Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-250

494 A Nemzetgyűlés 250. illése 1921. évi aug. hó 16-án, kedden. Sándor Pál : Velünk megismer tette á minister ur az ő szisztémáját és mi elfogadtuk azt, mint az egyedüli megoldást. Nem is láttam más megoldást és teljes őszinteséggel bevallom, hogy, ha a minister urnák nem lesz semmi más érdeme, mint hogy ezen az egy borzasztó éven átsegitett minket — mint Korányi volt pénzügyminister ur az első eszten­dőn, a bankjegy lebélyegzéssel — akkor is nagy szol­gálatot tett a minister ur az országnak, de meg­oldani ezt a helyzetet — engedelmet kérek —• nem oldotta meg a minister ur. A t. minister ur itt, mint bankdirektor meg­bukott a professzorral szemben. Annyira szerette a szisztémáját, hogy azokat a melléktekinteteket, amelyek igen erős tekintetek kellene, hogy legyenek, nem hagyta magára hatni. Előtte csak az ő szisz­témája lebegett, amely a nemzetgazdasági iroda,­lomban okvetlenül igen tág helyet fog elfoglalnia, s amelyet másutt is bizonyára el fognak fogadni mint reális dolgot, amely igazságtalanságokat tar­talmaz ugyan, de amellyel egy állam mégis segi­teni tud magán. De mert a minister ur ezeket a melléktekinteteket félredobta, mert ezeket nem méltatta kellő figyelemre, azt kell mondanom, hogy a professzor maradt felül, a bankdirektoit pedig ebben az esetben — bocsánatot kérek, hogy megmondom : legyüite teljesen az egyetemi tanár. Elismerem azt is, — clvascm a világsajtót — hogy a t. minister ur s'zisztémáját az egész világ nóvumnak tartja, amelyet számos helyen máris követnek és bizonyára még sok helyen követni is fognak, de a mi gazdasági életünkön ez a szisz­téma nem segít. Ha ugy, mint Ereky Károly t. képviselőtársam tette, 150 milliárdban számitom adósságunkat, akkor is kérdezem, mennyit akar abból a t. minister ur eltüntetni, ha nem a 2"80-an árfolyamot veszi alapul, hanem a korona min­denkori kurzusát ? Hegy képzeli, hegy mi rendes utón ebből a szituációból ki gázolhassunk ? Erre vonatkozó nézetemet a múlt év márciusában már fix'roztam a pénzügyi bizottság ülésén s az ott elmondottakat itt nyilvánosan nem óhajtom ismé­telni. Már akkor megmondtam Korányinak, hogy csak egy utón lehet segíteni, de leszavaztak, amit annál szivesebben vettem tudomásul, mert igen nagy felelősséget vállaltam magamra ennek az ideának felvetésével. Ereky Károly : Államcsőd ? Sándor Pál ". Látjuk, hogy, bár a minister ur testének-lelkének feláldozásával mindent meg­tett, ami csak lehetséges volt s amit csak egy em­ber megtehetett, az országnak ebből a súlyos helyzetből való menekvését mégsem tudta elérni. Az, hogy a minister ur éjjel-nappal dolgozott, az ő egészségének rovására történt s ezért az ön­feláldozásért hálánkat kell iránta kifejeznünk, sajnos, azonban mir dinkább látom, hogy a mi­nister ur a legjobb akarattal sem tud az országon segiteni. Ereky Károly : Csúszunk, csúszunk lefelé ! Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Legyen sza­bad itt áttérnem általában adókérdéseinkre, mert hiszen ehhez a törvényjavaslathoz, bár minden pénzügyi bizottsági ülésen résztvettem, egy szót sem szóltam még, nem is óhajtok hozzászólni, mivel nem akarom a minister urat semmi tekin­tetben sem befolyásolni. As adókkal is ugy va­gyunk, mint az épületekkel, lehet egy épületre 8—12 emeletet, lehet esetleg 28 emeletet is épí­teni, de ennek határa van. A minister ur azt mondja, hegy elmentünk az adózás tekintetében a legvégső határokig. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy mi a legvégsőhatárt e tekintetben már régen túlléptük­Mikor Korányi volt pénzügyminister adójavas­latait behozta, akkor egy klauzulát vett fel saját becsületéből, hogy senkinek nem kell többet le­adnia, mint 75%-ot, mert bebizonyítottuk neki, hegy az általa javasolt szisztémák szerint lenné­nek olyanok, akiknek 140%-ot kellett fizetniök és erre nézve példákat hoztunk fel. De ha a pénz­ügyminister ur még itt találná azt a gazdagságot, ami volt közvetlenül a háború után, ha itt volna mindaz, ami itt van, akkor még volna ennek va­lami értelme ; ha ugyanis meg lehetne fegni azokat a gazdagokat, amint a minister ur akarja és mi is akarjuk ; tudjuk azonban, hogy azokat nem lehet mind megfogni általános törvényrendelke­zésekkel. Húsz milliárd bevétel, huszonhat milliárd kiadást ebből a kis nyomorult országból képtelen­ség. Hiszen, ha ugy számitok, mint a minister ur, 2.80-as kurzussal, akkor a deficit még sokkal na­gyobb, mint az előbbi években. Hogyan is lehetett ezt megállapítani ? Érthetetlen előttem és a detailokat türelmetlenül várom. Feltételezem, hogy a kisebb budget alapján, amelyet Korányi volt mi­nister ur előterjesztett, amelynek eredményeit ter­mészetesen nem ismerem, de mondom, feltétele­zem, hegy körülbelül a kiadások alapján lett fel­véve ez a költségvetés ; ismétlem azonban, hogy ennek végösszegeit nem ismerem. Korányi volt mi­nister urnák is megmondtam akkor itt nyilvánosan a Házban múlt év márciusában, hegy én nem tar­tom reálisnak azt a mérleget, amelyet ő előter­jesztett. Nem is vette nagyon tagadásba. Éi meg­mondtam neki, hogy nem bizom a bevételekben, hogy nem bizom a kiadásokban. íEp ugy meg­mondom a t. minister urnák most itt, hogy én nem bizom ennek az előterjesztésnek sem bevé­teleiben, sem kiadásaiban. Azt az egyet azonban látom, hogy nem sikerült a minister urnák a po­csékolást az egész vonalon megállítani. Berki Gyula : önhibáján kívül ! Zákány Gyula: Más ministerek is felelősek ezért ! Sándor Pál : T. képviselőtársam, ha van ember ebben a Házban, aki tiszteli, szereti, sőt mondhatom, imádja a pénzügyminister urat, mint embert, akkor az én voltam egész életemben. Ez azonban nem ment fel engem attól, hogy tel­jesen tárgyilagos kritikát mondjak arról, amit ő előterjesztett. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ez kutyakötelességem és nem érdemelném meg a

Next

/
Thumbnails
Contents