Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

454 A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. évi augusztus hó 13-án, szombaton. évtizeddel ezelőtt még nem ismerte a pótadót, most agyon van nyomva pótadóval, de felgazdagodott egy csomó bérlő. Ez csakugyan nem helyes. Ennek megoldása azonban nem az, hogy Debrecent és emiatt az ország összes városait és törvényhatóságait megrójjuk a váltsággal, mert ezzel bajt csinálunk magának a magyar népnek, hanem a földreformnál bevétetett a javaslat 2. §-ába, hogy a városok földjét igénybe lehet venni, ha más alkalmas föld nincs, Debrecenben pedig a Mácsik uradalom 4000 holdján kivül, amely most már egyrészben parcelláztatott, nincs más föld, tehát Debrecen földjét a földreform céljaira igenis igénybe lehet venni a földváltság nélkül is, tehát ne sújtsuk azokat a városokat és községeket földváltsággal, amelyek már régóta segítségére siettek a kisföldmíveseknek. Ott van Kecskemét, vagy ott van az én kerületem székvárosa Hajdúböszörmény, ezek mindig félholdas, kétholdas parcellákban adták ki földjüket a kisgazdáknak, legutóbb pedig kezdeményezésemre azt határozta, hogy a rokkantaknak fogja kiadni a földjét. A városok és a községek földjét ne nagyon bántsuk, mert ezek sok szegényt látnak el. A magyar ipart, a magyar kereskedelmet pártolta mindig Debrecen ; hiszen hires, igazi magyar ipara és kereskedelme volt, azonkívül pedig a kultúrára rendkívül sokat áldoztak, amire épen Debrecennél hivatkozom, mert Debrecen iskolái, nevelése, nem csak az országban, de a külföldön is igen nagy és dicső hirre tettek szert. Azt kérném, méltóztassék a városok, törvényhatóságok és községek földjének az eredeti javaslatban foglalt mentességét visszaállítani ebbe a javaslatba. Kifogásolom, hogy ellentétet akar ez a törvény létesíteni. A földreformnál azt mondtuk a 2. •§. 1. és 2. pontjában, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek, felnőtt hadiárvák, földnélküli földművesek igényjogosultságát a földre 3 holdig biztosítjuk és körülbelül 2—3 holdat fognak az illetők kapni. És ebben a javaslatban mégis csak egy hold a váltságmentes. Hogy lehet az, hogy az egyik kezemmel adok annak a hadirokkantnak 3 vagy 2 hold földet, de a másik kezemmel lekanyaritok belőle 6 °/o-ot, mert a földváltságtörvény ezt fogja követelni. Ez nem igazságos, nem is méltányos és határozottan bele is ütközik a földreform szellemébe. Azt lehet mondani, sajnos, hogy mire a földreform elkészül és kioszthatjuk a földeket, a földváltság már meglesz és azt a régi birtokosok fizetik. Ez nem helyes. Szeretném tudni, hogy ez nem is lesz igy. A földreformot gyorsan keresztül kell vinni, a bajt pedig orvosolni. Én tehát tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, hogy ezt a két törvényt hozza összhangba és a mentesítésnél legalább 3 holdig menjen el. De ha ezt nem akarja megtenni, vegyen fel egy olyan szakaszt, amely azokat a földeket, amelyek a földreform folytán jutnak uj tulajdonosaikhoz, mert hiszen tulajdonuk lesz, ha járadékbirtok lesz is, mindenesetre mentesiti a váltság alól. Határozati javaslatot nem terjesztek be, majd talán a részleteknél foglalkozhatunk vele. Helytelennek tartom magam is, mint több közbeszóló a kataszteri tiszta jövedelemnek alapul való vételét. Igaz, hogy nagyon nehéz mást találni, de módot kell adni különösen a kisgazdáknak arra, hogy megállapíthassák földjüknek valódi kataszteri vonatkozásait, mert tudjuk nagyon jól és ezt fölösleges titkolni, hogy a kataszteri jövedelmek felvételénél a jobban munkált, táplált kisbirtok, a könnyebben áttekinthető, egynivóju kisbirtok erősebb kataszter alá vétetett, mint a nagybirtok, amely szétszórt, nehezebben áttekinthető és ahol kétségtelenül bizonyos befolyások is érvényesültek. En tehát itt helyesnek tartanám, ha a pénzügyminister ur e törvényjavaslatban módot adna a kisgazdáknak arra, hogy ezek jelentkezhessenek és megállapíthassák valóságos kataszteri állapotukat. Hibáztatom ebben az úgynevezett buzatáblázatban, hogy a kategóriák, vagyis ezek az 1—5, 5—10, 10—20 holdig terjedő stb. beosztású fokozatok nem helyesek, mert a húsz holdtól egyszerre felugrik a táblázat ötven holdra. Nagyon jól tudjuk, hogy az úgynevezett igazi kisgazdáknak 20—30 hold földjük van. Ezt tessék külön kategóriába venni, mert akkor a mértéket alább lehet venni és feljebb lehet emelni a nagyobb birtok szolgáltatását. Nagy különbség nem lesz ugyan, de mégis lesz. Különösen nehezményezem, hogy száz holdtól ötszáz holdig viszik fel egy kategóriában. Sok jómódú kisgazdának van 110—120 hold földje. Ez most egyenlő elbírálás alá esik az egységes meghatározás következtében a 400—500 holdas földbirtokossal. Például Hajdúböszörmény egész vidékén a legnagyobb birtok 350 hold, de ez sincs gazdakézben, hanem 200 hold a gazdakézen levő legtöbb birtok. Hogy jön ez most hozzá, hogy ugyanazon kulcs alá kerüljön? Természetesen nem ugyanazt az összeget fizeti mint az 500 holdas birtokos, de mégis ugyanazon kulcs alá esik. Itt is méltóztassék 100 — 200 és 200—300 holdig külön kategóriákat megállapítani. Különösen kifogásolom, hogy a javaslat megakad az 50.000 holdnál. Jól van, elmegy 50.000 holdig és ebben, azt lehet mondani, hogy a mágnásbirtokok is benne vannak. De vannak nálunk úgynevezett mammut birtokok, 100.000, 200.000 holdas földek, sőt van egy 420.000 holdas birtok is, a herceg Esterházy Pál-féle. Ne álljunk meg tehát 50.000 holdnál, hanem menjünk el 50 000 holdtól 100.000 holdig 20 százalékkal, 100.000 holdtól 200.000 holdig 25 százalékkal és attól feljebb állapítsunk meg 30 százalékot. Ezt az apróbb földdel biró gazdák érdekében mondom, mert amikor megkapjuk ezt az 5 és 10 százalékot, horribilis területet fog az állam kapni, amit ebben