Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

314 A Nemzetgyűlés 242, ülése 1921. Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : Ezt kénytelen vagyok megállapítani arról a hely­ről, amelyen szerencsém van lenni és amely hely­nek hivatásánál fogva feltétlenül felül kell emel­kednie ítéleteiben minden elfogultságon, és meg kell állania az objektivitás álláspontián. (Ugy van ! Ugy, van !) Megtörténhetik, t. Nemzetgyűlés, hogy egy tudós ember a kutatásai közben eltéved. Az 1909-ik és nem tudom mely években megjelent munkáiból méltóztatott itt felhozni idézeteket, amelyekből az tűnik ki, hogy Imre Sándor pedagógus-iró nagy rokonszenvet mutatott ugyan a szociál­demokrata irányzat iránt, ellenben a szociál­demokrata nevelési irányzatot ép ugy nem tar­totta kiel égitőnek, mint ahogy nem kivánta a katholikus irányzatot sem uralomra jutni engedni az iskolákban. Ez és mindaz, amit ő a szociál­demokrata irányzatról mondott, szeges ellentét­ben van az én. meggyőződésemmel és felfogásom­mal. Az én. felfogásomat annakidején is, ugyan­abban az időben, 1907—1908-ban és a többi esz­tendőkben (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) részint be­szédeknek, részint előadásoknak és röpiratoknak százaiban épen homlokegyenest ellenkező érte­lemben voltam szerencsés a nagy nyilvánosság előtt kifejteni és meggyőződésemből ma sem ve­szek vissza egyetlen egy jottányit sem, mert hiszen meggyőződésemet és a szociáldemokráciáról akkor vallott elveimet a legnagyobb részben igazolták az utólag bekövetkezett események. Nem tudom azonban, t. Nemzetgyűlés, hegy vájjon lehet-e apodiktikusan azt mondani, hogy Imre Sándornak a tudományos kutatás közben akkor elfoglalt, kétségkívül ferde álláspontjára és akkor nyilvánult meggyőződésére ugyanezek az események nem hatottak-e szintén korrigáló mó­don. (Ugy van! half dől.) R assay Károly : Keresi az igazságot ! Andaházy-Kasnya Béla: Ez a tudós ember természetéhez tartozik. Kialakítja az élet ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : En nem merném azt mondani, hegy ez a meta­morfózis az ő felfogásában nem ment keresztül, nem vált valóra. Amikor Szent Ágoston munkái­val foglalkoztam, akkor láttam nagy meglepetés­sel és meghatottsággal, hogy a világnak ez az egyik legnagyobb zsenije, aki valóban abban, az időben, a Krisztus utáni IV. és V. században, jó­formán az egyetlen gondolattermelő és átfogó elme volt, élete vége felé, amikor végignézett iro­dalmi munkásságán, megírja az úgynevezett »Liber retractation. um« -ot, a visszavonások köny­vét és ott mondatról-mondatra, könyvről-könyvre, értekezésről-értekezésre megjelölte azokat a helye­ket, amelyekben ő azelőtt pap és püspök korában, mint az egyháznak tanítómestere tévedett és amely pontokat ő kötelességének ismerte visszavonni. Ha egy ilyen óriási lángelme elbicsakoIhatott a tudományos kutatás terén a saját terrénumán, megtörténhetett ez mással is, megtörténhetett Imre Sándorral is. Igaz, hogy a »Liber évi augusztus hő 3-án, szerdán. Retractationum« Imre Sándortól még nem jelent meg, azonban én a magam részéről, akinek bőven van alkalmam vele tárgyalni pedagógiai kérdé­sekről, letehetem a koronaesküt itt, a Nemzet­gyűlés magas szine előtt, hogyha nem is irta meg az ő visszavonó nyilatkozatait, egészen-bizonyos, hogy kicsendül ez a metamorfózis az ő felfogásá­ból, mellyel nekem napról-napra találkozni sze­rencsém van. Gaál Endre: Elsőrendű pedagógiai ember! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister: Méltóztassanak tehát megengedni, hogy az első részét a kérdésnek, t. i. hogy mit irt egy tudós ember, és hogyan bicsaklott el a fejtegetéseiben, most kikapcsoljam., mert végre is a t. interpelláló képviselő ur nem azt akarja tőlem., hogy égettes­sem el Imre Sándornak akkor megirt könyveit, hanem hogy foglalkozzam Imxe Sándor személyé­vel. Áttérek tehát Imre Sándor személyére. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Itt is meg kell állapitanom egy néhány periódust. Az első periódus az, hogy Imre Sándor mit csinált az u. n. forradalmi idők alatt, a második kérdés, hogy mit csinált Imre Sándor a kommunizmus alatt, a harmadik kér­dés, hogy mit csináltak Imre Sándorral az én hi­vatali elődeim,. Az első kérdés : Mit csinált Imre Sándor a Károlyi-forradalomnak nevezett felfordulás ideje alatt. Én tudom magamról, mint minister, hogy ha a minister nagyon erősen akar valamit a ministe­riurnában, az megtörténik. R assay Károly : így kell hogy legyen ! Vass József vallás- és közoktatásügyi minister : És ha forradalmi idők vannak, amikor még a kon­szolidált jogrend sem állhat esetleg egy minister­nek — mondjuk — brutális akaratoskodásával szem.ben annak a tisztviselőnek rendelkezésére és védelméül, aki vele dolgozni kénytelen, akkor még inkább érvényes az, hogy azok a brutális aka­ratú emberek, akik akkor álltak a közoktatásügyi kormány élén, — értem alatta különösen Kunfit — mindenesetre ugy érvényesíthették akaratukat, hogy az, ami történt, egészen az övék volt. Nem másnak az akaratából történt ott az, ami történt, hanem Kunfi Zsigmond akaratából, aminthogy a rendeleteket sem szokták ellenjegyezni ugy, hogy aláirja Imre Sándor államtitkár, hanem a minister rendeletéből, vagy a minister helyett aláirja Imxe Sándor, vagy bárki más tisztviselő, akinek kiad­mányozási joga van. Ebből én nem azt következtetem, t. Nemzet­gyűlés, hogy Imre Sándor már megváltoztatta volna az 1909—'1912-ben megnyilvánult nézeteit a Károlyi-forradalom idején. Ezt nem állítom, mert nem tudom. Én azt gondolom, — ez az én privát nézetem — hogy Imre Sándor a Károlyi­forradalom alatt nem változtatta meg nézeteit ; hogy ő tényleg a szociáldemokrata iránynak akkor meggyőződéssel, vagy bizonyos magaslatról való meggyőződéssel állott szolgálatában. De hogy nem ő csinálta azt, ami történt, azt merem állítani, mert tudom az előbb kifejtett ministeri akaratos-

Next

/
Thumbnails
Contents