Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

A Nemzetgyűlés 249. ütése 1921. évi augusztus hó 13-án. szombaton. 479 A villamosvasúti alkalmazottakkal egyáltalán nem törődnek még a munkaadóik sem. Ezt az interpellációmat tulaj donképen Sándor Pálhoz kellene intéznem, de mivel vele szemben nem viseltetem bizalommal (Derültség.) és ő ma még nem kormányférfi, ezért intézem ahhoz a kormányhoz, amelynek szociális érzékéről és a keresztény ügyekkel, a keresztény munkások ügyeivel való törődéséről már több izben alkalmam volt meggyőződni. A villamosvasúti alkalmazottakkal a villamossági társaságok csak annyiban törődnek, hogy iparkodnak őket a legteljesebb mértékben kihasználni, általában munkaerejüket a legteljesebb mértékben igénybe venni. Most láttuk például azt, hogy a kocsik éjjeli járását is meghosszabbították éjfél után 2 óráig és természetes dolog, hogy megfelelő órabérek ellenében kötelezték ezeket a szegény villamosvasúti alkalmazottakat arra, hogy szolgálatukat annak rendje és módja szerint pontosan lássák el. Villamoson többnyire a szegény, munkába siető tisztviselők, munkások, közalkalmazottak utaznak, azonban a villamostársaságok nem gondoskodnak arról, hogy olyan helyeken, ahonnan például ezrével járnak be munkahelyükre a közalkalmazottak és köztisztviselők, megfelelő számú kocsikat állítson rendelkezésre, (ügy van!) Taszler Béla: így van az egész környéken, Budaváry László: A villamostársaság egész bölcsen elrendelte és lehetővé tette, hogy a mulatóhelyekre kívánkozó, többnyire hadimilliomosok, siberek, láncosok és nem tudom kik, akik megszedték magukat, eljuthassanak oda potom, pénzen az éjféli órákon túl is, ellenben arról nem gondoskodik a villamosvasúti társaság, hogy például Pestújhelyről, Rákospalotáról, Újpestről, Kispestről, Brzsébetfalváról munkába siető munkások számára megfelelő számú kocsit rendelkezésre bocsásson. Csak egyetlenegy községet hozok itt fel : Pestújhely községből pontos megállapítás szerint naponta 6000 közalkalmazott, tisztviselő stb. jár be Budapestre foglalkozási helyére és reggelenként onnan körülbelül 5—10—15 perces időközökben indítanak el egy kocsiból álló úgynevezett ingakocsikat és csak egy-két dupla kocsit, úgyhogy életveszélyes tolongás van ott minden reggel. Ellenben akkor, amikor például az Erzsébet királynéuton lévő ügető-versenypályán verseny van, beállitanak rendkívüli kocsikat is, de természetesen nem külön jelzéssel, ugy hogy azok a szerencsétlen munkások és tisztviselők, akik délután 2—3 óra között iparkodnak munkájukból hazafelé Pestújhelyre, nem tudnak kocsijukhoz jutni, mert mindenféle jött-ment és asszimilálódott galiciai elfoglalja az összes ülőhelyeket s ezek a szerencsétlenek sokszor délután á—5—%6 óráig kénytelenek várakozni a keleti pályaudvarnál, vagy az Aréna-ut sarkán, amig olyan kocsit tudnak kapni, amely Őket hazaszállítja. Ezért azzal a kéréssel fordulok a kereskedelemügyi minister úrhoz, tegye lehetővé, hogy ilyen versenynapokon, amikor az ügetőpályára tódul ki a mulatni vágyó közönség fogadások kötésére, azokat a kocsikat, amelyeken a munkából hazasiető tisztviselők és mim kasok utaznak, a versenypályára sietők ne vehessék igénybe. Természetes dolog, hogy ezt másképen nem lehet megoldani, csak olyanformán, — aki a helyi viszonyokkal ismerős, az tudja — hogy a 65 és 67 jelzésű kocsik a Thököly-uti vasúti sorompótól kezdve ne álljanak meg a Hajtsár-utig, — mert közbeesik a versenypálya — úgyhogy akik a versenypályára akarn ak menni, kénytelenek legyenek a közvetlenül erre a célra beállított kocsikat igénybevenni. A vasúttársaság itt aztán alapos vágást eszközölhet rajtuk, mert nem fogom sajnálni azokat a versenypályára siető mulatni vágyókat, ha a vasúttársaság akár 100 koronás viteldíjat állapit is meg ezek részére ; ellenben tegye lehetővé, hogy a szegény tisztviselők és munkások az ilyen alkalmakkor akadálytalanul hazajuthassanak. Hiszen a múlt évben csak rendőri beavatkozással lehetett megakadályozni, hogy az elkeseredett munkásnép és tisztviselők, akik órákhosszat ácsorogtak az utcasarkon villamosra várva, fel ne borítsák azokat a kocsikat, amelyek a versenypálya felé siettek és szállították oda a hadimilliomos zsidókat. Arra is kérem a kereskedelemügyi minister urat, legyen figyelemmel a perifériákon lakó azokra a szegény tisztviselőkre is, akik a lakáshiány miatt a Budapest-környéki községekbe kénytelenek kiköltözködni. Ezek minden néven nevezendő kulturális intézménytől jóformán el vannak zárva. Egész Újpesten, Rákospalotán, Pestújhelyen nincs semmiféle színház, vagy egyéb tudományos, ismeretterjesztő előadásokat tartó intézmény, és ha az ott lakók be akarnának jönni a fővárosba valamely esti színházi előadásra; már nem tudnak hazamenni, mert a villamostársaság az odavaló villamos járatokat, minthogy ezek nem mulatóhelyek, nagyon bölcsen beszünteti. Tehát ha már a mulatóhelyekre, a budai fürdőtelepekre és máshová a kocsijáratokat éjfél utáni két óráig meghosszabbította, legalább annyit tehetne meg a villamostársaság a kereskedelemügyi minister ur közbenjárása folytán, hogy azoknak a kocsiknak a járatását, amelyek a Budapest-környéki községekbe mennek, legalább éjfélig hosszabbítsa meg. Ezért a következő interpellációt vagyok bátor a kereskedelemügyi minister úrhoz intézni (olvassa): »1. Hajlandó-e a keerskedelemügyi minister ur oda hatni, hogy a természetbeni ellátás kedvezményében a villamosvasúti alkalmazottak is részesittessenek ?« Ez a fontosabb része az interpellációmnak. »2. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a budapesti ügetőversenypáiyán rendezett versenyek alkalmával a 65 és 67-es jelzésű villamos kocsik a Thököly-uti vasúti sorompótól kezdve a Hajtsár-utig délután 1 órától kezdve délután 6 óráig ne álljanak meg, illetőleg a versenyek látogatóit külön e célra beállított kocsik — esetleg magasabb viteldíj mellett — szállítsák ki 1 3. Hajlandó-e a minister ur odahatni, hogy az