Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-246
A Nemzetgyűlés 246, ülése 1021. államnál is, hogy nem alkalmazható, mert nem teljesen munkaképes. Szilágyi Lajos: Es a rokkantak törvénye még ma sincsen napirenden ! Kerekes Mihály : Az én nézetem szerint nagyon sürgős volna a rokkanttörvényt mielőbb idehozni és ezt a kérdést végre valahára rendezni. De elsősorban azt kellene elintézni, hogy az özvegyek és árvák megkapják a nyugdíjukat. Két esztendő óta nem képes a kormány, illetőleg az illetékes ministerium ezt rendezni. T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister ur valósággal hadilábon áll a progresszióval. Itt ennek a törvénynek a keretében a progresszivitást akarja mindenáron megvalósitani, azonban ez teljes lehetetlenség. A minister ur ezt nem fogja tudni megcsinálni ugy, hogy igazságos legyen, akármilyen progressziót csinál is, mert ennek útját régen elvágták az igazságügyminister ur elől. Elvágták akkor, amikor a kataszteri tiszta jövedelmet állapították meg. Akármilyen törvényt fog idehozni és akármilyen progresszióval fog dolgozni, nem lesz az igazságos, mert hiszen annakidején, a főkóstoláskor, a fehér asztalnál intézték el ezt a kérdést és amikor magában a törvényben kimondatja a minister ur azt, hogy azok a területek pedig, amelyek kataszteri tiszta jövedelem alá nincsenek véve, nem képezik a vagy on váltság alapját, akkor már eljátszotta az egész szerepet, mert hiszen a legjobb búzatermőiöldek azok, amelyek akkor ugy számitottak, hogy kataszteri tiszta jövedelem alá nem vétetnek. Ennél a kérdésnél, amikor azt csinálták, valaki nagyon ügyesen dolgozott a minister úrral szemben, mert hiszen ha összehasonlítom a bizottság jelentését és a minister ur tervét, rettenetes különbséget látok a kettő között. Azt látom, hogy valaki a túlsó oldalon, vagy pedig a bizottság egyik tagja nagyon ismerhette a pénzügyi helyzetet, hogy mennyi vagyon szabadult meg a vagyonváltság alól a bankoknál és az intézeteknél, mert a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásánál nagyon ügyesen dolgozott a minister úrral szemben. Ha lapozzuk a két javaslatot, a minister úrét és a bizottságét, én nem hiszem, hogy a minister ur a saját javaslatára ráismerne. Ez már ugy ki van forgatva jobbról és balról, hogy nem is az eredeti javaslat. Ugy látszik a minister urnák deferálnia kellett azért, mert magánál a pénznél nem hajtotta végre azt a vagyonváltságot, amit végre kellett volna hajtania. Ha ezt annak idején elvégezte volna, a minister ur most vértezve állt volna a bizottság elé és nem lett volna az illető képviselőtársaimnak olyan erejük, hogy a minister urat igy sakkba szoríthassák, hogy kénytelen kivetkőzni a saját javaslatából és olyan törvényjavaslatot, illetve bizottsági jelentést hozni ide, amely majdnem minden pontjában ellenkezik a minister ur eredeti tervével. Lovász János : Csak nem baj neked, hogy nem az eredeti került ide ! évi augusztus hő 10-én, szerdán. 379 Kerekes Mihály: Én azt szeretném, t. képviselőtársam, ha ez sem került volna ide. En csak azt akarom kimutatni, hogy hibák történtek az ingó vagyon váltságnál, mert ha ezek nem történtek volna meg, akkor itt nem kellett volna deferálni a minister urnák. Az más kérdés, hogy nekem fáj-e az, hogy ez került ide. Fel sem lehet tételezni, hogy nekem fáj, hogy ez a javaslat került ide, de azt szerettem volna, ha egyik sem kerül ide, mert eleve kijelentettem, hogy nézetem szerint minden vagyonváltság időszerűtlen. Hiszen egyáltalán nincs biztos alapunk arra, hogy mikor és mennyit kell majd vagyonváltságban leadnunk. Nagyon tévednek a túloldalon levő t. képviselőtársaim, ha azt hiszik, hogy ezzel a vagyonváltsággal lezárták a kaput. Nagyon tévednek, mert ez elsősorban nem fogja fedezni a szükségletet. Amikor tehát elérkezik majd az ideje annak, hogy vagyonváltságot csináljanak Magyarországon, én egészen más alapon kívántam volna azt megcsinálni. Erről a kérdésről majd fogok még beszélni. Drozdy GyŐZŐ : Meglátják, hogyan adnak ebből a budgetre és a titkos alapokra. Kerekes Mihály: A háborús teher likvidálásánál, amikor az ingatlan vagyonváltsággal jön ide a minister ur, szerintem csupán egy erkölcsös és igazságos bázis lett volna : megállapítani a birtok- és a vagyonmaximumot. Amikor arról van szó, hogy az országot megmentsük és tudjuk, hegy a nagybirtokok az évszázadok során ugy keletkeztek, hogy háborúk eredményeinek tekinthetők, akkor — amire nem számítottunk — az 1918-ban elvesztett világháborúnak következménye nem lehet más ebben az országban, mint elsősorban megállapítani a vagyonmaximumot és birtokmaximumot. Az országnak igenis erkölcsi joga van ahhoz, hogy ezt a vagyontöbbletet elsősorban az ország megmentésére levágja, van hozzá erkölcsi alapja, hogy ezt elvegye és ha ezt fogjuk csinálni, mert el fog jönni erre is az idő, amilyen sivárnak, szomorúnak látjuk a jövőt, akkor ezt igazságos alapon máskép nem lehet csinálni, mint ugy, hogy azok, akiknek igen sok van, hozzanak áldozatot az országért, mert akiknek igen kevés van, azoknak még a betevő falatjuk sincs meg az országban. Azt hiszem, a hazafiasság is egy bizonyos mértékig elősegíti ezt a kérdést. Ha nekem 300 vagy 400 ezer hold földem van, nyugodt lélekkel adok a haza oltárára.abból 190 vagy 290 ezret, mert aki 5—10 ezer holdból nem tud megélni, az úgysem tud megélni ebben az országban 400 ezer holdból sem. De különben is kimaradt e vagyon váltságból bizonyos dolog, amit ugy látszik, a bizottsági tárgyalás alatt töröltek, de ami feltétlenül idetartozik a vagyonváltság kérdéséhez, tudniillik . az, hogy nem szabad a nagy vagy ónokat olyan mértékben mentesíteni, mint ahogyan mentesíteni akarták a nagytőkét az ingó vagyon váltságnál. A vagyonmaximum megállapítása nem uj keletű kérdés Magyarországon. Nem mi találtuk ki 348*
