetet akarunk épiteni, mikor a kereszténység uralmát akarjuk itt megteremteni, a képviselő ur rámutat a titokban működő tömegekre, melyeknek ő a bálványa akar lenni s amelyek még ma nem szólalhatnak fel és nem mozoghatnak. Drozdy Győző: Hegy én titokban működő tömegekre reflektálok, ez hazugság ! Budaváry László : At. képviselő urnem tudja, hogy mi az igazság és mi az igazság ! Elnök ". Drozdy Győző képviselő olyan kife­jezést használt közbeszólás alakjában, amelyet az elnöki székből kénytelen vagyok rendreutasitás tárgyává tenni. (Helyeslés jobbfdől.) Budaváry László : Mélyen t. Nemzetgyűlés 1 Azonkívül azt is látjuk, hegy a tisztítás munkája nem végződhetett be az egész vonalon. Én ugy látom, hegy ma is az állami hivatalokban majd­nem mindenütt akadnak vezető pozíciókban lévő egyének, akik szabadkőművesek voltak, s akik szabadkőműves szellemükből kifolyólag teljesen ellentétben állanak a keresztény és nemzeti gondo­lattal. Ezek bebizonyították a múltban is, hogy a legnagyobb ellenségei minden nemzeti érzésnek és nekik köszönhetjük oroszlánrészében azt, hogy ezt az országot teljesen tönkretették, hogy koldus­botra és a sir szélére juttatták. Hiábavaló itt műiden tiltakozás, hiábavaló minden erőfeszítés, ha nem gondoskodunk arról, hogy ezeket a vezető pozíciókból leszorítsuk és az őket méltán megillető helyre juttassuk, tehát olyan helyre, ahol az intéz­kedési körük nem olyan tág és ahol nem árthatnak a nemzetnek, mert addig tökéletes munkát egy­általában nem végezhetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents