Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

À Nemzetgyűlés 252. ülése 1921. nem haladó földet is mentesiti a va gyón váltság alól. Nagyon kérem tehát at.Nemzetgyűlést,hogy erre vonatkozó módosításomat elfogadni kegyeskedjék. Elnök : Szólásra következik ? Héj Imre jegyző: Drozdy Győző ! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés ! A 2-ik § 2. pontja a következőképen szól (olvassa) : »Intézeteknek, egyleteknek, alapoknak, alapítványoknak és szerzetesrendeknek tulajdonában lévő földterületek annyiban, amennyiben nyerészkedés célzata nélkül kizárólag a köz jótékonyság, a közoktatás, a közművelődés, a nemzetvédelem vagy a nyugellátás céljait szolgálják« — ide kivanom pótlásként beiktattatni (olvassa) : »a vagyonvájtságmentes terület azonban nem lehet nagyobb, mint amekkora ez intézmények . fentartásához elegendő.« Ezt azzal indokolom meg, t. Nemzetgyűlés, hogy lehet egy százezer holdas egyházi vagyon, amely ilyen kulturális vagy közjótékonysági célt szolgál, azonban a százezer holdas vagyon jövedelmének csak egy parányi részét emészti fel ez a közjótékonysági intézmény, (Ugy van ! jobb felől.) mégis az egész vagyon mentesittetnék a vagyónváltság alól. Én tehát csak akkora területet kívánnék a va gyón váltság alól mentesíteni, amennyi a kulturális vagy közjótékonysági intézmény fentartásához elengedhetetlenül szükséges. T. Nemzetgyűlés ! A 3-ik pont így szól (olvassa) : »Egyházközségek lelkészkedő rendes lelkészeinek, rendes tanítóinak, kántorainak és kántortanitóinak javadalmi földjei, de csak 500 korona kataszteri tiszta jövedelemig; továbbá egyházi kegyes alapítványok tulajdonában lévő földterületek.« Itt mindenekelőtt hozzájárulok sokorópátkai Szabó István képviselőtársam módosításához, továbbá hajlandó vagyok elfogadni Szijj Bálint módositását, amely az 500 koronát 1000 koronára emeli fel. Ellenben azt kivánom, hogy ez a félmondat : »de csak 500 korona kataszteri tiszta jövedelemig« az egész mondat végére, vagyis az »egyházi kegyes alapítványok tulajdonában lévő földterületek« szavak után tétessék, ugy t. i., hogy ezen földterületekre is vonatkozik ez az 500 korona, illetve a Szijj Bálint módosítása szerint való 1000 korona mentesség. Továbbá a 4-ik ponthoz, ugyanazon indokok alapján, amelyeket az előttem szólott Gun da Jenő t. képviselőtársam kifejtett és amiket a tegnapi beszédemben magam is hosszasan indokoltam, hogy t. i. a létminimum biztosítva legyen nagyobb családoknál, — azt javaslom, hogy ez a létminimum ne 3 holdban állapittassék meg, mint Gunda képviselő ur kivan ja, mert abból egy nagy család nem tud megélni hanem 5 holdban, tehát 1 hold helyett 5 hold teendő. Végül 9-ik uj pontot ajánlok elfogadásra, és ezt különösen figyelmébe ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek. Ez a pont igy hangzanék (olvassa) : »9. § Az olyan kisgazdák, akiknek nincs legalább évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 557 10 katasztrális hold földjük, minden gyermekük után két-két holdra vagyonváltságot élveznek.« Azt hiszem, hogy az igen t. pénzügy minister ur ellentétbe kerülne az ő nagyszabású programmjával, amelyet a múlt esztendőben, amikor állását elfoglalta, ország-világ előtt kinyilatkoztatott, hogy t. i. az adózási rendszerét ugy akarja felépíteni, hogy elsősorban a gyermekeket mentesítsük, de a t. Nemzetgyűlés, amely demokratikus és szociális elveket hangoztat, szintén ellentétbe kerülne önmagával, hogyha azt várná el, hogy az az egyholdas kisgazda is, még ha 5 gyereke van is, mindenféle vagyonváltságot fizetni tartozik. Természetesnek tartom, hogy a törvénynek ezt a brutalitását, antidemokratikus és antiszociális hiányosságát a t. Nemzetgyűlés jóvá fogja tenni ezen inditványom elfogadása által. (Helyeslés jobbfdől.) Elnök : Szólásra következik ! Héj Imre jegyző: Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Az Usetty Ferenc képviselőtársam által benyújtott módositást elfogadom, ugy az általa előterjesztett, mint Kószó István képviselőtársam kiegészítő indokolása alapján, (Helyeslés balfelől.) amikhez még mindössze azt teszem hozzá, hogy ha megváltságolja az állam a törvényhatóságokat, városokat és községeket, akkor nem tesz egyebet, mint hogy az egyik zsebéből kiveszi, a másikba beteszi azt az összeget, mert hiszen most is állami segélyben kell részesítenie ezeket a törvényhatóságokat, városokat és községeket. Nincs tehát semmi indok arra, hogy egyik kezével elvegye és másik kezével visszaadja ugyanazt. De különben is kiemelem azt a városok által erősen kultivált kulturális célt, amelyet az állam nem képes ugy szolgálni, mint ahogy a városok, különösen nagyobb városok, köztük Debrecen is, mir dig szolgáltak. Ehhez pedig pénz, a pénzhez ped'g vagyon, különösen földbirtok kell, hogy annak a jövedelme arra fordittassék. Kérem tehát, hogy ezt a javaslatot elfogadni méltóztassék. A magam részéről a 2-ik § 4-ik pontjához módositást, illetve pótlást nyújtok be. A szöveg következő részéhez : »Az egy kataszteri holdat meg nem haladó oly földterület, amely nem községi (városi) beltelek« hozzátenni javasolom (olvassa) ; »valamint mindazon földterület 3 holdig, amely az 1920: XXXIX. te. és az 1920 :XXXVI. te. alapján jutott a jogosult tulajdonába.« A dolog ugyanis ugy áll, hogy mi a földreform és a házhely törvén y alapján bizonyos területet, maximum 3 holdat adunk a szegény földnélküli embereknek, rokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt árváknak, — itt pedig csak 1 hold van fölvéve. Helyesnek tartanám tehát, ha méltóztatnának elfogadni Gunda Jenő képviselő ur javaslatát. (Helyeslés jobbfelől.) Akkor természetesen az enyém magától elesnék. Amennyiben azonban az ő javaslata el nem fogadtatnék, az esetben helyesnek tartom, hogy legalább az a 3 holdig menő földterület, amelyet a rokkantaknak, hadiözve-