Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

À Nemzetgyűlés 241. ülése 1921. évi augusztus hó 2-án, kedden. 281 más ilyen korlátolt tulajdonjogok is, vannak úgynevezett utóöröklési joggal terhelt vagyonok, vannak elidegenítési tilalommal terhelt tulajdonjogok, itt van a normális haszonélvezeti jog stb. Ezekben az esetekben, ha bűncselekményt követ el az, aki épen ezen jog birtokában van, azt élvezi, ennek bűnéért nem lehet elvenni a vagyont azoktól, akik az illetőtől teljesen távol állnak, teljesen ártatlanok és akiké az illető vagyon tulajdona. (Egy hang a jobboldalon: Az ötéves his gyermek ártatlan!) Küsz annak az ötéves gyermeknek még nincs semmije, minden az apjáé, jogilag semmije sincs, és ha az apjától elveszik, természetesen neki semmi sem jut. De ugyanez áll akkor is, ha az apja a vagyont elkölti, akkor sem jut a gyermeknek semmi, vagy ha elajándékozza a vagyont. Ez egészen más dolog, ezt ne méltóztassék ebben a kérdésben összezavarni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én most nem arról beszélek, hogy mennyiben akarom a hitbizományt ebben a törvényjavaslatban szigorúbb elbánás alá venni, mint más vagyonjogokat, hanem csak arról beszélek, hogy az 1915-iki törvény általában vagyonról beszél, most tehát felsorolunk egy pár ilyen törvényt és kimondjuk, hogy a vagyonjogok birtokosának ezt a jogát szintén el lehet venni. Rassay Károly: Ez felesleges volt! Ezt a biróság úgyis tudja ! Tomcsányi Vlmos Pál igazság ügy minister: Ily vagyonjogok között nagy jelentősége van nemcsak értékére való tekintettel, hanem egyéb tekintetben is a hitbizományi birtoklásnak és várományosi jognak. Ebben a tekintetben ugy éreztük, hogy nem lehet megállni az általános szabálynál, hanem tovább kell menni és szigorúbb elbánást kell alkalmazni. Az 1915-iki tc-nek pontos alkalmazása csak azt tette volna lehetővé, hogy a hitbizományost illető várományosi, illetve birtoklási jog szálljon át az államra, semmi egyebet. Rassay Károly : Fel kellett volna oldani a hitbizományt. Joga van hozzá a kormánynak ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ebben a tekintetben nem lehetne alkalmazni azt a szabályt sem, hogy az illető közvetlen leszármazójának a gyermekének várományosi jogát is elvegyük, mert a hitbizomány intézményénél az a helyzet, hogy a gyermeknek bizonyos önálló joga is van. G

aal GaSZton: Amint megszületett, rögtön! Tomcsányi Vilmos Pál igazság ügyminister: Igaz ugyan, hogy ez onnan származik, hogy az apjának a gyermeke, de bizonyos tekintetben mégis önálló. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak ezt a jogi fejtegetést meghallgatni, mert azt a kérdést csak jogi álláspont szerint lehet elbirálni. Rassay Károly: Nem helyes, de halljuk! Tomcsányi Vilmos Pál igazság ügyminister: Ha a Nemzetgyűlés nem honorálja azt az álláspontot, hogy a hitbizományokkal szemben szigorúbban járjunk el . . . NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTE Rassay Károly : Ugyan kérem ! Rabulisztika ! Nem hiszi el ezt senki ! (Zaj. Halljuk! Halljuk a középen.) Andaházy-Kasnya Béla: Tipikus rezsim-törvényjavaslat ! Igazi Tomcsányi-féle javaslat ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ha a t. Nemzetgyűlés nem akarja honorálni azt az álláspontot, melyet a törvényjavaslat elfoglal, hanem azt kivánja, hogy a legszigorúbban ragaszkodjunk ahhoz az állásponthoz, melyet az 1915-iki te leszögezett és amely abból száll át a családtagokra bizonyos öröklési rend szerint. Már most ha ezt a privilégiumot elvileg csak a haza iránt való nagyobb szolgálat, a hazafiság indokolhatja, akkor ebből azt a következtetést vonom le, hogy az ilyen hitbizományi várományosoktól és birtokosoktól a hazafiságnak egy fokozottabb mértékét is kell megkövetelnünk, és ha valaki arra vetemedik közülök, hogy hazaárulóvá válik, akkor itt szigorúbb mértékkel is tudok mérni, tehát még többet is el tudok tőle venni, mint amennyit az általános szabályok szerint másoktól elvehetnék. Rassay Károly : Nem áll ! Fel kell oldani a hitbizományt ! Nyéki József: Meg kell szüntetni a hitbizományokat ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Ez egy további kérdés. Mig a hitbizomány intézménye fennáll, addig kötelességünk respektálni és addig a más téren hozandó törvényalkotásnál is figyelembe kell vennünk. Rassay Károly : Miért nem veszi figyelembe a gyermeknél ?! Sziráki Pál : Szükség van erre a törvényre a kánikulában ? Szilágyi Lajos: Majd szavazunk. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Annak a leszármazór.ak önálló jega is van, tehát szigorúan, az 1915-iki te alapján itt nem lehetett volna őt érinteni De ha mi mégis ugy látjuk, hogy a hitbizományoknál tovább lehet és kell menni, annak nézetünk szerint az a magyarázata, hogy az egész hitbizományi intézmény elvileg abból indult ki, hegy az illető család a hazával szemben bizonyos szolgálatokat telj esitett és épen azért az államfő azt a kiváltságos helyzetet jutatta neki, hegy a család fényének emelésére különleges örökösödési rendszert állapitott meg, amennyiben a vagyon feloszthatatlanul és elidegenittetlenül áll, hegy csak azt a vagyon je got lehet elvenni és csak az száll át az államra, ami az illető bűnösé, ebben az esetben természetesen cda kell, hegy módositsa a javaslatot, hogy a leszármazókat kihagyja. Jelzem azonban, hegy ekkor egy kedvezményt adott a hitbizományn.ak. Méltóztassanak bölcsen eldönteni a kérdést. Én ugy érzem, hogy idáig el lehet menni, mert a hitbizományi várományosoktól és birtokosoktól fokozottabban meg lehet kívánni a hazafiságot. Azt az álláspontot, amit méltóztatnak hangoztatni, hogy az egész hitbizományt el kell venni, jogi álláspont alapjává tenni nem lehet, mert senr. 36