Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-251
A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921, Drozdy GyŐZŐ: Pedig szeretném, haigy lenne ! Feltétlenül nagy hibája a javaslatnak, bogy a gyermekkedvezményről egyáltalán tudni sem akar. A családos adózó az egész világon minden modern államban alacsonyabb adókulcs alá esik, mint a családnélküli. Csupán a magyar adótörvények nem számolnak ilyesmivel, csupán ennél a földvagyonváltságnál nem látjuk ezt keresztülvive, pedig olyan országban, ahol az egyke oly hatalmasan pusztit, mint nálunk, nemzeti szükségesség lenne a nagyobb családu többgyermekes családapák terheit némileg a gazdagabb, a jobbmódu polgári osztályokra hárítani. Hiszen ha példáról van szó, a t. kisgazdapártnak is, nekem is megadta a jó példát e tekintetben nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur, aki az 1909. évi adojavaslatok tárgyalásánál 5 és 10 holdban állapította meg azt a minimumot, aminek nem szabad adó alá esnie. Amit tisztelt vezéremtől tanultam, azon az utón óhajtok haladni és hiszem, hogy odaát a kisgazdapárt tagjai között sincs egyetlen egy sem, aki nem ezen a nyomdokon kivánna haladni. Kolozsi Endre: Az agglegényeket is meg kell adóztatni ! Nyéki József : Az aggszüzeket is ! (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ: Ha biitok van a kezükben, határozottan, épen ugy, mint az agglegényeket. A gyermekkedvezményre vonatkozólag a következő indítványt fogom beterjeszteni (olvassa): »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy minden gyermek után két hold föld váltságmentes.« Ha a Nemzetgyűlés ezt a javaslatomat elfogadná, feltétlenül eleget tenne a szociális és demokratikus törekvésünknek és ez javaslatunknak legnagyobb szociális ékessége és dicsősége lenne. A legnagyobb hibájamazonban ennek a javaslatnak az, hogy az alapja nem egyéb, mint a kataszteri osztályozás. Miért a kataszteri jövedelem az alapja a vagyonváltságnak ? Hiszen itt nem jövedelemadóról van szó, hanem vagyonváltságról, miért nem a föld valóságos értékét veszik alapul és miért a kataszteri jövedelmet ? Ez a momentum mindenesetre oly gyanús, hogy nekünk fogalkoznunk kell vele. Nézzük csak meg, mi az oka annak, hogy a katasztert veszik alapul. Nézzük meg, hogy keletkezett ez a kataszter. 1848-ban még csak 4%-os jövedelemadót fizetett mindenki, Bachék azonban 100 millió terhet róttak az egész magyar földbirtokra, és ezt a terhet arányosan kellett elosztani. Ez az elosztás akkor meg is történt. Jókai, Beksics regényei beszámolnak arról, hogy milyen módon történtek ezek a felosztások. 1867 után azonban ujabb kataszter készítését mondották ki. Ez az ujabb kataszter 12 esztendőn keresztül készült, 45 millió forintba került az országnak. Itt a földbirtokot 8 osztályba sorozták. Biztosok becsülték meg a földet. Hogy kik voltak ezek a biztosok ? Legtöbbször a birtokosok barátai, pajtások, sőt a birtokosok intézői is. Boldogult Polónyi Gézától hallottam egyszer itt a Házban, amidőn felpanaévi augusztus hó 17-én, szerdán. 531 szólta, hogy olyan becslőbiztosok is voltak, akiket a nagybirtokosok csak azért mentettek fel intézői állásukból és csak annyi időre, hogy kineveztetvén becslőbiztosoknak, megbecsülhessék azt a vagyont, amelyet kezeltek. Csontos Imre : Az volt a jó szakértő ! (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ : Azután a járási bizottsághoz került a becslés. A járási bizottság kikből állott \ Abból a dzsentri-osztályból, amelyből a vármegyei virilisták kiküldték őket. A járási bizottságtól fellebbezni lehetett a kerületi bizottsághoz. Kikből állott a kerületi bizottság 1 Azokból, akiket a járási bizottság delegált. Végső fellebbezés pedig az országos bizottsághoz volt, amelyekbe ezek a kerületi bizottságok delegálták a tagokat, a tagok másik részét pedig a ministerium nevezte ki. Meg lehet azonban állapítani, hogy sem a történelem, sem idősebb apáink emlékezése nem tesz említést arról, hegy egyetlenegy törpebirtokos, vagy egyetlenegy kisgazda is lett volna ezekben a becslőbizottságokban. Az 1909. évi adótörvények tárgyalásánál azután kimondották, hogy bizonyos kiigazításokra van szükség a kataszter körül, ezeket a kiigazításokat azonban nagyon kevés alkalommal kérték s ez a törvény egyáltalán nem volt végrehajtva. Azóta pedig, mióta 42 esztendeje eme kataszter alapján adózik a földbirtok, nagyon sok dole g történt. Azóta sok helyen kiirtották az erdők közepét, a széle megmaradt, belül pedig terem a nagyszerű búza az ősi humuson. A kataszterben azonban még mindig mint erdő szerepel. Lecsapolták a vizeket. A lecsapolt viz nyomán legjobb a termőföld, ha azonban megnézzük a katasztert, az még mindig nincs kiigazítva aszerint, hegy ezeket a vizeket lecsapolták. Feltörték a legelőket, a réteket, ahol azelőtt fü vagy gaz termett, ott ma már kitűnő búza terem. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) A nagybirtok azonban, nem mordom, hogy a kataszter kijátszása szempontjából tette ezt, hiszen a nagybirtoknak tényleg min dig megvolt a magához való esze. Tudták, hegy az a föld nemesebb dolgot is tud teremni, egy kis munkával, egy kis pénzbefektetéssel azt a földet hasznothaj tóvá tették. Csak egy volt a baj, az, hegy a kataszteri kiigazítás elmaradt. Nem a jövedelem megállapítása tekintetében üúlyos a kataszter, hanem amiatt a szörnyű aránytalanság miatt, amely a nagybirtok és a kisbirtok között itt mutatkozik. Ez a szörnyű aránytalanság pedig ennél a mostani vagyon váltsága ál óriási módon emelkedni feg, ha a vagyon dézsmát is erre a teljesen hamis, teljesen ingadozó, megdőlt alapra építjük. Tudja meg a minister ur, hogy a kataszternek adó alapul való elismerését nagy erkölcstelenségnek tartjuk. Minden demokratikusan gondolkodó embernek, kispolgárnak, kisbirtokosnak egyformán tiltakoznia kell az ellen, hogy ilyen erkölcsi alapon építsék fel a vagyonváltságot. 87*
