Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-231

42 A Nemzetgyűlés 231. ülése 19.21. évi július hó 18-án, hétfőn. rákban ? Jelenti azt, hogy minden cukorgyárban ott kell ülnie a fináncnak . . . Hegedüs Loránt pénzügyminister : Úgyis ott van ! Ereky Károly : Rendben van, de mindenesetre ez is költséget fog okozni, mert hiszen könyvelni kell, adót szedni, átirni stb., épen ezért ennek hátterében én más valamit látok. (Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! A cukorrépatermelés ma még nincsen törvényhozásilag szabályozva, nincs kimondva, hogy a cukorrépát csak cukor előállitására szabad felhasználni. A pénziigyminister urnák tehát inkább azzal a tervvel kellene előállania, hogy — mint a régi időben is volt — határozza el a Nemzetgyűlés, hogy cukorrépából csak cukrot lehet csinálni. B. Szterényi József : Az csak a háborúban volt, amikor kötött gazdaság volt ! Ereky Károly ; Kérem, itt az van, hogy a lerovás módozatait a pénzügyrninister ur később állapit]a meg. Én tehát nem tudom megbírálni, hogy milyenek lesznek ezek a módozatok a lerovásnál, ugy, hogy finánctechnikai szempontból semmiképen sincsen megmotiválva az, hogy micsoda logika vagy minő szükségesség van abban, hogy a cukorrépánál métermázsánként elenged a minister ur 230 koronát, itt pedig bevesz másfél koronát. Én kerestem ennek taktikai okát is és azt hiszem, a taktika az lehet, hogy a háborúban divatba jött az a módszert, hogy cukorrépából csak cukrot lehessen csinálni, a pénziigyminister ur igy akarja valahogyan biztosítani. B. Szterényi József : Szeszt is lehet főzni ! Ereky Károly : Én ezt szintén tudom, — azt hiszem, méltóztatik feltételezni rólam, hogy tudom — itt azonban tisztán és kizárólag csak arról van szó, hogy pénzügyileg nincsen megmotiválva az, hogy a pénzügyrninister ur métermázsánként 230 koronát elenged . . . Gaal Gaszton : Tiz métermázsánként ! Ereky Károly : Nem kérem, métermázsánként, mert egy kilogramm cukornál 23 koronát enged el, miután pedig egy métermázsa cukorrépából 10 kiló cukor lesz, egy métermázsa cukorrépánál ez 230 korona engedményt jelent, (Ugy van !) -— mondom, nincs megmotiválva, hogy ezzel az engedménnyel szemben 1 korona 40 fillért pedig ezzel a törvénnyel bevesz. Mivel pedig ez sem pénzügyileg, sem az administráció szempontjából nem indokolt — mert hiszen lehetetlenség egy forgalmi adóból, amellyel mindig administrációs költségek is karöltve járnak, ezeket a költségeket eliminálni — azért én azt proponálom, méltóztassék ezt a szakaszt egyszerűen törölni s amennyiben a következő szakaszokban a »cukorrépa« szó előfordul, a megfelelő módosításokat ott is keresztülvinni. Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Rupprecht Olivér ! Rupprecht Olivér : T. Nemzetgyűlés ! Én más szem portból vizsgálom ezt a kérdést, mint előttem szólt igen tisztelt képviselőtársam, de ugyanarra a konklúzióra jutok és arra kérem a mélyen t. pérzügymin ister urat, hogy ezt a szakaszt elejteni méltóztassék. Amikor a pénziigyminister ur expozéját elsőizben előterjesztette, azt mordotta, hogy a gazdaközönségre az általános forgalmi adóból csak kettőt vet ki, t. i. az őrlési adót és az állatforgalmi adót, a többi termelési ágakat pedig szabadon hagyja, mert kerülni akarja részben a sok vexaturát, részben pedig azt a sok költséget, amivel az ilyen adók beszedése jár. Mikor aztán megjelent a javaslat, akkor Ígérete ellenére, meglepatésképsn mégis felvette a pénzügyrninister ur ebbe az adójavaslatba a cukorrépa forgalmi adóját is. Hogy miért, azt igazán nem tudom, mert az indokolás e tekintetben mást nem tartalmaz, minthogy ezt az adót igen könnyen be lehet szedni, ami igaz is, mert a dolog nem ugy áll, amint igen t. képviselőtársam az előbb mordotta, hogy ez valami nagy költséggel és sok vesződséggl járó adó volna, hanem egyszerűen csak meg kell rendelni a gyáraknál, hegy minden egyes termelő számlájából vonjanak le két százalékot. Ez olyan egyszerű adóztatás, amelynél egyszerűbb nincs. Dg az a kérdés, hogy ig:zs?gos-e. Erre pedig azt a feleletet kell adnunk, hogy nem igazságos, mert azok a répatermelők, akik a gyárakkal szerződéses viszonyban vannak és nekik répát termelnek, nemcsak répatermelők, — mert akkor talán jogos volna, ha azokra adót szabnánk ki — de azok ép olyan, állattartók, magtermelők, mint bármelyik más gazda. Ennek következménye az, hogy ezek a gazdaságok kétszeres adót viselnek azokkal szemben, akik cukorrépát nem termelnek. L°gyen szabad csak egy példát felhozni. Ha valakinek egy hold répája van, körülbelül 350— 500 korona külön adót fog fizetni ama tömérdek sok, megszámlálhatatlan adón kivül, amely úgyis arra a földre nehezedik, mig ellenben a szomszédja, aki ugyancsak egy holdon mákot, repcét, burgonyát vagy káposztát termel és ugyanaz a brutto bevétele, nem fizet semmit sem. Most méltóztassék ezt megsokszorozni, mondjuk, az egy hold helyett 100 holdat számítsunk. Az a 100 holdas cukorrépatermelő fizetni fog körülbelül 50.000 korona forgalmi adót, ellenben a szomszédja, aki 300 holdon termelt kendert vagy lent, vagy bármiféle más terményt, egy krajcárral sem fog hozzájárulni a forgalmi adózáshoz. Ez annyira nem egyenlő elv az adóztatásban, annyira nem felel meg az egyenlő teherviselés elvének, hogy épen ebből az okból kérnem kell, hegy ezt méltóztassék elejteni. De bátor vagyok ezt azzal indokolni, hogy azt hallottam, azért lehet ezt az adót könnyen beszedni, mert hiszen ez a nagybirtokosok termelési ága és azok ezt a termelési adót megbírják. Bocsánatot kérek, feltéve, hogy ez helyes volna is, még akkor sem fogadhatom el, hogy ilyen módon Ítéljük meg, vájjon valamely adóztatás helyes-e valakire nézve vagy sem. De nem is helyes, mert legyen szabad el-