Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-253
A Nemzetgyűlés 253. ülése 1921. évi augusztus hó 19-én, pénteken. 611 útlevelek megszerzésénél a közönségnek néha igen nagy nehézségekkel kellett megküzdenie és hogy bizonyos torlódás állott be. Ez a torlódás különösen abban az időben volt, amikor a képviselő ur interpellált, mert BIS RZ időpont, amidőn, az iskolai szünidő megkezdődik, továbbá a fürdőidény kezdete, amely Budapest lakosságának nagy részét mozgásba hozza az útlevelek után. Az útlevelek kiosztása körül azonban az utóbbi időben máris lényeges ujitás lépett életbe, amennyiben azelőtt, ahogy azt bölcsen méltóztatnak tudni, az útleveleket kizárólag a budapesti államrendőrség főkapitányi hivatala adta ki, az ujabb időben azonban az útlevelek kiállítását Budapesten három helyen végzik, azonkivül az országban 28 alispáni hivatalban is. így decentralizálva van a dolog, ugy hogy most már 28 plus 3, összesen 31 utlevélkiállitó-hivatal van. (Helyeslés.) Ettől e'tekintve azonban rá kell mutatnom arra a körülményre is, hogy az a beállott torlódás, amely most mutatkozik, az útlevelet kérők emelkedő számára vezethető vissza. Mig 1920májusában 7701 útlevelet, addig 1921 májusában 8671-et váltottak ki. Ez tehát csekély emelkedés. Junius hóban ellenben a múlt esztendőben 8700, az idén pedig 14.900, júliusban tavaly 8.000, ez idén 16.396 útlevél vétetett igénybe. Tény azonban az, és a vizsgálat bebizonyította ezt, hogy nagy átlagban és normális viszonyok között legfeljebb három napot vesz igénybe, amíg az illető utlevélkérő útlevélhez jut, legrosszabb esetben 8 napot. Ez azonban csak abban az esetben van, ha valami különös komplikáció áll elő, pl. az illető személyi megbízhatósága tekintetében kétely merül fel, amelyet esetleg konstatálni kell, utána kell járni. Eá kell mutatnom azonkivül még arra, hogy egyik okozója ennek a nagy torlódásnak tulaj don képen maga az útlevelet kérő közönség, amennyiben konstatáltatott az, hogy ezidén épen július hónapban 1986 olyan útlevelet kért a közönség, amelyet soha igcnybe nem vett, ugy hogy teljesen felesleges munkát okozott az azokat kiállító hatóságnak ; 1986 útlevelet kérő egyén az utlevélér t soha nem jelentkezett. Tehát két klasszisa van az útlevelet kérőknek. Az, amely a nyár elej én okvetlenül útlevelet kért, gondolván, hogy talán fog utazni, a másik pedig az, amely az utolsó pillanatra hagyja az utlevélkécést és rendkivül sürgős neki, ugy, hogy azt kívánja, hogy egy óra alatt kapja meg az útlevelet. Megjegyzem, hogy a vizsgálat kiderítette azt is, hogy kivételes esetekben, amikor haláleset, megbetegedés stb.-ről van szó, ha az egyén ellen semmi kifogás sem merült fel, rendesen még aznap folyamán az útlevél tényleg kézbesittetett. Az interpelláló képviselő urmég szóvá tette azt a valóban furcsának látszó eljárást is, hogy ha pl. szülő kiskorú gyermekével együtt kér útlevelet, akkor még azon a retortán is keresztül kell mennie az eljárásnak, hogy ha él mindkét szülő, akkor mind a két szülőtől egy nyilatkozatot kell becsatolni, amely szerint az illető gyermek utazása ellen kifogása nincs. Ez igy tényleg igen furcsán hangzik és tényleg felesleges zaklatásnak látszik, azonban ettől nem lehet eltérni, mert gyakori eset volt már, hogy pl. válófélben lévő házastársak ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy a gyermeket magukká szöktessék és esetleg elvigyék attól a házasféltől, akinek a gyermek jogosan odaitélhető lett volna. Ebben a tekintetben sztrikte az 1913. évi VI. te. alapján áll az utlevélkiadó hivatal. Azt hiszem, hogy a javulás ebben a tekintetben napról-napra fokozódik, mert most már a személyzet is körülbelül előre tudja a torlódás idejét tapasztalatból és be van rendezve arra, hogy az utazni vágyó közönség minél kevesebb zaklatásnak és ácsorgásnak legyen kitéve. Tisztelettel kérem méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A belügy* minister ur válaszát köszönettel és megnyugvással tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a belügyminister urnák Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő urnák interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. A belügyminister ur kivan szólni. Gr. Ráday Gedeon belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Kerekes Mihály t. képviselő ur május 25-én egy interpellációt terjesztett be a sajópálfalvai biróválasztás után kisgazdák megbotozása tárgyában a belügyministerhez. Van szerencsém erre az interpellációra a választ a következőkben megadni. (Halljuk! Halljuk!) A vizsgálat ebben az ügyben azonnal elrendeltetett és megállapittattak a következők. A járás főszolgabírója Sajópálfalvára kiszállott és Sajópálfalván tudakozódott az odavaló vezető embereknél, a plébánosnál, a tanítónál stb., hogy ki volna a legalkalmasabb, legméltóbb abban a községben arra, hogy a birói székbe kerüljön. A főszolgabíró az intelligenciával és a befolyásos em berekkel, bizonyos Simánszky János személyében állapodott meg, aki ott egyike a legkiválóbb embereknek, minek folytán a főszolgabíró a kandidálást ugy ejtette meg, hogy Simánszky János is azok közé került, akik kandidálva voltak. A főszolgabíró egyáltalában nem vett igénybe csendőrséget, mert semmi sem mutatott arra, hogy ez a biróválasztás valami különösebb nyugtalanságot keltsen a községben, ugy, hogy mindenféle kar hatalmi asszintencia nélkül rendelte el a választást. Választás közben bizonyos nyugtalanság támadt a községben ; a lakosság egy része kifogásolta, hogy a főszolgabíró nem jelölte azokat, vagy azt az egyént, akit ugy látszik, az illetők akartak. (Felkiáltások a jobb- és a szélsobaloldalon : Régi vicc ! Akit a nép aMajrt !) Ez olyan kérdés? 77 .