Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-240

À Nemzetgyűlés 24Ó. ülése 19.21. földmivelésügyi mmisterium utján, hogy pályáz­nak erre a birtokra, de amazok sem számithatnak, mert azt egy nagyember akarja kivenni, akinek az illető ministeriumban is nagy pártfogása van. Erre én azt mondottam az illető tanácsosnak : »Nagyságos uram ! Ugy látom, hogy önnek nem illetékes fórum a földmivelésügyi ministerium akkor, amikor kisemberekiől van szó ; hanem, igenis, illetékes a fórum akkor, amikor »nagy­emberekről« van szó !« (Mozgás.) És én nagyon sokat fáradtam ebben az ügyben és sokat fáradt az illetők két megbizottja is, de, sajnos, minden eredmény nélkül. Mikor pedig a vármegyei gazdasági felügyelő egy megbizottját kiküldötte Alsódabasra, az illető beszámolt nekem arról, hogy ő hány helyen csinált kisbérleteket, azonban ott nem tudta megcsinálni, mert, természetesen, az illető nagybirtokos fel­ültette magához a hintóra és elvitte magával. (Mozgás.) Én meg vagyok győződve arról, hogy alig van képviselő ebben a Nemzetgyűlésben, aki nem adna igazat nekem akkor, amikor én azt állitom, hogy ez a legtöbb esetben politikai célzatból tör­ténik. ( Ugy van ! jobb felöl és a szélsőbaloldalon.) Ez azért történik, hogy mi ne érvényesülhessünk és ne érvényesülhessenek a mi -vágyaink és törek­vésem k ; azért történik, bogy minket lej arathas­sanak és lejárathassák a földmivelésügyi minis­tert is, mert sokan vannak, akik féltékeny aggo­dalommal gondolnak arra az esetre, hogy ha mi kisbirtokot létesitüok és a földreformot meg a házhelytörvényt végrehajtjuk, akkor mi talán népszerűek is tudunk lenni. Szilágyi Lajos : Többség a kisgazdapárt ! Álljon a talpára ! Benkő Gábor : Ne zavarjanak Habsburg­puccsokkal, akkor megcsináljuk ! (Zaj.) Sziráki Pál : A kisemberek nehezen boldogul­nak a vármegyei közigazgatási közegekkel. Ha valamikor szükség volt ennek a törvényjavaslat­nak megvalósítására, ugy ma százszorosan, ezer­szeresen szükség van, rá Nagyon örülök annak, hogy az igen t földmivelésügyi minister ur annak ellenére, hogy csak nemrégiben vetettük fel ezt a kérdést, —> máris intézkedett, hogy a mi kíván­ságaink megvalósuljanak Mert, hogy csak még egy példát említsek, van egy egyházi birtok a kerületemben Ezt egy zsidó bérlő birta évtizedek óta. Ezalatt jóformán akkora birtokot szerzett, mint amekkora a bérelt birtoka. Egyszer már a kisemberek is megpróbál­ták, hogy kivegyék a birtokot. Ezektől már hizott libákat, hizott disznókat kértek a múlt évben, fafuvarokat, ölfát, gabonát és pénzt is, ugy hogy az illetők ilyen lehetetlen feltételek mellett nem merték kivenni a birtokot A napokban döntés alá kerül a dolog és talán az egyházi hatóság majd mérsékli a feltételeit Most ugy áll a helyzet, hogy talán valamelyik község megkapja es a másik községnek is juttat belőle, mert a községek a szó szoros értelmében oly földszükségben szenvednek, évi július hó 30-án, szombaton. 255 hogy ezért a bérletért majdnem egymás haját húz­zák. Kerekes Mihály : A közigazgatás reformja kell ide ! Sziráki Pál : És mikor az ilyen dolgok nem sikerülnek, mikor hiába tesszük meg a kezdemé­nyező lépéseket, hogy bérleteket elérhessünk, ren­desen felhasználják az illetők a dolgot arra, hogy ezáltal elsősorban magát a kisgazdapártot és a földmivelésügyi kormányzatot kisebbítsék. Azt mondják, hiszen most kisgazdapárti uralom van. Kerekes Mihály : Igazuk van ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister ". Hol ? Huszonnyolcan vagyunk. Szilágyi Lajos (közbeszól. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Sziráki Pál : . . . azt mondják, hogy most jófor­mán paraszt-diktatúra van. Azt nem mondják, hogy — ha az igazat kell megmondanom — Magyar­országon hivatalnok-diktatúra van. Mikor még a legfelsőbb tényezők is elismerik azt, hogy a föld­mives nép milyen megbizható és hazafias, mikor annak a támogatását veszik először igénybe min­den esetben, akkor teljes joggal követelheti az a földmives nép, hogy az ő létérdekeiben támogassák őt. Mert ha mi csak dicsérjük a népet; ellenben boldogulását elő nem mozditjuk, akkor utóvégre a népből kihal a hazafias érzés és bizalmatlanná válik. Ez az illető választó, aki ebben a bérlet­ügyben is érdekelve volt, azt mondta vasárnap elkedvetlenedve többek előtt : »ugy látom, nem kapunk földet, csak ha meghalunk, de akkor is szűken kapjuk a sirhelyet.« Ugyebár, mikor ilyeneket hall az ember, akkor vérzik minden magyarul érző ember lelke, hogy mi lesz, ha foko­zódik ez a bizalmatlanság. Mikor ilyen elkesere­dett és megható szavakban juttatja kifejezésre aggodalmát az olyan ember, aki ötödfél évig volt a harctéren és 9—10 családtagja van, ugy-e bár, ez aggodalmat kelt minden józanul gondolkodó emberben, hogy mi lesz ebből a hazából, hogy ha ez az aggodalom, ez az elkeseredés fokozódik. Én az igen t. földmivelésügyi minister urnák nagyon hálás vagyok ezért a törvényjavaslatért, mert könnyebben hozzáférhetnek ezek az emberek az ő hivatalos ügyeik elintézéséhez és nem lesz­nek kitéve annak, hogy állandóan feljárjanak Budapestre, messze vidékről a ministeriumba, ahol utóvégre is nagyon sok a dolog, nem fogad­hatnak mindenkit azonnal és nem intézhetik el mindenkinek az ügyét máról-holnapra. Ezek a gazdasági járási felügyelők közvetlenebb érint­kezésben lesznek az illető érdekeltekkel, tehát sok­kal jobban meg lesz könnyitve helyzetük és a hivatalos eljárás. Kolozsi t. képviselőtársam azt mondotta, hogy nagyon ajánlatosnak tartaná az u. n. ipar­növények termelését. Tökéletesen igaza van eb­ben. Mert hogy ha a földreformot is végre fogjuk hajtani. . . Szilágyi Lajos Mikor ?

Next

/
Thumbnails
Contents