Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-254

A Nemzetgyűlés 254. ülése 1921. kormányzói leirattal hosszabb időre elnapoltatik s így az interpellációkat a napirenden belül a leirat felolvasása előtt kell előterjeszteni, mert különben a képviselő urak elesnének az interpellációk előterjesztésének lehetőségétől, minthogy az ülésezést elnapoló kormányzói leirat felolvasása után további tárgyalásnak helye nem lehet. Elnöki kötelességem ennélfogva kérdést intézni a t. Nemzetgyűléshez, méltóztatnak-e — anélkül, hogy ez a jövőre nézve precedensül szolgálhatna — hozzájáruló i ahhoz, hogy fentemlített képviselő urak a rendkivüli viszonyokra való tekintettel interpellációjukat kivételesen napirendünk letárgyalása után, de a következő ülés napirendjének megállapítása és a kormányzói leirat felolvasása előtt mondhassák el, igen vagy nem? (Igen!) Szmrecsányí György: A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : Méltóztassék ! Szmrecsányí György : T. Nemzetgyűlés ! Az elnök urnák javaslata — engedelmet kérek — az eddigi gyakorlatnak egyáltalában nem felel meg, miután arra precedens még eddig nem volt, hogy az interpellációk a napirend keretén belül terjesztettek volna elő. Miután az elnök ur szives volt jelezni azt, hogy a Nemzetgyűlés kormányzói leirattal fog elnapoltatni, és ezt méltóztatott indokul felhozni, legyen szabad megjegyeznem azt, hogy ez tulajdonképen indokul nem szolgálhat, mert hiszen tulajdonképen azt a kormányzói kéziratot a minister elnök ur fogja benyújtani, (ügy van! halfelöl.) Miután az elnök ur szives volt nekünk sürgős interpellációink előterjesztésére az engedélyt megadni s miután a Ház tanácskozásait az elnök úrral egyetértésben tulajdonképen a ministerelnök ur ós a kormány vezeti, ennélfogva én nem látom be annak indokát, hogy miért térjünk el a házszabályoktól. Különben is a napirendi javaslatnál szándékozom és szándékoztam felszólalni és legyen szabad már most megjegyeznem, hogy a mai időt egyáltalában nem tartom alkalmasnak arra, sőt veszélyesnek tartom azt, hogy a Nemzetgyűlés ülést nem tart. (ügy van! balfelöl.) Az egész körülöttünk lévő világ forrongásban van. (ügy van! half elöl.) Tény az, hogy a Nemzetgyűlés . . . Elnök: T. képviselő ur, szíveskedjék beszédének ezt a részét a napired megállapításának idejére fenntartani. A házszabályokhoz méltóztatott szót kérni, méltóztassék tehát arra szorítkozni, amire a szót megadtam és amit a házszabályok is megengednek. Szmrecsányí György: T. Nemzetgyűlés! Én aggályomat fejezem ki azzal szemben, hogy eltérjünk a házszabályok sztrikt rendelkezésétől, és hogy az interpellációk a napirend megállapítása után terjesztessenek elő. En nagyon kérem az elnök urat, aki közismert arról, hogy a házszabályokhoz a legsztrikévi augusztus hó 23-án, kedden. 615 tebben ragaszkodik, hogy semmiféle precedenst ne alkosson, mert végre is ezekben a nehéz időkben a házszabály az egyetlen fegyverünk. Ezért annak sztrikt betartásához ragaszkodnunk kell, és tudom, hogy ehhez ragaszkodik elsősorban az igen tisztelt elnök ur. Ennélfogva tisztelettel indítványozom azt, hogy méltóztassék a régi gyakorlathoz alkalmazkodni, hogy tehát a napirend megállapítása után térjünk át az interpellákióra ; és hogy mód és alkalom adassék nekünk arra, hogy az elnapolással szemben fennáló aggályainkat kifejezhessük. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ugyanazok az aggályok, amelyeknek a t. képviselő ur kifejezést adott, az én lelkemben is éltek. Mert kétségtelen az, — és ebben igaza van a t. képviselő urnák — hogy a házszabályok értelmében az interpellációt a napirend keretén kivül kell előterjeszteni, (ügy van ! balfelöl) Sokat törtem is a fejemet rajta, hogy mikép oldhassam meg ezt a kontroverz kérdést olymódon, hogy egyfelől a házszabályok is respektáltassanak, másfelől pedig az illető képviselő uraknak kétségtelenül igen fontos tárgyban előterjesztendő interpellációi itt a Ház színe előtt előadathassanak. Miután nem tudtam ebben a kérdésben magamat elhatározni, ennélfogva kerestem precedenseket, hogy volt-e már rá eset a Ház gyakorlatában, hogy interpellációk a napirend keretén belül terjesztettek elő a Ház kivételes engedélyével? S erre igenis találtam több esetben, több elnök alatt, precedenseket, és pedig : 1888 április 14-én Péchy Tamás elnöklete alatt, 1892 április 9-én báró Bánffy Dezső elnöklete alatt, 1895 május 10-én Szilágyi Dezső elnöklete alatt és 1903 május 20-án gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tekintettel arra, hogy ezen elnök urak kétségtelenül ugyanolyan lelkiismeretességgel kezelték a házszabályokat, mint amilyen lelkiismeretességgel én kezelni szándékozom s ezeknek az elnök uraknak lelkiismerete semmivel sem lehetett tágabb mint az enyém, ennélfogva az ő példájukon okaivá, tettem meg az előterjesztést a mélyen tisztelt Háznak. Természetesen a t. Ház bölcseségére van bizva, vájjon hajlandó-e az itt előbb már felsorolt precedensek alapján házhatározattal teljesíteni azt a kérést, amelyet a t. képviselő urak előterjesztettek. Ha ezt meg méltóztatnak engedni, akkor az interpellációk el fognak mondatni, ha azonban a mélyen tisztelt Ház bölcsesége másként határoz, akkor nagyon természetesen az interpellációk a mai ülésen előterjeszthetők nem lesznek. Ezek után ujolag is azt a tiszteletteljes kérdést intézem a mélyen t. Nemzetgyűléshez, vájjon az általam előadott okok alapján méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a felsorolt képviselő urak által bejelentett interpellációk a legközelebbi ülés napirendjének megállapítása