Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

À Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. En csak azért akarok felszólalni, hogy rámu­tassak arra, hogy mennyire igazságos nép az ame­rikai. Talán a világ legigazságosabb népe, ami a mostani jelentésből is kitűnik, mert a magyar kisgazda munkájának értékét jobban felismerték ott, mint idehaza Magyarországon. Érthető tehát, hogy onnan, ahol ilyen igazságos nép lakik, jöhe­tett csak reánk ez a reménysugár. Hiszen akiben igazságérzet van, aki foglalkozik világtörténelem­mel, az tudhatja, hogy Magyarország önállósága csak papíron volt meg s hogy csak annyiban voltunk bűnösek a háborúban, mint az a kocsis, aki ura parancsára az árokba hajtja a szekeret. (Ugy van ! Ugy van!) Én tehát ezek után bízva az amerikai kormánynak és képviselőháznak, valamint az amerikai népnek igazságos feltételeiben, a javas­latot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Ugron Gábor ! Ugron Gábor : T. Nemzetgyűlés ! Tisztán csak azért kértem szót, hogy mint az ellenzék szónoka, ennél a napirendnél lévő ügynél is dokumentáljam, hogy ezen kérdés kezelésében és elbírálásában a Nemzetgyűlés egységes és kivétel nélkül egyformán gondolkodik. (Ugy van! ügy van!) Nagyon nehéz magyar embernek elfeledni a háborút és a háború következményeit, és e pillanatban mégis el kell felednünk, mert látjuk, hogy az a kéz, melyet mint békejobbot nyújtanak felénk, nem. az a kéz, mely porbasujtott és tönkretett bennünket. (Ugy van!) Az amerikai kongresszus határozata dezauválja a háborút viselő Amerikát (Ugy van! Ugy van!) és Harding elnök ur üzenete (Élénk éljenzés.) dezauválja Wilsont. Washington nagy nemzete minden szabadságharcában résztvett a magyar tudás és a magyar vitézség. A magyar nemzet fiai készek az Amerikai Egyesült-Államok minden szabadságmozgalmát támogatni tettleg és szeretet­teljes megemlékezéssel erkölcsileg. (Ugy van! Ugy van!) Most, t. Nemzetgyűlés ! a magyar nemzet áll egy nagy szabadságharc előtt. A magyar nemzet­nek kell újra megteremtenie szent István koronájá­nak birodalmát. (Ugy van! ügy van!) Meg kell teremtenie elsősorban kulturális és gazdasági fölénye révén. (Ugy van! Ugy van!) Ebben a kulturális és gazdasági fölényünk fegyvereivel vívandó nagy, nehéz szabadságharcunkban fel­hívjuk a szabadság nemzetét, Washington nagy nemzetét, hogy jöjjön most ő segítségére ennek a szabadságharcunknak, adja vissza azt a kölcsönt amellyel a magyar nemzet fiainak tartozik. Erre kötelezi az amerikai nemzet becsülete. És vinni fogja őt ebbe a küzdelembe az a magyar vér is, amely egy évszázadon keresztül abba a nemzetbe innen átömlesztetett. (ügy van! Ugy van!) Az előadó ur javaslatát elfogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök : A külügyminister ur kíván szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: T. Nemzet­gyűlés ! Az előttünk fekvő jelentést a magyar kormány és a magyar Nemzetgyűlés emelkedett évi augusztus hó 12-én, pénteken. 429 hangulatban tárgyalja és emelkedett hangulatban üdvözli. (Ugy van!) Lényegesnek tartjuk az Amerikai Egyesült-Államoknak ezt a békehatáro­zatát, mivel kifejezésre jut benne az a nagyarányú emberszerető és békeszerető szellem, amely szellem a világot a megértés, a szenvedélyektől mentes gazság felé vezeti, ami az egyetlen alapja egy tartós világbékének. Néhány szóval méltatni kívánom annak az elhatározásnak fontosságát, amely előttünk fek­szik. (Halljuk! Halljuk!) Az Amerikai Egyesült­Államoknak három megoldás kínálkozott akkor, mikor a világháború befejezése képen a békét a; maga részéről meg akarta állapítani. Az egyik megoldás az lett volna, hogy a trianoni békét a maga részéről egyszerűen megerősíti és ez meg­erősítése lett volna mind annak a végzetes rendel­kezésnek, amelynek súlyát mindnyájan ismerjük. A másik megoldás, melyről szintén szó esett Ameri­kában, az lett volna, hogy mivel az amerikai nép álláspontja odamódosult, hogy a nemzetek ligájá­ban és ennélfogva az európai ügyekben közvetlenül résztvenni nem kivan, egyes kiszakított részeket, még pedig épen azokat, melyeknek terhét mi viseljük, jóváhagynak a trianoni békéből. A har­madik megoldás ez az uj megoldás ; ez az uj meg­oldás előttünk fekszik. A világtörténelem jól ismeri azt az elhatározást, hogy valamely nemzet ki­mondja, hogy egy másik nemzettel hadiállapot­ban van. Tudtommal ez az első eset most, amit az Egyesült-Államok követnek, amellyel felelnek arra az első gyakran előforduló cselekedetre, hogy a hadiállapotot valamely országgal szemben ki­mondották ; mondom, tudtommal most először történik meg az, hogy a békeállapotot meri valaki kimondani Én ebben a körülményben, ebben a kifejezett békeszándékban nagy lépést látok a nemzetek barátságának kifejlődése felé (ügy van! Ugy van!) és egyúttal abban a szellemben is, amellyel a legnagyobb világhatalmak egyike, az Egyesült-Államok eme határozatában találkozunk, midőn a velünk szemben oly kegyetlen békeponto­kat nem kívánja a maga részéről megerősíteni és amidőn ez az óriási nemzet hajlandó szabad, közvetlen tárgyalások utján a mi piciny nemzetünk­kel békére lépni. (Éljenzés.) Ebben az érzésben kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előttünk fekvő jelentést és határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. (Éljenzés és taps.) Elnök : Szólásra következik % Forgács Miklós jegyző : Hornyánszky Zoltán ! Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A keresztény nemzeti párt nevében van szeren­csém felszólalni. A javaslatban két jellegzetességet, két momentumot látok, amit nekem, mint magyar embernek, első sorban figyelembe kell vennem, Az első momentum az, hegy lépés az in integrum restitutio utján' afelé, hxgy az egész Magyar­országot is majdan visszaszerezzük. Egy lépést látok benne annak a népnek, annak az államnak részéről, amelynek részéről ellenünk igen sok há­borús anyag állíttatott be a hadmüvelés és had-

Next

/
Thumbnails
Contents