Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-239
A Nemzetgyűlés 239. ülése 1921. évi július hó 29-én, pénteken. 237 ban szabaddél legyen. Tehát kérem az igen t. Nemzetgyűlést, méltóztassék elfogadni a módosításomat. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Tasnádi Kovács József képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján szót kért. A szó őt megilleti. Tasnádi Kovács József : T. Nemzetgyűlés ! Henzer t. képviselőtársam — ugy látszik — félreértette azt, amit mondottam, mert védelmébe vette azokat a szeszfőzdéket, melyeket gazdák kezeltek. Eszemágában sem volt, hogy én azokkal a központi szeszfőzdékkel foglalkozzam, amelyek a gazdaszövetkezetek kezében vannak. Épen ezt akarjuk mi is megcsinálni. Kijelentem, hogy nem ezekre értettem azt, amit mondottam, ezt nem is mondtam, hanem egyenesen megjelöltem, hogy a hiba ott volt, hogy a hatóságok nem foglalkozhatván üzlettel, mert hiszen a városi polgármester vagy főjegyző nem mehetett szeszt főzni, odaadták másnak, de nem ahhoz értő kisgazdának, hanem mindenki másnak. Sőt Korán vi ministersége alatt megtörtént az is, — tessék megkérdezni Kollermann tanácsost — hogy Vajda Jánost, egy dunántúli községben lévő központi üzemvezetőt kicserélték Lsfkovics Mártonnal. Hogy miért, ezt senki sem tudja. Ilyen dolgok történtek Ezeket hibáztattam, mert ezek nem arra törekedtek, hogy jó anyagot állítsanak elő, hanem hogy maguknak mentül több hasznot sefteljenek össze(Zaj.) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző' : Szijj Bálint ! Szijj Bálint : T. Nemzetgyűlés ! Henzer t. barátom az előbb azt mondotta, hogy azelőttjaz volt az uzu?, hogy akinek eszébe jutott, felállított szeszfőzdét. Nekem is eszembe jutott, hogy ezt indítványozzam, hogy ezentúl mindenki szabadon állithasson fel szeszfőzdét. Kerekes Mihály: Ugy van ! Ezt megszavazzuk ! Szijj Bálint : A központi szeszfőzdék nem szolgálják azt az intenciót, amelyért alakultak. En magam is központi szeszfőzde részvényes vagyok. és mordhatom, hogy az a kis tőke, amely ebben van, sokkal jobban jövedelmez, mint a takarékban levő pénz, mert mig a takarékban 1%-ot adtak, a szeszfőzdében 10%-ot is adtak Magam is két évig igazgatósági tagja voltam ilyen központi szeszfőzdének, de épsn ezért léptem ki, mert nem tartottam összeegyeztethetőnek a lelkiismeretemmel, hogy olyan magas igazgatósági jutalékot fogadjak el. (Helyeslés.) Az, hogy központi szeszfőzdéket és testületi szeszfőzdéket állítsunk fel, oly víxatura, amely a falusi parasztnak nem megy be a gyomrába. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ha már a magas szeszadót, ezt a rettenetes terhet rakjuk a közönségre, legalább a saját pálinkájából ihassa le magát bánatában. (Derültrég.) Én tehát ehhez a szakaszhoz indítványozom a kisüstök szabad felállítási jogát. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Birtha József jegyző: Kuna P. András ! Kuna P. András : T. Nemzetgyűlés ! Röviden akarok hozzászólani a dologhoz, de hozzá kell szólanom, mert rá keli mutatnom arra, hogy miért kell most a kisüstöket tágabb értelemben megengedni. Az én járásomban, különösen a Titza mentén sok szőlő van s uton-utíélen ültettek eperfát, maga az állam is. Sokszor láttam szegény özvegy asszonyokat, akik a gyerekeikkel együtt szedték az epret, hogy abból két-három hektoliter szeszt főzzenek, s így teremtsenek elő maguknak egy kis kenyérre, ruhára valót. Épen azért mi mindig arra törekedtünk, hogy minél szabadabbá tegyük a szeszfőzést. Sajnos azonban, ezt mindig korlátozták. Rá akarok mutatni arra, hogy a kisüstökből ahogyan idáig főztek, milyen nagy haszna volt az államnak. A tiszaföldvári szesz jövedelem 1919 augusztus 15-ikétől december 31-ikéig 387.078 korona volt, 1920 január 1-étől 1,707.061 korona 70 fillér; most az idén pedig majdnem négy nap alatt befizettek az államnak 332.130 korona 40 fillért, csupán Árok községből. Ha nem féltek volna az emberek attól, hogy ilyen nagy árat kell fizetniök, még sokkal több szeszt főztek volna és az államnak sokkal több jövedelme lett volna belőle. Mi tehát azért követeljük folyton, hogy az államnak is sok haszna legyen belőle, mert ha az államnak van haszna, akkor a polgároknak is van hasznuk. Engem sem elegit ki Henzer t. képviselőtársam javaslata, de mert ugy áll a dolog, hogy a minister ur volt szíves előzőleg kiadni egy rendeletet, melylyel az 1920. évi IV. te. rendelkezéseit módosította, amennyiben megengedi, hogy a nagyobb területeken levő tanyákon, illetve — mint ahogv itt is mondja — bármely alkalmi egyesülés is állithasson fel kisüstöt, ebből kifolyólag hozzájárulok Henzer t. képviselőtársam javaslatához. Elnök : A házszabályok 215. §-a értelmében Henzer képviselő ur szót kért. A szó őt megilleti. Henzer István : Röviden akarok felszólalni, mert hiszen félreértések történtek. Ez a javaslat világosan megmondja, hogy tulajdonképen kik kaphatnak engedélyt. Hiszen mindenki kaphat engedélyt, ha négyen összeállnak, már kapnak. Ereky Károly : Egy ember kapjon ! Miért kell négynek összeállani ? Henzer István : Itt semmi akadály nincs. Ha valakinek aggálya van, ott van a képviselőtestület, amelyet — azt hiszem — sohasem lehet megvesztegetni, tehát egész nyugodtan bele mehetünk ebbe a dologba. Kerekes Mihály : Ha megcsinálják a közigazgatási reformot, akkor igen. Henzer István : Én is vagyok olyan lelkiismeretes, mint a túloldal és meg lehetnek győződve arról, hogy minden körülmények között arra fogok törekedni, hogy gazdatársaimnak és az államnak szolgálatot tehessék. (Helyeslés.) Kerekes Mihály: A kisüstöt kell visszaállítani. ~ ' •
