Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

302 Ä Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. adott az újságoknak a Nemzetgyűlésnek egy álta­lam sem egészen osztott véleményével foglalkozni, nem volt ilyen szigorú a Nemzetgyűlés, más állás­ponton is volt, más ténykörülmények alapján, nem ennyire világos ténykörülmények alapjani Miután pedig a meghallgatott nemzetgyűlési képviselő sem vonta tagadásba lényegében a föl­jelentésben állitott cselekmény elkövetését és miután a bizonyítás lefolytatása nem a mentelmi bizottságnak, hanem a bűnvádi perrendtartás ke­retében mozgó biróságnak a feladata, azért a bi­zottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy politikai izgatás esete fenforogni nem látszik és igy indítványozza, hogy a Nemzetgyűlés Pákozdi András nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? BrÓdy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Én a men­telmi bizottság javaslatával ellentétben indít­ványozom, hogy Pákozdi képviselő ur merteimi joga ne függesztessék fel. (Helyeslés jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) Megokolom ezt a következőkkel. Elsősorban nagyon odiózus és ominózus do­lognak tartom beszámoló- vagy kortesbeszédeknek egyes részeit kiragadni. (Ügy van! jobbfelől.) Akik ismerjük a való életet, az ilyen koiteskör­utakat, tudjuk, hogy az ilyen körutakon nem szoktak gyorsírók jelen lenni és ilyenkor nem szok­tak gyorsírói feljegyzéseket végezni. Már most kihallgattatott itt az illető nemzetgyűlési kép­viselő . . . Usetty Ferenc: Ebből nem következik, hogy mindent összevissza beszéljen ! BrÓdy Ernő: Bocsánatot kérek, az a kérdés : mondta-e vagy nem. (Zaj.) Usetty Ferenc: Ezt eldönteni majd a bíróság dolga ! Ernst Sándor : Ez nem a mi dolgunk ! BrÓdy Ernő: Az a kérdés, mondta-e vagy nem ? A mentelmi bizottság jelentésének a szöve­géből fogom megállapítani, hogy nem olyan sür­gős ez a kérdés. Tudniillik Iá lett hallgatva maga Pákozdi András és ő azt kérte, hogy a mentelmi bizottság függessze fel addig a határozathozatalát, amig ő bejelenti azokat a tanukat, akik a már kihallgatott tanukkal szemben igazolni fogják, hogy ő nem használta azokat a kifejezéseket, ame­lyek a feljelentésben foglaltatnak. Tehát igenis akkor, amikor vannak tanuk, akik ezt állítják, de ezzel szemben a képviselő hivatkozik tanukra, akik igazolni fogják, hogy nem mondta ezt, és kéri a határozathozatal felfüggesztését azért, hogy beigazolhassa, hogy nem használta azokat a kife­jezéseket, tehát nem állítja, hogy használta, ha­nem ellenkezőleg cáfolja, akkor én nem osztoz­hatom a mentelmi bizottságnak azon álláspontjá­ban, hogy a bizonyítás kérdését döntse el a bíró­ság, mert ha azoknak a tanuknak állítására alapít­juk ezt a vádat, akiknek állítását maga a kép­viselő ur kifogásolja, ugy hallgassuk meg a másik véleményt, a többi tanukat is, hogy egyik dolog évi augusztus hó 3-án, szerdán, esetleg paralizálhassa a másikat. (Zaj. Halljuk/ Halljuk ! jobbfelől,) Azt, hogy most egyoldalú tanubejelentések alapján eldöntsük ezt a kérdést, a magam részéről semmi esetre sem tartom helyesnek ; miután pedig nincsen megállapítva a tényállás s egy politikai beszámoló alkalmával tartott beszéd kiszakított részeiről van szó, úgyhogy a tényállás tiszta nem is lehet, ez a mentelmi ügy szerintem nem intéz­hető ugy el, hogy a képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék s ezért ehhez a magam részéről nem is járulok hozzá. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Emszt Sándor! Ernszt Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Nem tu­dom, hogyan képzeli t. képviselőtársam, hogy mi magunk intézzük el a bíróság ügyét, hogy mi ma­gunk avatkozzunk ebbe bele és magunk mérle­geljük, hogy mi igaz és mi nem. Sohasem is felelt meg semmiféle gyakorlatnak az, hogy mi ilyen dolgokat vizsgáljunk, mert ez egyenesen, világo­san egyedül csak a bíróságra tartozik. Mi csak egyetlenegy szempontot szoktunk megvizsgálni, azt, hogy vájjon politikai zaklatás esete forog-e fenn egy ilyen dologban, vagy sem. Itt, t. Nemzet­gyűlés, egy vallás sérelméről van szó, és én egy szót sem ejtek többet, ha a t. képviselő urak azon a nézeten vannak, hogy vallássértés alkalmával a mentelmi jog felfüggesztésének helye nincs, (Egy hang jobbfelől : Nincs bizonyítva !) Rassay Károly : Ö tagadja ! Czeglédy Endre: Nem történt vallássértés! Elnök : Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző : Rassay Károly ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Részem­ről teljes mértékben aláírom azt, amit Ernst Sán­dor t. képviselőtársam mondott, hogy mi nem vizsgálhatjuk, vájjon egy cselekmény elkövete­tett-e vagy sem, abban az esetben, ha az arra ille­tékes hatóság ilyen megkeresést intéz hozzánk. De én ennek ellenére sem vagyok abban a hely­zetben, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez hozzájáruljak, mert lehetetlennek találom, hogy Magyarországon az izgatás fogalma a politikai pártállás szerint alkalmaztassák. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalo n. ) Berki Gyula: Az is izgatás, ha a földreformot végre kell hajtani ! Rassay Károly : Vagy érvényben van a bün­tető törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely tiltja az osztály, felekezet stb. ellen való izgatást, és akkor tessék annak érvényt szerezni . . . Bárczy István: Ugy van! Mindenkivel szem­ben ! Rassay Károly : ,. . vagy nincs érvényben. Addig azonban, amig azt látom, hogy itt nyilt plakátokon el lehet követni a legotrombább izga­tást, anélkül hogy annak megtorlása iránt a kor­mány intézkednék (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) és amig azt látom, hogy csak a közel­múltban is nyíltan követhettek el izgatást szóvá], sajtóban, plakátokon, anélkül hogy valakinek a

Next

/
Thumbnails
Contents