Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

302 Ä Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. adott az újságoknak a Nemzetgyűlésnek egy általam sem egészen osztott véleményével foglalkozni, nem volt ilyen szigorú a Nemzetgyűlés, más állásponton is volt, más ténykörülmények alapján, nem ennyire világos ténykörülmények alapjani Miután pedig a meghallgatott nemzetgyűlési képviselő sem vonta tagadásba lényegében a följelentésben állitott cselekmény elkövetését és miután a bizonyítás lefolytatása nem a mentelmi bizottságnak, hanem a bűnvádi perrendtartás keretében mozgó biróságnak a feladata, azért a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy politikai izgatás esete fenforogni nem látszik és igy indítványozza, hogy a Nemzetgyűlés Pákozdi András nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? BrÓdy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Én a mentelmi bizottság javaslatával ellentétben indítványozom, hogy Pákozdi képviselő ur merteimi joga ne függesztessék fel. (Helyeslés jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) Megokolom ezt a következőkkel. Elsősorban nagyon odiózus és ominózus dolognak tartom beszámoló- vagy kortesbeszédeknek egyes részeit kiragadni. (Ügy van! jobbfelől.) Akik ismerjük a való életet, az ilyen koiteskörutakat, tudjuk, hogy az ilyen körutakon nem szoktak gyorsírók jelen lenni és ilyenkor nem szoktak gyorsírói feljegyzéseket végezni. Már most kihallgattatott itt az illető nemzetgyűlési képviselő . . . Usetty Ferenc: Ebből nem következik, hogy mindent összevissza beszéljen ! BrÓdy Ernő: Bocsánatot kérek, az a kérdés : mondta-e vagy nem. (Zaj.) Usetty Ferenc: Ezt eldönteni majd a bíróság dolga ! Ernst Sándor : Ez nem a mi dolgunk ! BrÓdy Ernő: Az a kérdés, mondta-e vagy nem ? A mentelmi bizottság jelentésének a szövegéből fogom megállapítani, hogy nem olyan sürgős ez a kérdés. Tudniillik Iá lett hallgatva maga Pákozdi András és ő azt kérte, hogy a mentelmi bizottság függessze fel addig a határozathozatalát, amig ő bejelenti azokat a tanukat, akik a már kihallgatott tanukkal szemben igazolni fogják, hogy ő nem használta azokat a kifejezéseket, amelyek a feljelentésben foglaltatnak. Tehát igenis akkor, amikor vannak tanuk, akik ezt állítják, de ezzel szemben a képviselő hivatkozik tanukra, akik igazolni fogják, hogy nem mondta ezt, és kéri a határozathozatal felfüggesztését azért, hogy beigazolhassa, hogy nem használta azokat a kifejezéseket, tehát nem állítja, hogy használta, hanem ellenkezőleg cáfolja, akkor én nem osztozhatom a mentelmi bizottságnak azon álláspontjában, hogy a bizonyítás kérdését döntse el a bíróság, mert ha azoknak a tanuknak állítására alapítjuk ezt a vádat, akiknek állítását maga a képviselő ur kifogásolja, ugy hallgassuk meg a másik véleményt, a többi tanukat is, hogy egyik dolog évi augusztus hó 3-án, szerdán, esetleg paralizálhassa a másikat. (Zaj. Halljuk/ Halljuk ! jobbfelől,) Azt, hogy most egyoldalú tanubejelentések alapján eldöntsük ezt a kérdést, a magam részéről semmi esetre sem tartom helyesnek ; miután pedig nincsen megállapítva a tényállás s egy politikai beszámoló alkalmával tartott beszéd kiszakított részeiről van szó, úgyhogy a tényállás tiszta nem is lehet, ez a mentelmi ügy szerintem nem intézhető ugy el, hogy a képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék s ezért ehhez a magam részéről nem is járulok hozzá. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Emszt Sándor! Ernszt Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Nem tudom, hogyan képzeli t. képviselőtársam, hogy mi magunk intézzük el a bíróság ügyét, hogy mi magunk avatkozzunk ebbe bele és magunk mérlegeljük, hogy mi igaz és mi nem. Sohasem is felelt meg semmiféle gyakorlatnak az, hogy mi ilyen dolgokat vizsgáljunk, mert ez egyenesen, világosan egyedül csak a bíróságra tartozik. Mi csak egyetlenegy szempontot szoktunk megvizsgálni, azt, hogy vájjon politikai zaklatás esete forog-e fenn egy ilyen dologban, vagy sem. Itt, t. Nemzetgyűlés, egy vallás sérelméről van szó, és én egy szót sem ejtek többet, ha a t. képviselő urak azon a nézeten vannak, hogy vallássértés alkalmával a mentelmi jog felfüggesztésének helye nincs, (Egy hang jobbfelől : Nincs bizonyítva !) Rassay Károly : Ö tagadja ! Czeglédy Endre: Nem történt vallássértés! Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Részemről teljes mértékben aláírom azt, amit Ernst Sándor t. képviselőtársam mondott, hogy mi nem vizsgálhatjuk, vájjon egy cselekmény elkövetetett-e vagy sem, abban az esetben, ha az arra illetékes hatóság ilyen megkeresést intéz hozzánk. De én ennek ellenére sem vagyok abban a helyzetben, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez hozzájáruljak, mert lehetetlennek találom, hogy Magyarországon az izgatás fogalma a politikai pártállás szerint alkalmaztassák. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalo n. ) Berki Gyula: Az is izgatás, ha a földreformot végre kell hajtani ! Rassay Károly : Vagy érvényben van a büntető törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely tiltja az osztály, felekezet stb. ellen való izgatást, és akkor tessék annak érvényt szerezni . . . Bárczy István: Ugy van! Mindenkivel szemben ! Rassay Károly : ,. . vagy nincs érvényben. Addig azonban, amig azt látom, hogy itt nyilt plakátokon el lehet követni a legotrombább izgatást, anélkül hogy annak megtorlása iránt a kormány intézkednék (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és amig azt látom, hogy csak a közelmúltban is nyíltan követhettek el izgatást szóvá], sajtóban, plakátokon, anélkül hogy valakinek a