Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-253

A Nemzetgyűlés 253. ülése 19.21. évi augusztus hó 19-én, pénteken, 609 tásnak elve sérelmet szenvedne és emellett a tőzsdén nem jegyzett vidéki pénzintézetekre nézve a váltságnak készpénzben történő kifizetését esetleg lehetetlenné tenné. Az előterjesztett módositás lehetővé teszi azt, hogy a részvényeknek beleiteké helyesebben állapittassék meg, ami különben kincstári érdek is, mert igy remélhető azután, hogy a váltság lerovása a vidéki pénzintézetek részéről készpénzben fog történni. A 175. §. második bekezdése helyett a következő módositó indítványt terjesztem elő (olvassa) : »Az 1921 : XV. te. 175. §-a harmadik bekezdésének b) pontja azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a vidéki pénzintézeti részvénytársaságoknál az átlagos osztalékot 5%-kal kell tőkésíteni és hogy átlagos osztaléknak a részvény névértéke j 5%-ánál kisebb összeget venni nem lehet.» Vasadi Balogh György jegyző: Temesváry Imre ! Temesváry Imre: Miután Szűcs Dezső t. képviselőtársam ugyanazt az indítványt terjesztette elő, mint amelyet én óhajtottam megtenni, ennélfogva nem terjesztek elő ujabb indítványt. Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kíván hozzászólni, a vitát bezárom. A pérzügymin

ister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügy minister : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! A vidéki pénzintézetek kérésén sokat töprengtem és mégis arra az eredményre jutottam, hogy az előterjesztett módosítást nem tudom elfogadni. Először is jelenleg az ingatlan-vagy on váltságnál nem tartanám igazságosnak, bogy más érdekeltségeknek különféle kedvezmények szavaztassanak meg. Másodszor a vidéki pénzintézetek egy része befizette vagy on váltságát azon az alapoi, amely most proponáltatik. Ha azokat most megbüntetjük azáltal, hogy súlyosabb kulcs szerint kell adót fizetniök, mint azoknak, akik a fizetést elhalasztották, ugy igazságtalanság történik. Végül harmadszor a hadikölcsönök beszámításával én annyi előnyt adtam a vidéki pénzintézeteknek, hogyha most máskép járnék el, méltán érhetne szemrehányás. Emlékeztetnem kell a t. képviselő urat arra, hogy mi a pénzügyi bizottságban több mint egy hónapig birkóztunk ezzel a javaslattal és épen a Ház jelenlegi t. elnöke Volt az, aki velem szemben mindig állást foglalt a vidéki intézetek enyhe megadóztatása miatt és felhozta különösen azokat a vidéki intézeteket, amelyeknek papírjai nincsenek a tőzsdén jegyezve. Ezért arra kérem a képviselő urat és a Nemzetgyűlést — ismétlem, alapos és mindenre kiterjedő megfontolás után — hogy fogadják el a szöveget ugy, ahogy van, mivel Szűcs Dezső barátom inditványának elfogadásával ! az igy is meg lévő kis igazságtalanság csak na- ; gyobbodnék. Elismerem, hogy egyik esetben sem érvényesül az igazság, de mert az eredeti szöveg mégis kevésbé igazságtalan, annak elfogadását I kérem. (Helyeslés.) I NEMZETGYŰLÉST NAPLÖ 1920.—1921. — XIl. KÖTET. Elnök : A tanácskozást befejezettnek riyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 175. § két bekezdésből áll. Az első bekezdés meg nem támadtatván, ugy hiszem, azt elfogadottnak jelenthetem ki. (Helyeslés.) A 175. § 2. bekezdésére vonatkosó'ag Szűcs Dezső képviselő ur terjesztett be egy módositó indítványt, amelyet szembe fogok állítani az eredeti szöveggel. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e a 175. § 2. bekezdését eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Akik a bekezdést eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség megállapítható, ennélfogva tehát a 2. bekezdés eredeti szövegében fogadtatott el és Szűcs Dezső képviselő ur módosítása elvettetett. Következik a 176. §. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a 176. %-i) : Gyömörey György ! Gyömörey György : T. Nemzetgyűlés ! Már a bizottsági tárgyalások során voltam bátor a pénzügyminister ut figyelmébe ajá/ilani, bogy a vasutrészvénytársaságoknál, ha egyébért nem, az egyenlő elbánás elvénél fogva is méltóztassék megadni azt a könnyítést, hogy a románok által okozott károk valamiképen betudassanak a vagyonváltságba. Hogy mennyire indokolt volt ez az én kérelmem és mennyire indokolt az, hogy a vasutrészvénytársaságoknál ez a kedvezmény megadassék, — mert különben anyagi romlásba jutnak — annak dokumentálására legyen szabad utalnom a MátraKőrösvidéki Egyesült Vasutak példájára, ahol egy hid felrobbantása következtében a vasút olyan helyzetbe került, hogy 14 milliót kitevő elsőbbségi részvényével szemben egy 12 mlilió koronás beruházást kell csinálnia, ami csaknem teljes egészében felemészti a vállalat alaptőkéjét. Bár tudom, hogy ezen részvénytársaságok mögött nagy bankok, tehát nagy pénzcsoportok állanak, és bár hajlandó vagyok mindenkor az agrárérdekek védelmére, — védtem azokat ennek a javaslatnak tárgyalása során is — mégis, mivel meg vagyok győződve arról, hogy a nagytőke ilyen rizikós vállalatokba, mint amilyenek a vasutak elsőbbségi részvényei, a jövőben aligha fog belemenni : már csak azért is, hogy a tőke a vasúti elsőbbségi részvényekben való helyfoglalástól el ne riasztassék, tisztelettel kérem., méltóztassék elfogadni a következő módosítást (olvassa) : »A 176. §. 2. bekezdése gyanánt kérném felvenni a következő módosítást : A fentiek szerint megállapított vagyonváltságból levonandó a vasút által a háborús cselekmények és az 1918. évi január 1. óta bekövetkezett elemi esetek folytán szenvedett kár beigazolt összegének annyi százaléka, ahány százalékát képezi ezen kár összege a vasutrészvénytársaság 1920. évi december 31-én volt törlesztetlen elsőbbségi részvénytőkéje.« Ebben a módosításban tehát sokkal enyhébb elbirálást kérek a vasutreszvenytarsaságokra, mint aminő meg van állapítva az ingatlanfelszerelésekre, 77