Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. községi adóban 58 forint 89 krajcárt, állami házadéban 2 forint 80 krajcárt, házpótadóban 1 forint 20 krajcárt, a Tisza-Körös-Maros ármentesitó társulatnak 102 forint 52 krajcárt, összesen tehát 370 forint 52 krajcárt, vagyis holdanként 7 forint 90 krajcárt. Méltóztatik látni, hogy a 8 hold fizetett holdanként 8 korona 10 fillért, a 46 hold pedig már csak 7 korona 09 fillért, tehát itt már valami csökkenésről van szó. Kőröstarcsán — mondja Rubinek Gyula — egy tizholdas kisbirtok 66 forint 79 krajcárt fizet egy esztendőben. Endrőd községben 43 forint 17 krajcárt. Nézzük azonban a nagybirtokokat ugyancsak ezen adatok szerint. (Halljuk! Halljuk/ jobbfelől.) Bácstopolya határában 26.000 hold föld van, amelyből egy emberé, Zichy János grófé 8000 hold föld, a többi 18.000 hold föld pedig más 15.000 birtokosra esik. Ez a 8000 hold föld tiszta fekete humusz, íiincs annál jobb szántóföld az egész országban, nincs benne egy talpalatnyi kivetnivaló sem. Ének a birtoknak földadója 65.000 korona, vagyis holdanként már csak 4 korona az adó. Vagyis az a 8 holdas nem árteres kisbirtokos holdanként 16 korona 20 fillért fizet, mig a 46 holdas békési kisbirtokos 17 korona 80 fillért, ellenben a bácstopolyai gróf ur 8000 holdjának egy holdjára csak 4 korona esik. Andaházy-Kasnya Béla: Fordított progreszszivitás ! Drozdy GyŐZŐ : A tiszaparti kisgazdák 280.000 katasztrális hold szántóföldje után az egyenes állami földadó holdankénti átlagban 12 koronát tett ki. A gróf Chotek-uradalom, amelynek a területe két napi járás, a legszebb birtok az egész Tisza partján, s az egyik sarkától a másikig egy óra hoszszáig fut a vonat, melynek ablakából gyönyörködve és irigykedve nézheti a kisgazda azt a gyönyörű búzaföldet. Ez a birtok 96.000 korona egyenes földadót fizet, tehát ezért a kitűnő földért holdanként még három koronát sem fizet. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan!) A gróf Pallavicini-féle 66.000 holdas algyői birtok . . . Andaházy-Kasnya Béla: 86.000 hold! Drozdy Győző :... 112.000 korona földadót fizet, tehát itt is alig két korona esik reá holdanként. Andaházy-Kasnya Béla: Még kevesebb! Drozdy GyŐZŐ : Herceg Esterházynak 442.000 hold földje van s ez után 644.000 korona földadót fizet, tehát valamivel többet holdanként, mint 1 koronát. (Félkiáltások jobbfelől : Borzalom !) Ezt a rendszert akarjuk most szankcionálni. Hont megyében Szobok községben 7.800 hold fizet 9.280 korona földadót, tehát holdanként 1 korona 17 fillért. Egy hajdumegyei, csegei 4.600 holdas birtok fizet 4.900 koronát. Az adó tehát holdanként 1 korona 06 fillér elsőrangú föld után ! Veszprémben 8.000 hold fizet 11.500 koronát, holdanként tehát 1 korona 44 fillért. Veszprémben az Esterházy-birtok 37.000 hold föld után 31.000 korona földadót fizet, tehát 0'83 koronát. évt augusztus hó 17-én, szerdán. 533 Biharban Schwartz Ferenc 4.675 holdas birtoka 4.185 koronát fizet! 65.530 hold Pest-NógrádGömör megyékben lévő birtok fizet 75.000 koronát, tehát 1 korona 10 fillért holdanként. Doboz községben 6.000 lakosnak 4.175 katasztrális holdja van. Ez a 4.175 katasztális hold fizet holdanként — mert kisgazdáké —• 19 korona 76 fillér állami adót, és összesen 8.650 korona községi adót. A megyei és községi adónak holdankénti átlaga tehát 6 korona 80 fillér, ugyanakkor, amikor a nagybirtok oly keveset fizet. Mellette van egy uradalom, a gróf Wenckheim-féle, melynek 6.128 hold szántóföldje van. Ez 17.566 korona állami adót és 4.206 korona községi adót fizet, tehát Doboz községben a 6.000 főnyi lakosság, amely kisbirtokosokból áll, 6 korona 80 fillért fizet holdanként, mig a nagybirtok 3 korona 55 fillérrel van megadóztatva. CsontOS Imre : Ezért akarnak téged elfogatni, mert ilyent beszélsz ! (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ : Van itt még egy másik uradalom, t. Nemzetgyűlés, — hallgassuk csak meg —- a gróf Széchenyi-féle, amelynek 2.760 hold szántóföldje és 686 hold erdeje van. Ez 8.500 korona állami adót és 1.300 korona községi adót fizet. Itt is 3 korona 55 fillér a községi és állami adó holdanként, épugy mint a Wenckheim-féle uradalomban. A Gerlay-íéle uradalomnál 2.876 hold szántóföld és 1.000 hold olyan erdő van, amely adót fizet, továbbá 212 hold olyan erdő, amely általában adómentes. Ez az uradalom 7.500 korona állami adót és 1.300 korona községi adót fizet, tehát itt is 3 korona 09 fillér esik a nagybirtoknak egy holdjára állami és községi adó címén. Az a 6.000 ember tehát átlag 2 korona 10 fillért, a Wenekheim uradalom pedig csak 70 fillért fizet. A kerületemben már módomban állott a jelen korban érvényben lévő adózást is megfigyelni és mondhatom, hogy itt az arány teljesen födi a régmúlt arányt, amelyet itt felolvastam. Orbányosfán például egy 18 holdas kisbirtokos ma holdanként 81 korona 11 fillért fizet összesen állami- és községi adókban. Ugyanott van a nagykapornaki jezsuitáknak 7.000 holdas birtoka. Azok az adatok, melyeket erre vonatkozólag mondok, természetes, hogy talán nem fedik teljesen a valóságot, mert hiszen az adatok beszerzése nem állott módomban, de az ottani birtokoknak és adózási viszonyoknak ismerői azt állítják, hogy arra a nagybirtokra ma is csak 20 korona esik holdanként. Huszár Károly : Hiszen az erdő ! Drozdy GyŐZŐ : Igen, a szélei, de a közepe nagyon jól művelt terület, s az az erdő is sokkal több hasznot hoz, mint a búzatermő föld, mert most irtják ki. Kiskomáromban egy 10 holdas kisbirtok 85 koronát fizet holdanként. Ugyanott van az esztergomi fő káptalannak 40.000 holdas birtoka. Erre — szintén nem épen az illetékesektől, de az ottani viszonyok ismerőitől ugy hallottam, hogy — holdanként csak 26 korona esik. Nos hát, ezzel befejeztem azoknak a statisztikai adatoknak halma?? J

\