Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-254

A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921. bol bennünket, akkor a magyar lélekben olyan szakadás áll be Ausztriával szemben, amelyet betölteni sohasem lesz lehetséges. (Úgy van! ügy van !) Kötelességemnek tartottam ezt mint olyan ember, akinek ereiben osztrák vér is csör­gedez, elmondani, hogy Ausztria jól tudja meg, hogy nem lesz közöttünk egyetlenegy ember sem, aki nem fogja szent kötelességének ismerni, hogy a lelkekben Ausztriával szemben ezt az elkese­redést ápoljuk, ha Nyugat-Magyarországot tőlünk elszakítja. (Elénk helyeslés és taps.) Mint Sopron sz. kir. város képviselője a város nevében ünnepélyesen tiltakozom az ellen, hogy a várost és Nyugat-Magyarországot osztrák igába bocsássuk. (Általános élénk helyeslés, él­jenzés és taps.) Elnök : Napirendelőtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezheti. Sándor Pál képviselő ur szintén napirend előtt kért szót. A képviselő urnák az engedélyt megadtam. Sándor Pál: T. Nemzetgyűlés! A ház­szabályok 215. §-ának c) pontja alapján szóla­lok fel. Múltkori egyik felszólalásomban érintettem a Futura ügyét és azt is emiitettem, hogy báró Lers Vilmos ott a kormány képviselője. O velem azt tudatta, hogy ebben a tekintetben tévedtem. Más helyreigazítást nem kaptam tőle, hanem csak, azt, hogy a kormányt más kép­viseli. Kötelességemnek tartom itt a Ház előtt kijelenteni, hogy ebben az egy pontban téved­tem, hogy báró Lers Yílmos nem a kormányt képviseli, hanem más ül benn a Futurában a kormány képviseletében. Báró Lers Vilmos csakis mint délégué foglal benn helyet, tehát csak a Eutura igazgatóságát képviseli az ügy­vezető igazgatóság mellett. Elnök: Napirend szerint következik az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyon­váltságáről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvény­javaslatot felolvasni szíveskedjék. Vasadi Balogh György jegyző: (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki a felolvasott törvény­javaslathoz szólni? Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés! A felolvasott törvényjavaslatra vonatkozólag bátor leszek néhány stiláris, részben pedig értelem­zavaró részlet korrigálására vonatkozó javaslatot előterjeszteni. A 2. §-hoz elfogadta a Nemzetgyűlés Drozdy képviselő urnák egy beszúrását, amely a negye­dik sorba lett volna beiktatva. Miután azonban ezen beiktatás folytán ez a mondat értelmetlen, bátor vagyok proponálni, hogy ez a beszúrás >A vagyonváltságmentes terület azonban nem NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi augusztus hó 23-án } kedden. 617 lehet nagyobb, mint amekkora ezen intézmény­nek fentartásához elegendő« a hatodik sorba tétessék és a következő részlet »továbbá« kötő­szóval kapcsoltassák ehhez a beszúráshoz. A második: Ugyanennek a szakasznak 7. pontjában »a városoknak és községeknek saját tulajdonukat alkotó beltelkei« szavak törlendők, miután ez már az első pontban kifejezést nyert. A 4. §-nál a negyedik bekezdés első sorába »adónak« helyett »földadónak« teendő. Ugyanezen szakasz harmadik sorában »jövedelmet hoz« helyett »hozadéka van« teendő. Ugyanezen szakasz 4. sorában »jövedelme szabályszerű besorozás utján lesz megállapítva« helyett »jövedelmét szabályszerű besorozás utján kell megállapítani« teendő. A 18. § első pontjában »az állam, a tör­vényhatóságok és községek« helyett »az állam, a törvényhatóságok, községek, rendezett tanácsú városok« írandó. A 109., 101. és 150. §-okban »kötelezi« helyett »kötelezheti« teendő. Végül a 170. § második sorában lévő »helyiérdekű« szó törlendő. Tisztelettel kérem a módosítások elfoga­dását. Elnök : Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott törvényjavaslattal szemben ? (Nincs !) Ha nincs, a vitát bezárom és felteszem a kér­dést : méltóztatnak-e a most felolvasott törvény­javaslatot az előadó ur által tett módosítások­kal harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a törvényjavas­latot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki. A törvényjavaslat kihirdetés cél­jából elő fog terjesztetni. Ezzel az ülések meghosszabbítására vonat­kozólag hozott határozat hatályát veszti. Napirend szerint következik az 1921. évi XV. t.-c. 56. §-a alapján az 1921. év második negyedére a vagyonváltság tárgyában benyújtott pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1921. évi XV. te. 58. §-a akként intézke­dik, hogy a vagyonváltságból "eredő bevételek a magyar államnak tőke- és kamattartozásai, valamint oly terhek törlesztésére fordítandók, melyeket a költségvetési vagy külön törvény kifejezetten a vagyonváltságból eredő bevéte­lekre utal. Ugyanezen törvénycikknek 59. §-a felhatalmazza a pónzügyministert arra, hogy a vagyonváltságra előlegeket hívhasson be, de az 58. §-ban kötelezi arra, hogy e vagyonváltság­nak felhasználására vonatkozólag az 1921/22. években minden negyedévben tegyen jelentést a Nemzetgyűlésnek. A pénzügyminister ur ezen felhatalmazás alapján az I. számú vagyonváltságtörvényre vonatkozólag behívott előlegekre, és azok mi­kénti felhasználására vonatkozólag jelentését megtette. Ebből a jelentésből megállapította a 78

Next

/
Thumbnails
Contents