Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

À Nemzetgyűlés 251. illése 1921 hanem az ottani tisztességes adófizető p3]gárok állítják. Ugyanis kijelentette ez a községi jegyző, hogy három embert agyonszurat, négyet felakasz­tat, mégis annak kell történnie, amit ő akar. (Zaj. Felkiáltások balfelől : Hallatlan !) Rassay Károly : Van erre tanú is ? Letenyei Pál : Itt van nálam a hivatalos irat, amelyben ezt állítja 56 tisztességes palgár. (Folytonos zaj.) Rassay Károly : Hallatlan ! Obt van még a hivatalában ? Letenyei Pál : Pollák Józsefné hazajött az ősszel családi ügyek rerdezése végett Amerikából Âcsteszérre.A férje küin maradt Amerikában. Az az asszony itthon volt újévig. Mikor a dolgait elvégezte, elment a községi jegyzőhöz és kérte, — miután vissza akart vándorolni — h r gy az útlevelét készítse el, illetve lássa el a megfelelő bejegyzésekkel, mert már megvolt .a hajójegye is. A jegyző azt az asszonyt megzsarolta, 40 dollárt csikart ki azért a munkáért. Rassay Károly : Hallatlan ! Ri védi ezt az embert ott ? Letenyei Pál : Az asszony panaszkodott töb­bek előtt a községben, hogy mit csinál vele a jegyző és akkor az kijelentette még, hogy csak akkor szerzi meg neki az utazási engedélyt és akkor jár utána, hogyha ujabb 60 dollárt ad neki. (Zaj.) Az asszony sirva jött hozzám és kért : »Képviselő uc ! segítsen rajtam. Hogyan szurkoljak é_i le 100 dohárt ennek a községi jegyző um.ak, hogy az utazási engedélyt megszerezze ! ?« Amikor a jegyző ezt a dolgot csinálta, a dollár értéke Magyarorszá­gon 630 korona volt. Mcst képzeljük el, t. Nemzetgyűlés, mit szól­nak az ilyen esethez azok az amerikai véceirk. Megjegyzem, hogy én eljártam az akkod belügy­minister urnái, Ferdinandy Gyulánál, hogy az utazási engedélyt ez a szegé:iy asszony igenis meg­kapja. Sikerült is neki. De mit fog szólni a férje és mit szólnak az amerikai magyarok, amikor ő elmondja, hogy itt egy községi jegyző mit csinál. Ezért adnak az amerikaiak ajánlatot és ezért pártolnak bennün­ket, amikor idehaza igy tesznek a tisztességes pol­gárokkal ! Kuna P. András: Ezt kell internálni ! Rassay Károly : Nem internálni, hanem be­csukni ! Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés Az ács­teszéri képviselőtestület érintkezésbe lépett a házhelyek ügyében a községet környező nagy­birtok tulajdonosával. Előbb hozzám jöttek és én azt mondtam, hogy szólítsák fel szépen a tulaj­donost, hajlandó-e a házhelyeket átengedni. Ugyanis a gróf Esterházy László nagybirtokos földje érinti a községnek azt a részét, ahol a köz­ség tovább fejlődhetnék. A nagybirtokos nem zár­kózott el a kérelem elől, hanem mindjárt egyenesen felajánlott 16 hold földet házhely céljaira. A kép­viselőtestület meg is állapította 30 ember igény­jogosultságát és ez a kijelölt terület meg is felelt évi augusztus hó 17-én, szerdán. 547 volna ezeknek. Mikor a nagybirtokos ezt a terü­letet felajánlotta, akkor a jegyző újból összehivatta a képviselőtestületet, elkezdte kiforgatni a tör­vényt az eredeti valóságából, ugy hogy leszorította a házhelyekre igényjogosultakat annyira, hogy csak 6-an kaptak területet, azok is csak ugy, hogy az egyik 350, a másik 400, a harmadik 500 négyszög­ölet kapott. Tessék most már ezt a dolgot megítélni, t. Nemzetgyűlés. Ugy is az a panaszunk örökösen, hogy a nagybirtokosok nem adnak földet, ha pe­dig akad egy nagybirtokos, akkor a dolgot a köz­ségi jegyző rontja el. Elrontotta azért, mert a többit a jegyző szántatta fel, trágyáztatta meg és használta ki, (Zaj.) ugy hogy annak a veteménye van benne ma is. Rassay Károly: Azért kell a közigazgatási reform 1 Bodor György : A jegyzőket példásan meg kell tanitani ! . Kuna P. András: A vármegyék és a régi munkapártiak nem engedik meg! (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Paczek Géza : Szeretném, ha én fognám meg, 24 óra alatt nem volna ott. (Folytonos zaj.) Letenyei Pál : T. Nemzetgyűlés ! A belügy­minister ur akkor jóváhagyta annak a vizsgáló­bizottságnak jelentését, amely abban a községben lefolytatta a vizsgálatot, ahol a pappal történt eset. Magánúton értesültem, hogy-e hó 26-ára újból ki van tűzve az árverés, de a lakosság nem tud róla egy betűt sem. En azonban ügy hallottam, hogy,az ilyet előre közhírré szokták tenni oly cél­ból, hogy mindenki készülhessen hozzá, mert aki ellenkezik ezzel a határozattal, azzal szemben a végrehajtást foganatosítják. Az a nép ma bem tud semmit sem. Ha előre tudatták volna vele, hogy »készüljetek, mert ha ezt a fizetési kötelezettséget megtagadjátok esnem fizettek, akkor a végrehajtási eljárás fog veletek szemben alkalmaztatni«, — akkor hozzákészültek volna, állatokat adtak volna el, — mert hiszen vannak vásárok — és mindenki ugy igazította volna a dolgát, ahogy legjobb lett volna. Itt is van már 26-ika és a lakosság között ez még sincs közhírré téve hivatalosan. Hegy mennyire nem helytálló ennek a jegyzőnek az álláspontja, arra nézve megjegyzem : megtörténik, hegy egye­sekkel még alkuba is bocsátkozik a jegyző, hogy fizessenek ennyit és ennyit és akkor nem lesz végre­hajtás. Ezért nagyon gyanús az egész dolog előt­tem és ezért kértem az igen t. bslügyminister urat akkor is, hegy ugy f jlytattassa le a vizsgálatot, hogy mind a két felet hallgassák meg, mert lehe­tetlen igazságosan lefolytatni egy vizsgálatot ugy, hogy csak az egyik félnek az álláspontja érvényesül­jön. Rassay Károly : Nem vizsgálat, hanem reform kell ide ! És uj választás az egész vonalon ! Letenyei Pál : Megtörtént az is tavaly, hogy a jegyző a képviselőtestülettel megszavaztatta a községi pótadó ': és 200%-os pótadót fizettetett 69*

Next

/
Thumbnails
Contents