Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-239
A Nemzetgyűlés 239. ülése 1921. évi július hó 29-én f pénteken. 231 gyonváítságra három és fél milliárdot, az nem egyéb, mint egy bank-tranzakció, amelyre abszolút« nincs szükség. Különösen aggodalmat kelt bennem a következő passzus (olvassa) : »Felhatalmaztatik a pénz ügy minister, hogy az állami kölcsönkötvények, illetőleg vagyon váltság-zálog] évelek kibocsátásáig azok ellenéltékére nyújtandó előleg iránt szükség esetén átmeneti hitelművelet utján is gondoskodhassék«. Ez azt jelenti, hogy az igen t. pénz ügy minister ur ennek kontójára már felvehet kölcsönt bármikor és akkor a vagyon váltságot előre elköltjük. Már pedig ez nem lehet abszolúte célunk. Itt nem szabad ilyen rapszodikus módon, ilyen egységes terv nélkül eljárnunk. Arra kérem tehát az igen t. pénzügyminister urat, hogy ezt a szakaszt hagyja el, illetőleg arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezt a szakaszt ne fogadja el. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Tasnádi Kovács József ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés ! A 7. § második bekezdése értelmében a vagyonváltság folyóvá tétele céljából a pénzügyminister ur a jelenleg fennálló magyar jelzálogintézetekkel megállapodást létesithet és intézkedhetik. Ez helyes, Ezenkívül azonban még az is benne van ebben a bekezdésben, hogy az evégből alapítandó ily pénzintézettel megállapodást létesithet. Nekünk vannak jelzálog-hitelintézeteink, még pedig mostani ideiglenes területünkhöz képes meglehetős erővel berendezve. Ezek ezt a műveletet képesek le is bonyolítani., szükségtelen tehát, hogy itt ily célból uj pénzintézetek létesüljenek. Másodszor pedig a nemzeti megbízhatóság és a nemzeti vagyon szempontjából veszedelmes, ha egy törvénybe bevétetik : »vagy evégből alapitandó ily pénzintézettel«, mert méltóztassék meggyőződve lenni a minister urnák, hogy evégből a zsidóság fog itt rakásszámra gseftelő pénzintézeteket az állam és az ország kárára alapítani. Ezért inditványozom, méltóztassék a 7. § második bekezdésének harmadik és negyedik sorából kihagyni ezeket a szavakat : »vagy evégből alapitandó ily pénzintézettel«. Friedrich István : Helyes, ehhez hozzájárul a pénzügyminister ur is i Elnök : Szólásra következik 1 Gerencsér István jegyző: Báró Szterényi József ! B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Csatlakozom Ereky Károly t. képviselőtársamnak ahhoz az indítványához, hogy ezt a szakaszt kihagyni méltóztassék. Indokaim azonban egészen mások, mint a t. képviselőtársamé, ami mellett természetesen nem érintem t. képviselőtársam argumentumainak helytálló voltát. Miről van itt szó, t. Nemzetgyűlés l . Egy incidentaliter az mdemnitási törvénybe elhelyezett nagy elvi jelentőségi kérdésről, amely felett nem lehet — legalább lelkiismeretes törvényhozásnak —» igy öt perc alatt elsuranni egy sürgős mdemnitási vitánál, ahol parceken múlik, hogy elsejére ex-lex állapot ne következzék be. Itt az egész magyar jelzálogkérdés bonitásáról van. szó, amennyiben a kormány által kibocsátandó uj állami kötvények prioritást nyernek, tehát megelőzik az ezidőszerínt az ingatlanokon levő összes jelzálog-kölesönöket annak az összegnek erejéig, amely vagyon váltságban lerovandó lesz. Amit Ereky Károk/ t. képviselőtársain egy még ezután meghozandó törvényre vonatkozólag mondott, az teljesen helytálló, Íriszen nem tudjuk, hogy a Nemzetgyűlés többsége az ingatlan váltságról szóló és a gazdatársadalmat hetek óta a legnagyobb indokoltsággal izgatottságban tartó törvényjavaslatot el fogja-e fogadni. Hiszen, ha azt a törvényjavaslatot ugy fogadná el a Nemzetgyűlés, ahogy beterjesztetett, (Zaj jobhfelől.) -— elhiszem, hogy rem méltóztatnak elfogadni és ez nagyon indokolt is — akkor a magyar mezőgazdaság tulajdonképp) meg volna bénítva. Most tehát egy még ezután módosításaiban nem ismert törvényjavaslat később leendő elfogadása már anticipáltatik itt, mi tehát diszponálunk egy ezután elfogadandó törvényjavaslat alapján kiadandó állami kötvényekről. Engedelmet kérek t. Nemzetgyűlés, ha nem volna is az a nagy elvi kérdés, amely a prioritásra vonatkozik — én teljesen, helyeslem az mtenciót, mert hiszen nem képzelhető máskép, s ha a pénzügyminister ur ilyen kötvényeket ki fog adni, akkor a prioritás kérdése vitás nem lehet — de ez olyan nagy elvi és gazdasági kérdés, amelyet pro és kontra meg kell vitatni. Samuit sem kockáztat a pénzügyminister ur, ha ezt a szakaszt most ( elejti és egy külön törvényjavaslat alakjában jön. az ősszel a Nemzetgyűlés elé, ahol ezt a felhatalmazást, vagy esetleg a nyár folyamán már megtett mtézkedéséhez a törvényhozás jóváhagyását kéri és akkor oldja meg a kérdést, amikor már a vagyonváltságról szóló törvény megvan, tehát pozitív bázis van, amikor a pénzügyminister ur az ő tárgyalásait a pénzintézetekkel már lebonyol totta, azt az intézetet 100 millióval vagy 200 millióval már felállította, amit teljesen helyeslek és amire nézve nem osztozom Tasnádi Kovács t. képviselőtársaim aggályaiban. Én tisztán ezekből az elvi és gyakorlati parlamenti szempontokból csatlakozom Ereky Károly t. képviselő ur javaslatához és kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy e szakaszt mellőzze, a pénzügyniin ister urat pedig kérem, hogy ezt külön, törvényjavaslat alakjában szíveskedjék a Nemzetgyűlés elé hozni, hogy ezt a kérdést részleteiben is meg lehessen vitatni. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kíván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn a
