Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-245

A Nemzetgyűlés 245. ülése 192. abban, hegy az ország a mai szerencsétlen helyzetébe zuhant le. Itt valamit tenni kell. Hogy mit, annak részleteibe nem akarok belebocsátkozni, nem akarok propoziciókat tenni, csupán egy körülményre akarnám felhívni a kormány figyelmét, A pénzügyminister urnák, illetve a kormánynak egy rendelete jelent meg, amely kimondja, hogy a f. év szeptember 1-től kezdve az állam által nyújtott kedvezményes természetbeni ellátásban kizárólag a Budapesten, a törvéynhatósági joggal felruházott városokban és a rendezett tanácsú városokban élő közalkalmazottak részesülnek, a kis- és nagyközségekben élő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkások pedig a természetbeni ellátás helyett szeptember 1-től fejenként és havonként 200 korona úgynevezett élelmezési pótlékban fognak részesülni. En ezt, mélyen t. Nemzetgyűlés, nagyon helytelen megoldásnak tartom. Ebből ugyan nyilvánvaló a kormány jóindulata s jó szándéka, hog}

7 valamiképen segiteni akar, és ha nem is olyan mértékben segit, mint ahogy kívánatos volna, de legalább morzsákat akar nyújtani, amelyeken tovább tengethetik ezek a szerencsétlenek életüket. Azonban a kérdés ilyetén megoldása egyáltalán nem igazságos ; nem igazsgáos különösen a budapestkörnyéki kis- és nagyközségekben lakó köztisz viselőkre és közalkalmazottakra nézve. Hiszen miért laknak ezek a köztisztviselők és közalkalmazottak a budapest-környéki községekben ? Azért, mert innen a fővárosból kiszorultak, miután itt lakáshoz nem juthattak és nem tudják itt megfizetni azokat a drága lakbéreket, de ha meg is fizetnék a megfeszített erővel szerzett pénzükkel, akkor sem juthatnának hezzá ezekhez a lakások hoz, mert a siberek, láncosok és más ilyen elemek foglaltak el minden helyet, (Ugy van ! Ugy van !) ugy, hogy a dolgozók és a menekültek kiszorultak a perifériákra. Tehát ha a nyomorúság kihajtotta őket Budapest körívekére, azért szenvedjék el ezeket a véghetetlen gyötrelmeket, hogy ők a természetbeni ellátás jótéteményeiből is kiessenek. A mai viszonyok súlyosra fordultak, a drágaság nőtt ön-nő, ugy, hogy egy kiló zsir ára már 140 korona és ha egy 4—5 tagú családnak 800 koronát adnak havonta, ebből legfeljebb 4—5 kiló zsirt tud beszerezni, de ezzel rajta segítve nincs. (Ugy van! a bál- és a jobboldalon.) Tehát azt a kérelmet intézem a mélyen tisztelt kormányhoz, szíveskednék ezt a rendeletet, mielőtt életbe lépne, sürgősen megváltozattni és az igazságnak megfelelően revideálni. Az én kívánságom le van s űrit ve az interpellációmban, tehát azt minden indakolás nélkül bátorkodom a t. kormányhoz előterjesztem (olvassa) : »Interpelláció a pénzügyminister úrhoz, illetőleg az összkormányhoz. Hajlandó-e a pénzügyminister ur, illetőleg az összkormány azon rendeletét, mely szerint 1921. szeptember hó 1-től kezdődőleg csak a Budapesten, a törvényhatósági joggal felruházott vároL évi augusztus hó 9-én, kedden. 365 sokban és a rendezett tanácsú városokban lakó köztisztviselők, munkások és közalkalmazottak részesülnek kedvezményes természetbeni ellátásban, a kis- és nagyközségekben lakók pedig személyenkint és havonkint 200 korona váltságot kapnak, oda módosítani, hogy : minden kedvezményes, állami ellátásra jogosult köztisztviselő, munkás közalkalmazott, továbbá ezek nyugdíjasai, özvegyei és árvái folyó évi augusztus hó 25-ig bejelenthetik, hogy szeptember 1-től kezdődőleg a kedvezményes természetbeni ellátást, vagy a pénzbeli váltságot kivánják-e személyükre, illetőleg hozzátartozóikra vonatkozólag? (Helyeslés bal jelöl.) Ez az önkéntes megállapítás egy esztendei kötelező erővel bir.« (Helyeslés balfelöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hogyha már a korminy a pénzbeli ellátást egyenlőrangunak minősiti a természetbeni ellátással, akkor adjunk módot a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak, hogy ők szabják meg, melyikre van inkább szükségük. (Ugy van! balfelöl.) Mert ha az a köztisztviselő és közalkalmazott messze egy faluban él, sok esetben tényleg jobban jár, ha a pénzét kapja meg, mintha természetbeni ellátást szavaznak meg részére, amihez nem tud esetleg hónapokig hozzájutni. Tehát tegyük ezt nekik lehetővé. Mert azokat, akiknek ingatlanuk egylátalában nincsen és akiknek a vidéken nincs hozzátartozójuk, akitől előnyösen tudnák beszerezni ezeket az élelmiszereket, az éhínségbe taszítjuk, ha nem tesszük nekik lehetővé, hogy az állam által beszerzett élelmicikkekhez természetben hozzájuthassanak. Hiszen pl. abban a községben is, ahol én lakom, egyetlen egy katasztrális hold földtermelés nincs, a községben őstermeléssel senki sem foglalkozik, a lakosok Budapestről élelmezik magukat, igy az élelmiszer árához hozzászámítja a fuvaros a fuvarköltséget, az elárusító is a maga hasznát, ugy, hogy sok esetben ez a Budapest környékén lakó köztisztviselő 50—60%-kal drágábban veszi meg az élelmi cikkeket, mintha Budapesten vásárolná. Azt hiszem, hogy a mélyen t. kormány, amely szociális téren is erélyes reformokat akar létesíteni, amely belátja a szegény, szenvedő társadalmi rétegek nyomorúságát, erélyes kézzel hozzáfog és segiteni fog főként azoknak a helyzetén, — különösen mikor erre módja van — akik mindenüket feláldozták a hazáért és akik rendületlenül és panasz nélkül dolgoznak. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a minister elnök urnák és a pénzügyminister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmiveíésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Röviden egy pár megjegyzést kívánok tenni Budaváry László képviselőtársam interpellációjára. Az, hogy a tisztviselők egyik része pénzbeli segélyt kap, a másik pedig természetbeni ellátást és ez a vidékiekre vonatkozik leginkább, a tisztviselők kívánságára történt. A vidéki tisztviselők J nemcsak kívánták, hanem követelték, hogy a