Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-236
\ A Nemzetgyűlés 236. ülése 1921. évi julius hó 26-án, kedden, Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai : A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az 1921/22. évi augusztus hó 1-étöl december hó végóig viselendő közterhekről ós fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. — A pénzügyminister benyújtja jelentését a vagyonváltságból befolyt összegek felhasználásáról. — Az igazságügyi bizottság előadója benyújtja jelentését a hazaárulók vagyonjogi felelősségé« ről. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen, vannak : Hegedüs Loránt, Hegyeshalmi) Lajos, Tomcsányi Vilmos Pál, Belitska Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Gerencsér István jegyző ur. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Birtha József jegyző ur. Kérem a jegyző urat, hogy a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítés céjjából felolvasni szíveskedjék. Gerencsér István jegyző (olvassa az 1921. évi július hó 22-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv hitelesítése ellen ? (Nincs !) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Herrmann Miksa képviselő ur levelét, amelyben egészségének helyreállítása végett négyheti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként jelentem ki, hogy a Nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Fehér és Hajdú vármegyék közönségének feliratát március 15-ének törvénybe iktatása és nemzeti ünneppé való emelése tárgyában ; a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Frühwirth Mátyás képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét Szent István, Magyarország első királya emlékének törvénybe iktatása, Szent István napjának nemzeti ünneppé nyilvánítása, valamint aziránt, hogy e nagyjelentőségü nemzeti ünnepek méltó megülésére a Nemzetgyűlés a kormányt a megfelelő intézkedések megtétetiére utasítsa. A feliratok és kérvény a házszabályok 242. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kér\ényi bizottságnak. Következik napirend szerint az 1921. évi augusztus hó 1-től december hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Sorún van ? Szabóky Jenő jegyző: Csizmadia Sándor! Csizmadia Sándor: T. Nemzetgyűlési Ha az indemnitási javaslat nem volna egyúttal bizalmi kérdés is, akkor ehhez a javaslathoz hozzá sem szólnék. Azonban ez bizalmi kérdés is a kormánnyal szemben, s az országban olyan állapotok vannak, hogy addig, amig ezek az állapotok nem változnak, vagy legalább is nem enyhülnek, le kell szögeznünk a magunk álláspontját még akkor is, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadandónak tartanok. Legelsosorban is meg kell állapitani, — és saját tapasztalataim alapján is megállapíthatom — hogy a kormánynak bármily nagy jóakarata legyen is, amiben nem kételkedem, azonban nincs meg az e^eje az országban ahhoz, hogy akaratát érvényesíthesse. Rassay Károly: Nem arra fordítja, amire kellene ! Csizmadia Sándor : Mindazt, amit a Nemzetgyűlés itt hónapok óta követel és sürget, hogy künn az országban rend legye a, a kormány képtelen végrehajtani, holott a kormány azt maga is akarja és sürgeti. Ilyen állapotok között nagyon nehéz azután a kormány iránt bizalommal viseltetni akkor, amikor mindazt, amit a kormánypárt és minden párt sürget, t. i. a viszonyok javulását, nem lehet semmiképen sem biztosítani, amire nézve majd később példákat is fogok felhozni. Az indemnitási törvényjavaslat kapcsán több képviselőtársam beszélt itt a munkáskérdésről, sőt csaknem mindegyik képviselőtársam beszélt róla. Némelyik képviselőtársam azonban ugy beszélt a munkáskérdésrői, hogy szerettem volna tőle; meg-
