Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-246

A Nemzet g y nié s 246. ülése 1921. évi augusztus hó 10-én, szerdán. 375 van! Élénk helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Látszott tegnap is!) T. Nemzetgyűlés! Mi másfél esztendőn keresztül valóságos birkatürelemmel tűrtük, szó nélkül néztük azt az örökös személyeskedést, ami itt folyt, azt a tülekedést, ami hatalmi előnyök megszerzéséért és magáért a hatalomért itt lejátszódott és azt, hogy még egyes ministerek sem átallották a felelős állásban lévő ministereket a rágalmak és gyanúsítások mindenféle piszkos eszközökkel befeketíteni. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Hát aki olyan jól tudná ennek a szerencsétlen országnak ügyeit vezetni, aki boldoggá tudná ezt a nemzetet tenni, aki a ránk szakadt nyomorúságukat máról-holnapra meg tudná gyógyítani, az ne rejtse zsebébe a csodaszert, hanem álljon elő vele! (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De aki folyton csak gáncsoskodik, bírál és kritizál, annak eljárása nem egyéb selejtes intrikánál. (Igaz! Ugy van! jobbfelől. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) En nem akarok direktívákat szabni, nem akarok tanácsokat osztogatni volt ministereknek — bár igen nagyon rájuk férne, (Derültség.) — de tanulhatnának Huszár Károlytól és Rubinek Gyulától, akik utódaikkal szemben uri módon viselkednek. Vagy talán azt hiszik egyesek, kogy azért, mert nekünk nem készítenek ide egy pohár vizet, amikor beszélünk, (Derültség.) tudva azt, hogy nem szoktunk sokat beszélni, nekünk mondanivalónk sincs ? T. Nemzetgyűlés, ha én tudnám azt, hogy holmi alaptalan rágalmakkal, s üres fecsegésekkel és szóáradattal szolgálatot tehetnék hazámnak, minden kérkedés nélkül mondom, hogy viz nélkül és szünet nélkül, sőt ami több, feljegyzések nélkül egyhuzamban elbeszélek akár holnap reggelig. (Derültség.) De mi, a nép egyszerű, józan fiai felelősségérzetünkkel nem tudjuk összeegyeztetni azt, hogy üres fecsegésekkel, örökös személyeskedésekkel és alaptalan rágalmakkal ... Gaál Endre : Heccekkel ! Lovász János :.. . hátráltassuk folyton a törvényhozó testület működését, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) mert nagyon jól tudjuk, hogy az ország mai súlyos helyzetében csak a tárgyilagos szó, csak a megfontolt, higgadt gondolat és az állandó munka illik. (Igaz! Ugy van! Taps a jobboldalon és a középen. Felkiáltások jobbfelől : Ezt meg lehetne tapsolni az ellenzéken is!) Andaházy-Kasnya Béla: Mi is tapadunk, csak nem látjátok ! Nekünk is tetszik ! Szilágyi Lajos: Szavazni vele együtt szavazunk ! (Zaj jobbfelől.) Lovász János: Értsék meg a mindkét bo dogitani akarók, hegy mi nem az ő kedvük szerint fogunk táncolni a politika megveszekedett csárdájában és értsék meg különösen azt is, hogy mi nem a boldogítók eszével, hanem saját fejünkktl gondolkodunk. (Igaz ! Ugy van ! Taps jobbfelől.) Értsék meg különösen azt, hogy nem az egymásra szórt szemrehányásokban van az erő, amelyre e szegény hazának szüksége van, hanem abban a békés szeretetben, amely csodákat művel. (Igaz ! ügy van ! Taps jobbfelől.) Értsék meg azt is, hogy amikor lelkünk egész felháborodásával elitéljük ellenségeinknek velünk szemben alkalmazott igazságtalanságát, amely társadalmi osztálykülönbség nélkül sújt mindnyájunkat, akkor, ha magunkkal szemben is ilyen igazságtalanok és elfogultak leszünk, ugy ezeket a kívülről és belülről jövő igazságtalanságokat ez a szegény ország ki nem bírja, abba bele fog pusztulni. (Igaz ! Ugy van !) Amikor ellenségeink felettünk osztozkodnak, amikor ugy külső, mint belső ellenségeink itt valóságos temetést rendeznek, akkor ennél a gyászszertartásnál minden jó hazafi becsületes lélekkel, együttesen, egy akarattal álljon, (Igaz! Ugy van!) két féle érzéssel : a szomorúságnak és a reménynek érzetével. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Szomorúságunk onnan van, hogy hazánk szétdarabolása, szétmarcan golása, elvesztése felett minden jó hazafinak olyan fájdalmat kell éreznie, mint aminő fájó érzéssel állottak az apostolok a Mester elvesztésével szemben, akik azzal csitítgatták csalódott és elcsüggedt lelküket, azzal a reménységgel gyógyítgatták szivük égő, sajgó sebét, amikor keresztre feszitették a Igazságot, hogy még jönni fog, mert kell, hogy jöjjön a Krisztus, aki valóra váltja a hivő emberiség reménységét. (Igaz ! Ugy van ! Taps jobbfelől és a középen.) A mi reménységünk is onnan van, hogy amikor az özönvíz elborította a világot, akkor is megmaradt az igaz ember, amikor vak sötétség és tudatlanság borult az emberiségre, akkor is felcsendült a betlehemi ének s amikor az emberiség kivetkezett emberi formájából és keresztre feszitették az Igazságot, harmadnapra akkor is felharsant a húsvéti ének. (Élénk tetszés.) Ma is hiába igyekeznek keresztre feszíteni az igazságot, még jönni fog, mert kell, hogy jöjjön egy jobb kor, amely a mi reménységünket is valóra fogja váltani és beteljesíti ennek a megkínzott, meggyötört országnak minden reménységét. Amig Isten van az égben, akihez lehet imádkozni, s amig zöld lesz a mező, piros a rózsa és fehér az akácfa virága, addig más imádságunk nem lehet, mint hogy jönni fog, jöjjön el az a jobb kor, amely után buzgón esedez százezrek ajaka. (Elénk tetszés.) T. Nemzetgyűlés ! Tartsunk össze és ne csüggedjünk ! Ember küzdj és bizva bizzálj Az Igazság még felemeli ezt a nemzetet ! — Én a javaslatot elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. Szónokot többen üdvözlik.) Szijj Bálint : így beszél egy zsidópárti képviselő ! (Egy hang jobbfelől : Majd megtisztul a levegő !) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Kerekes Mihályi Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Szokás az, hogy a vitában egy ellenzéki és egy kormánypárti szónok felváltva szól a javaslathoz és a rendes