Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-244

A Nemzetgyűlés 244. ülése 1921. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ki­van valaki még a törvényjavaslathoz hozzászó­lani ? (Nem 1) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Páí igazságügyminister ; T. Nemzetgyűlés ! Magával a javaslattal nem aka­rok foglalkozni, — kényszerítő körülmények ha­tása alatt terjesztettük azt elő — csak t. képviselő­társam felszólalása következtében némi megnyug­vást akarok a Nemzetgyűlésnek nyújtani, (Hall­juk ! Halljak !) amikor azt mondom, hegy azok a szempontok, amelyek a kegyelmi rendelet végre­hajtásánál érvényesültek, ugyanazok, mint ame­lyekre a t. képviselő ur súlyt helyez. Mindazok az egyének, akik a kegyelmi rendelet értelmében kegyelemre méltók és kegyelemben részesitendők, kegyelmet kaptak és kapnak is. Ennek igazolásául vagyok bátor bemutatni a következő pontos statisztikai adatokat, amelyek az 1921. évi július 23-iki állapotot tüntetik fel. Két kategória van : jegerősen már elitéltek és a terheltek, akik ellen jogerős Ítélet még nem ho­zatott. Természetesen a jogerősen elitéltek a sú­lyosabb esetek, hiszen ez a bizonyiték, hogy már el vannak Ítélve, míg a terheltek között inkább vannak enyhébb esetek, itt tehát a kegyelem job­ban érvényesülhetett. A jogerősen elitéltek közül kegyelmet kapott eddig már 936 egyén, ellenben elutasittatott 1729 egyén. Méltóztatnak tudni, hogy mindenkinek az ügyét hivatalból vizsgáltattuk felül és ezek közül az általános kegyelmi rendelet alapján el kellett utasítani 1729 egyént, kegyelmet kapott 936 egyén. A terheltek közül kegyelmet kapott 5324 egyén és elutasittatott 2783 egyén. Kegyelemben részesült tehát addig a dátumig, vagyis július 23-áig 6260 egyén. Azt hiszem, ez megnyugtat­hatja a Nemzetgyűlést abban a tekintetben, hegy annak a kegyelmi rendeletnek intencióit a ható­ságok helyesen fogják fel. Méltóztassanak ezt tudomásul venni és a tör­vényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­ván itom. Következik a határozathozatal. Elfogadja-e a Nemzetgyűlés általánosságban a büntetés végrehajtásának kivételes elhalasztá­sáról és íélbeszakitásáról szóló törvényjavaslatot ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a címet felolvasni. Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavas­lat címét, az 1—2. §-ait, amelyek, észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Kénytelen vagyok egy uj 3. § indítványozni, még pedig azért, mert arra az esetre is gondolnunk kell, hogyha valakit még nemitéltek el, hanem eljárás folyik ellene, tehát hn augusztus hó 5-én, pénteken. 335 ezeket a rendelkezéseket ki kell terjeszteni ezekre IS. A-Z Tij 3. § igy szólna (olvassa) : »Az 1. és 2. § rendelkezését megfelelően alkalmazni kell oly egyénekre vonatkozóan is, akik ellen a buivádi eljárás még folyamatban van ; az elévülés nyug­vása ebben az esetben a bú ivádi eljárás megbün­tetésétől (Bp. 472. §) veszi kezdetét.« Ennek konzekvenciája lenne, hogy a 3. § 4. §. lesz. Elnök : Az igazságügyminister ur a 2. § után egy uj 3. § betoldását hozza javaslatba. Méltóztatnak hozzászólni az uj 3. §-hoz ? (Nem !) Ha nem kivan senki sem hozzászólni, akkor fel­teszem a kérdést : méltóztatnak-e ezt az uj sza­kaszt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A Nem­zetgyűlés elfogadta az uj 3. §-t. Következik a régi 3., most már 4. §. Birtha József jegyző (olvassa a régi 3., uj 4. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Ezzel a tárgyalás alatt lévő törvény­javasalt általánosságban és részleteiben is el­fogadtatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előtérj esz±fîgjL^nnJL_ Mai napirendünk tárgysorozata elintéztetett és át fogunk térni a bejelentett sürgős interpellá­cióra. Előbb azonban napirendi javasalatot kivá­nok tenni. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebb* ülését folyó hó 9-én, kedden, délelőtt 10 órako r tartsa (Helyeslés.) és annak napirendjére tűzes­sék ki : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése ; 2. a most elfogadott törvényjavaslat har­madszori olvasása ; 3. a mentelmi bizottság jelen­tése Rakovszky István nemzetgyűlési képviselő­nek mentelmi ügyében ; (Helyeslés a baloldalon.) 4. a mentelmi bizottság jelentése Beniczky Ödön képviselő ur mentelmi ügyében ; (Helyeslés bal­jelöl.) 5. az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról a pénzügyminister ur törvény­javaslata. Méltóztatnak e napirendi javaslatot elfo­gadni ? (Igen !) Akkor ezt határozatkép kimondom. Következik Patacsi Dénes nemzetgyűlési kép­viselő ur sürgős interpellációja. Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Miután a trianoni békeezerződés életbeléptével aktuálissá vált Baranyának a szerbek általi kiüritése, sür­gősnek tartom, hogy tájékoztassam itt a Nemzet­gyűlést, az entente-missziót és az összes illetékes faktorokat arra, hogy tudniillik mi folyik Bara­nyában . Rassay Károly : Aktuális ez ? Nem tudom­Van jegyzék ? A Nemzetgyűlés nem tud róla. Ab­szurdum, hogy nem közlik. Haller István : Nyugat-Magyarország dolgára is kíváncsiak vagyunk. Patacsi Dénes : Elsősorban arra kell rámu­tatnom, hogy a szerbek jogtalanul és illetéktele­nül szednek adót. (Zaj.) Ugy látszik, hogy itt személyes kérdésekről beszélni nem abszurdum,

Next

/
Thumbnails
Contents