Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

A Nemzetgyűlés 239. ülése 1921, Nemzetgyűlést, hogy tekintettel a törvényjavaslat sürgősségére, azt elfogadni és a határozati javaslatokat mellőzni sziveskedjék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Minthogy Ereky Káuly t. képviselő ur indítványát 10 képviselő irta alá, őt a házszabályok 213. §-a alapján a zárószó joga megilleti. Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés ! Apénzügyminister ur ebben a percben jelentette ki, hogy a maga részéről nem fogadja el azokat a határozati javaslatokat, amelyeket beterjesztettem és kéri azoknak elvetését. Azt mondja a pénzügy minister ur, hogy ellenkezik az a kormány politikájával. Tudom, hogy ellenkezik, nem is azért adtam be, mintha nem ellenkeznék, de nekem épen az a célom, hogy a pénzügyminister urnák alkalmat adjak arra, hogy tisztázza azokat a dolgokat, amelyeket állítottam, hogy t. i. a pénzügyminister ur törvényellenesen adta vissza egyeseknek a tőlük elkobzott pénzeket. Mindig az a fél a vesztes, aki az igazolás és a bizonyítás elől elszalad. Az az egyszerű kijelentés, hogy »tagadom«, még nem intézi el az ügyet és én most már a Nemzetgyűlés bölcs belátására bizom, vájjon szüksége van-e a pénzügyminister urnák arra, hogy eljárása igazoltassak. Ha önöknek, t. többség, az a véleményük, hogy egyszerűen párthatalommal azt mondják, hogy a többség hatalma egyszerűen purifikálja a pénzügyminister urat, ezzel a kérdés még nincs tisztázva, igy ölök a kérdést csak hatalmi szóval intézték el. Ehhez ugyan megvan a joguk, de nincs meg rá az etikai alap. Ami a második pontot illeti, azt a tiszteletteljes javaslatot terjesztettem a t. Nemzetgyűlés elé, hogy az Ergon ügyeit is meg kell vizsgálni, eltekintve az Ergontól magától, mert lehet, hogy az Ergon a világ legtiszteségesebb vállalata, de az alaptőkéjét 100.000 koronáról 30 millióra emelte fel egy év leforgása alatt és ezermilliókra menő forgalmat csinált a kormány hatalmából kifolyólag, mert a kormány adott neki behozatali és kiviteli engedélyeket. Én azt kérem, nézzünk már egyszer a szemébe annak a sokat emlegetett babüzletnek, krumpliüzletnek és nem tudom én milyen exportés import-üzleteknek. Erre azt mondja a pénzügyminister ur, hogy az ellenkezik a kormány politikájával. Természetes, hogy ellenkezik, de én meg akarom változtatni a kormánynak azt a szerencsétlen, politikáját, hogy itt privilegizált üzemek, privilegizált emberek, privilegizált klikkek az ország nagy néptömegeinek, a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek megkerülésével óriási monopolisztikus előnyökben részesüljenek. A döntést itt ismét a többségen múlik, önöknek, t. többség, joguk van, ezt hatalmi szóval ehntezni és azt mondani : hogy elvetik a határozati javaslatot, de ország-világ előtt kijelentem, hogy az -etikai alap, az erkölcsi alap itt ismét hiányzik. Harmadik határozati javaslatomban azt kérem, hogy utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy egy kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteit terjessze a Ház elé, mert a kivételes hatalom évi július hó 29-én, pénteken, 221 az én nézetem szemt az 1920 : VT. te. szövege szerint megszűnt. Ez rendkívül kényes közjogi kérdés is. Hegyeshalmy kereskedelemügyi minister ur közbeszólásából igenis ugy láttam, hogy a minister ur azon a nézeten van, hogy a kivételes hatalom az idén még ne szűnjék meg, mert a békeszerződésről szóló törvény még nincs kihirdetve. A kivételes hatalom ma már tulaj donképen jogtalan visszaélés. A kormánynak nem adtuk meg azt a meghatalmazást, hogy a kivételes hatalommal állami üzleteket csináljon, hanem tisztán és kizárólag azért adtuk neki a kivételes hatalmat, hogy, amennyiben szükség van az ország belső rendjének, vagy külpolitikánk érdekében valamilyen gyors levésre, azt megtehesse. Nem azért adtuk a kivételes hatalmat, hogy megtörténhessék az, ami megtörtént, hogy Teleki Pál volt ministerel nök annak idején kiadott egy rendeletet, mellyel a babot lefoglalta mindaddig, amig 200 vagon babot összegyűjtöttek és abban a pillanatban, amikor a bab össze volt gyűjtve, ismét megszüntette a babiefög]aló tilalmat. Erre ez a Nemzetgyűlés nem adott a kormánynak meghatalmazást és én, mint az ország élő lelkiismerete, tiltakozom az ellen, hogy a kormány tovább is éljen a kivételes hatalommal. A többségen múlik, hogy nekem, hogy a nemzet lelkiismeretének ad-e igazat, vagy pedig a kormánynak, mely visszaél jogával a magyar néppel, a magyar földmives néppel szemben. Nem beszélek semmiféle pártérdekből, önök látják, hogy én egy egyedül álló képviselő vagyok itt, aki előtt nincs semmi más gondolat, mig ezen a helyen vagyok, mint a nemzet egyetemleges érdeke. Meskó Zoltán : Előttünk sincs ! Ereky Károly : . . . mint ahogy összes képviselőtársaim előtt sem lehet más érdek ; mindig hangsúlyoztam, hogy én a Nemzetgyűlésben semmiféle érdeket képviselni nem tudok, mint a nemzet egyetemleges érdekét. (Egy hang a jobboldalon : Megvédeni a kisgazdákat !) Ha önök mindennek dacára a kormánynak adnak igazat, akkor ismételten kijelentem, hogy erre hiányzik az aetikai alap. Én emlékszem sok képviselőtársam felszólalására a túlsó oldalról is, innen is, melyben panaszolják, hogy a kivételes hatalommal visszaélések történnek. Én tehát nem kérek semmi mást, mint azt, hogy a kivételes hatalom két hónap múlva, tehát akkor szűnjék meg, amikor a törvény szerint ugy is az volt az intenció, hogy megszűnjék. Határozati javaslatom 4. pontjában azt kérem, hogy a kormány idejében a Nemzetgyűlés elé terjessze ezt a törvényjavaslatot, melyet ide kell terjesztenie, mert hiszen december 31-én az 1920 : XXII. te, a felhatalmazási törvény lejár. Erre azt mondja a t. pénzügyminister ur, hogy ezt sem fogadja el. Hát, kérem, ez egyszerűen ellenkezik a törvény szellemével. De erre nem is helyezek súlyt, mert. hiszen csak azért mondja ezt a pénzügyminister ur, mert természetes dolog, hogy kérésemnek eleget fognak tenni és ezt feltételezem is a kormánytól. Határozati javaslatom 5, pontjában azt ké*