Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-249
À Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. . A többtermeléstől remélhető megerősödést pedig azért tartom elsőrendű állami érdeknek, mert köztudomású, hogy az emberiség általános jólétére két dolog bir befolyással : elsősorban a termeivények mennyisége, másfelől a termelt javak lehető igazságos elosztása. Azonban kétségtelen, hogy többtermelést, intenziv gazdálkodást kifejteni, fentartani, folytatni csak tőkeerős gazdatársadalom képes. Azt látjuk mezőgazdaságunkkal kapcsolatban, hogy az a háborút megelőzőleg sem tudta elérni azt a fokot, épen a megfelelő forgótőke hiányában, amely fok elérésére nemzeti megerősödésünk szempontjából mindenkor, de különösen mai helyzetünkben fokozottabb mértékben törekednünk kell. Pénzügyi helyzetünk rendezésénél tehát akként kell eljárnunk, hogy mindenekfelett a többtermelés lehetősége biztosittassék. Ezekre tekintettel, t. Nemzetgyűlés, én a magam részéről nem tartom egészen helyesnek és célravezetőnek, ha az ingatlan vagyon válts á go lásánál az egyenlő teherviselés elve túlságos szigorúsággal vitetik keresztül. Sokkal célszerűbbnek tartanám a többtermelés érdekében, hogy ameddig csak lehet, lehetőleg mérsékeltebb eljárást tanusitsunk az irgatlan vagyonok váltságolásánál. Ehelyett sokkal célszerűbbnek tartanám, ha a pénzügyi kormányzatnak a háborús gazdálkodás következtében felduzzadt pénzintézetek és banküzletek nagyobbmérvü igénybevételéhez fordulna, (ügy van! jobbfelől.) mert ezt parancsolja a többtermelés biztositása és emellett szól az a közgazdasági elv is, hegy egy állam gazdasági életében az ilyen pénzintézetek, az ilyen vállalatok csak egy bizonyos korlátig gyakorolnak jótékony hatást, azontúl csak hátrányt okozhatnak a közgazdasági életnek. Már pedig az is kétségtelen és vitán felül való, hegy ilyen intézetekkel, ilyen vállalatokkal mi túlságosan el vagyunk látva, ezek káros hatását pedig tapasztalhattuk a háborús gazdálkodás ideje alatt részben az áruk felhalmozásában, részben az árak természetellenes felhajtásában és merem állitani, hogy a mai termésviszonyok mellett az árak ilyen szokatlan módon való felhajtásában rendkívül nagy része van ugyanennek àz egészségtelen spekulációnak. De ha már, t. Nemzetgyűlés, a nemzet helyzete és érdeke az irgatlan ok tulajdonosaitól súlyosabb terheket kénytelen követelni, én semmiesetre sem tartanám megengedhetőnek, hogy épen az ingatlan vagyonok megváltságolásánál ne vitessék keresztül a legnagyobb szigorúsággal az arányos és egyenlő teherviselés elve. Az arányos adózás elvének követelményeképen, amely azt mondja, azt kivan ja meg, hogy a háborús áldozatokat is mindannyian egyenlően viseljük, holott nyilvánvaló, hogy a háború kezdete óta úgyszólván a mai napig a közellátás terén megkivánt és meghozott óriási áldozatokat majdnem kizárólag a földmives-társadalom viselte, (ügy van ! jobbfelől.) tehát csak az adózás arányosságának, az egyenlő teherviselés elvének tennénk Un augusztus hő 13-án, szombaton. 461 eleget akkor, ha az ingatlan vagyon váltságát megállapító törvény megszerkesztésénél ezen már meghozott óriási áldozatokra némi tekintettel lennénk. Én tehát, t. Nemzetgyűlés, ez okból a részletes tárgyalás során indítványozni leszek bátor, hogy a mezőgazdaság felszerelései, amelyek a mezőgazdaságnak szinte elválaszthatatlan tartozékait képezik, e címen vétessenek ki a vagyonváltság alól. Ezáltal nemcsak az egyenlő teherviselés elvének fogunk eleget tenni, hanem bizonyos mértékben elő fogjuk segíteni a közhangulat megnyugtatását és a közgazdasági életünkben annyira kívánatos kiegyenlítődést. Azokból az okokból, amelyeket itt felsoroltam, magam részéről a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Megjegyzem azonban, hegy én a háborús adósságok apásztására elsősorban a háborús vagyonokat vettem volna igénybe, még pedig azért, mert ezek voltak a legnagyobb részben a háborús konjunktúrák jövedelmeinek a szüleményei, de másodszor azért is, mert ezek a vagyonok, ha az igen t. pénzügyi kormányzat még sokáig késedelmeskedik igénybevételükben, annyira kicsúsznak a kezéből, hogy azokat megfogni képtelen lesz, (Félkiáltások : Már is kicsúszott I) és ezért kénytelen lesz a t. pénzügyi kormányzat arra, hogy a tisztelt elődjei által az adócsalások ügyében alkotott törvényjavaslatot a Ház elé terjessze, hogy mindazok, akik az adózás kötelezettsége elől vagyonukat külföldre kivitték, szigorúan büntetés terhével azt záros határidő alatt behozni legyenek kénytelenek. Rupert Rezső: Lehetetlen jogpolitika ! Ezekből egy sem lesz becsukva, mert akkor mindenkit be kell csukni ! (Zaj.) Sallay János: *. Ez annyira nem lehetetlen politika, hogy ez nem is az én találmányom, hanem báró Korányi volt pénzügyminister ur találmánya és én csak annak a helyességét, üdvösségét látom be. Rupert Rezső: Olyan cselekményekért, amelyeket milliók követnek el, nem lehet az embereket becsukni ! (Folytonos zaj.) Sallay János : Én azonban a további fejtegetésemben csak arra fegok szorítkozni, hogy azt kívánjam : az ingatlan vagyon váltsa go lásánál az egyenlő teherviselés elve csakugyan olyan szigorúan legyen keresztülvive, mint a betétek, értékpapírok és egyéb vagyonok vagyonváltságolásánál, hol épen az érdekeltség egyenes kívánságára egy külön törvényszakaszban jutott kifejezésre. Azontúl pedig arra fogok törekedni a fejtegetésemben,* hogy a vagyon váltsa g akként vitessék végbe, hegy ezáltal a nehezen meginduló közgazdasági életünkben hanyatlás, fennakadás, vagy bizonyos visszaesés be ne következzék. Az egyenlő teherviselés elvének sikeres keresztülvitelét az ingatlanoknál csak ugy látnám biztosítottnak, ha az ingatlanok tényleges értéke törvényes utón nyerne megállapítást, ellentétben a törvényben foglalt módtól, amit teljesen hely-
