Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-247

422 A Nemzetgyűlés 247. ülése 1921. évi aug. hő 11-én, csütörtöhön. akik aratási és cséplési munka nélkül maradtak és saját hibájukon kívül más tartósabb keresethez sem birnak jutni, sürgősen felvétessenek a hatósági ellátandók közé ?« (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Az interpelláló képviselő ur megvilágította interpellációjának minden oldalát. Én az előrehaladott időre való tekintettel nem kívánok ezekre kiterjeszkedni, hanem szorosan a tárgynál kívánok maradni. Amikor a kormány a szabadforgalmat kimondta, akkor még kellett foglalkozni azzal, hogy azoknak, akiknek ellátása az állam kötelessége és azoknak, akik előreláthatólag esetleg nem tudják előre megszerezni a kenyeret, még erre az évre az állami ellátást mérsékelt áron biztosítsa. Amikor a kormány ezt az intézkedést tette, akkor még pénzünknek értéke felfelémenőben volt, gabonánk értéke lefelé ment és a kilátás az volt, hogy a gabonaárak nem szöknek fel nagyon magasra. A termés egészen jónak mutatkozott, az ősziekben jó is lesz — legalább elég jó — és minden reménységünk megvolt arra, hogy Magyarországon nem. lesz drága a kenyér, sőt ha a viszonyok ugy fejlődtek volna, mint akkor állottak, amikor a kormány ezt az intézkedést megtette, megvolt a reménységünk arra is, hogy félév után nem kell a hatósági ellátást adni, mert a szabadforgalomban kialakuló árak nem lesznek magasabbak, mint amennyiért az állam, kedvezményes áron adhatja a kenyérlisztet. Ez a kép is előttünk lebegett és a valószínűsége is megvolt ennek a képnek. Intézkedéseinket eszerint is igazítottuk. Azóta a viszonyok igen nagyot változtak. Pénzünk értéke lement, természetszerűleg mindennek az értéke felment, a nagy szárazság a gazdákat igen kellemetlen helyzetbe hozta, ugy hogy én már a múltkor bátor voltam kijelenteni egy interpellációra azt, hogy a gazdaközönség Magyarországon sokkal súlyosabb helyzetbe került a mostani évben, amikor jó gabonatermés volt, mint a múlt esztendőben, amikor gyenge gabonatermés volt, mert a jövedelme ugyan valamivel kevesebb volt a múlt esztendőben, amikor kevesebb búzája volt, de minthogy kukorica, burgonya, mindenféle takarmány nagy bőségben volt a múlt esztendőben, a gazdának nem volt baja, gondja azzal, hogy mivel tartja el állatait és nem kellett potom áron eladnia az állatokat. Ma azonban, ha esetleg pár ezer koronával többet is kap búzájáért, az állattartásnál és egyáltalában a takarmánynál igazán százszorosan többet vészit, mint amennyit a búzáért kap. De erről nem tehetünk, ezt az időjárás okozta. Ennek következtében még gabonafeleslegünk sem lesz egészen olyan méretű, mint amilyen méretű lett volna takarmánybőség esetén. Szilágyi LajOS ; Nem lesz feleslegünk ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Feleslegünk van, de az a felesleg csökkent. Én egészen őszintén megmondom, — én nem szoktam takargatni a gazdáknak tényét sem, de — amikor a gazda nem birja állatját tartani, amikor nem tud neki mit enni adni, akkor azt a gabonát, amelyet magának kiőröltet, nem ugy őrölteti, hogy ő is korpás kenyeret egyék és az állatjának lisztet kelljen adni, hanem ugy őrölteti ki, hogy kevesebb lisztet vesz ki egy métermázsa gabonából és több korpát, mert szüksége van ar*a a több korpába, kenyé~szükségleté-e tehát sokkal több gabonát őröltet fel, mint amikor takarmánykészlete van és gabonáját is tudja értékesíteni, ami a rekvirálással lehetetlen, de a szabadforgalomban lehetséges. Akkor kiőröltet egy métermázsa búzából 60—70 kilogrammot azért, me-t búzáját is tudja értékesíteni és állatjának is tud enni adni, mikor azonban állatjának nem tud enni adm, akko" Idwroltt egy métermázsa gabonából 40—50, legfeljebb 60 kilogrammot s igy sokkal több gabonát megőröltet. Feleslegünk tehát csökkent a takarmányhiány következtében, ez természetes. Gabonatermésünk azonban mégis olyan, hogy kell hogy feleslegünk legyen. Én ma is hiszem és állítom,, hogyha valami nagy feleslegből nem is beszélhetünk már, de Magyarországon van annyi gabona, amennyi Magyarország népességének kenyérellátásához szükséges. Ezt egészen határozottan állítom,. Kuna P. András: Elbizakodni nem szabadi Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Hogy az ellátatlanok sorába nem vettük fel a mezőgazdasági munkásokat, azt talán természetesnek találja a Nemzetgyűlés, amikor a mezőgazdasági munkásoknak, akik munkához jutnak, legnagyobb része kenyérért dolgozik, tehát az a mezőgazdasági munkás, aki egész éven át munkát kap, aki aratást és cséplést kap, megkeresi az ő gabonáját és igy neki kenyérellátásra nincs szüksége. Felvettük az ipari munkásokat a városokban, leginkább a nagyvárosokban azért, mert az ipari munkások nagyrészének nincs keresete. Ha az ipari munkásság egész tömegének keresete volna, nézetem szerint az ipari munkásságot sem kellene felvenni az ellátatlanok közé, mert akinek jó keresete van, az a szabadforgalomban sokkal könyebben meg tudja szerezni, mint az előző években. Mert bármit beszéljenek ujabban a szabadforgalom ellen, akkor, amikor kötött forgalom volt és nem tudtunk annyit adni az ellá tatlanoknak és családjuknak, mint kellett volna, akkor még loppal is mentek ki a vidékre és még sokkal drágábbért vették a tiltott forgalomban a kenyérlisztet, mint ahogy ma kapják a szabadforgalomban. Mibe került akkor az a liszt, amikor a budapesti mukásságnak egy jelentékeny része kiment a vidékié, mulasztotta idejét, fizette a vasutat és amennyiért adják, vette a kenyérlisztet és cipelte fel azt a vállán. (Igaz ! ügy van!) Nagyon jól emlékszem, hogy megvolt a javaslat közéi el mezési minister koromban, hogy teljesen