Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

310 A Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. erősíthesse, teliát ennek iránya politikai és ezért nem találta helyesnek, a másiknak iránya pedig — azt mondja — nem egyéb, mint felekezetieskedés, mint klerikális, tehát ezt azért nem tartja helyesnek. Ő a nevelő gondolkodás alapján egy nagy nevelő egységet akar terjeszteni. Amint méltóztatott látni, elfogadja rendes alapelvül a szociáldemokrata nevelési iránynak főbb tételeit, mert hiszen azt mondja, hogy a pedagógiai elvek között és e között nincs olyan nagy különbség, amit át ne lehetne hidalni. KÓSZÓ István : Ez a Kunfi-iskola ! Tasnádi Kovács József: Majd rátérünk erre is. Majd igazolni fogom az együttműködést. Amikor a két irányt igy megbírálja, azt mondja, hogy egyik sem tökéletes. Egységet kellene csinálni a kettőből, azonban a műve szerint és a másik műve szerint vallásoktatás nélkül, a történelemnek bizonyos átdolgozására van szükség, s ezenkivül természettudományokra, társadalomtanra — ismerjük már ezeket a szabadkőműves fogalmakat — kellene súlyt helyezni. KÓSZÓ István : Szabadkőműves szempontból átírni a történelmet. Orbók Attila : A biróság letárgyalta az egész ügyet. Miért hozza ide ? Tasnádi Kovács József : Azt mondja továbbá : igaz, hogy a szociáldemokrata-párt ellenzi a vallástanitást, egyes pedagógus körök szempontjából azonban az elfogadható volna. Elitéli a történelemtan itást a mai alakjában a szociáldemokratapárt, pedig — azt mondja a szerző — lehetne alkalmat találni, hog}

7 a történelem a jövőt tudatosabban szolgálja. Előre megjegyzem, hogy a szerző ur talált is rá módot, még pedig ministeri rendelettel. Azt mondja, hogy a magyarok szellemi irányitói között — hegy tévedés ne legyen, »magyarok« alatt a magyar szocialistákat, helyesebben a magyarországi szociáldemokrata-pártot érti — eleget találunk, akik a szociáldemokrata párt sikereitől a nemzet megerősítését várják s ezért csatlakozik a párthoz, mert a pusztulás meggátlását csak ettől reméli. Én ehhez nem fűzök kommentárt, mert 1909 és 1912 óta, amióta ezek a művek megjelentek, láttuk, hogy milyen nemzeti célt szolgálnak ezek a magyarok, és miképen védtek meg bennünket a pusztulástól. Azt mondja : hogy azt a célt elérjük, melyet ezek a derék magyarok, a Kun fiak, Jászik, Szende Pálok, Somogyi Bélák, Benedek Marcellek, Kéri Pálok s a többiek kitűztek, csupán annak látására van szükségünk, hogy a nevelés rendszerét nem lehet gazdasági alapokra állitani addig, mig a történelmi materializmus tana általános érvényre nem emelkedik. Azt mondja, hegy a szociáldemokrata nevelési irány ma még nem érvényesül"het, de azért terjednie lehet s a nevelés jövőjére befolyással van. Én azt hiszem, hegy a szerző, miután pedagógus, mindenesetre a nevelés helyes irányára értette, ugy hiszem, hogy neki igy kellett gondolnia ; annyival különösebb, hogy a szociálévi augusztus hó 3-án, szerdán. demokrata irány térj édesének örvendez és azt mondja, hogy a nevelés irányára befolyással van. Hogy örvendezik, azt meg is mondja : Ez a nevelés több irányban nyilatkozik meg és ezt megfigyelve és végigolvasva a szociáldemokrata iratokat, a nevelés minden munkásának bizonyára az az öröm az első érzése. »Igy lett szociáldemokrácia eszménnyé a nevelő gondolat«—mondja a szerző, aki igy örvendezik 96 lapon keresztül a szociáldemokrata-pártnak hive lévén, a nevelő gondolatnak. Azt mondja, hogy a szociáldemokrata nevelési irányban nincs ma se tárgyiasság, sem igazság, mert egyoldalú, de ez nem baj, mert egyoldalú volt — szerinte — a kereszténység is és egyoldalú volt a reformáció is, mégis hóditott. Egyoldalú a szociáldemokrata nevelési irány is, de egyoldalú a katholikus nevelési irány is, mert ezeknél a szemet vagy a politikai, vagy a felekezeti hályog borit ja, tehát a felszabadító nevelés következtében, önszántából válasszon, irányt mindenki, akár egyet a meglevők közül, akár ujabbat azoknál. Az egységet és közösséget kivan ja a nevelésben, és itt ebből a csodálatos nemzetközi demagóg szabadkőműves, — hogy ugy mondjam — zsidó szovjet iránytól — rögtön ráugrik arra, hegy nemzeti nevelés kell. De ne méltóztassanak őt félreérteni. Kögtön siet meghatározni, hogy mi is hát az a nemzet. Ezt irja : »De nem lehet a nemzet fogalma csupán az alkotmány sáncain belül levőket vagy az úgynevezett fajmagyarokat vennünk bele, . . . Orbók Attila : Igaz ! Tasnádi Kovács József: ... mert a nemzetet ugy kell értenünk, hogy az az egyénre nézve az egész emberi közösség megtestesitője, a közösségre nézve pedig egyéni alakulás, melybe való tartozást a születés, vagy politikai jog nem korlátolja.« Orbók Attila: Ugy van ! Tasnádi Kovács József: Mindezeket pedig nem Marx irataiból idézem, sem nem. a Népszava vezércikkéből, hanem egy magyar tanárnak Imre Sándornak 1909-ben megjelent művéből, aki — mint hallom — nem is helyettes államtitkár, hanem ezen érdemeiért már valóságos államtitkárrá lett. Andaházy-Kasnya Béla: Ebben nincs semmi ! Tasnádi Kovács József: Kasnya Béla t. képviselőtársam ebben nem talál semmit, mert ő nem a keresztény nemzeti iránnyal érez, ő benne van most is a szociáldemokrata nemzetköziségben. Csontos Imre: Bocsánat, erre felé is vagyunk talán keresztények ! Tasnádi Kovács József: Kijelenti Imre Sándor a »Nemzetnevelés« című könyvében, melyet 1912ben irt, hogy a »felekezeti tudatosság megfordítja azt az irányt, amelyet 10 év már megerősített, A nevelés egységessé válását meggátolja az 1907. évi Apponyi-féle népoktatási törvény, mely általában kedvez a felekezeti iskoláknak. Ez gátja az iskolák államosításának.« Orbók Attila: Nagyon sok okos dolgot irt!