Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-230

6 A Nemzetgyűlés 230, ülése 1921 vegyék szavaimat esetleg velük szemben való támadásnak vagy olyan kijelentésnek, amellyel őket bántani akarnám. Én azt szeretném, ha végre is ebben a Nemzetgyűlésben megértve egymást, mindig ugy beszélnénk, hogy a lelkeket és a kedélyeket mi ne izgassuk, hanem azokat lehetőleg megnyugtatni iparkodjunk. Orbók Attila: Eléggé izgat a közigazgatás! Mátéffy Viktor : Nekünk az első feladatunk, s épen azért, mikor mi egyik kézzel osztjuk az elismerés babérjait, a másikkal ne tépjük le ugyancsak azokat onnan, ahová szintén valók. A magyar földmives nép szenvedte a rekvirálás minden átkát és nyomorúságát ; de mégis a rekvirálás mellett is az a föld, amelyen verejtékezett és dolgozott, neki és családjának a legtöbbször fehér kenyeret termett és hozott. Bodor György : Mást nem eszik ugy sem ! Mátéffy Viktor : Ellen azok, akiknek nem volt földjük, kénytelenek voltak a háborúban azt a sokszor felhánytorgatott rossz hadilisztet és az abból készült kenyeret enni és igen sokszor azt sem abban a mennyiségben, amely nekik járt volna és nem abban az időben, amikor éhesek voltak . . . Usetty Ferenc: Ahogy épen jutott! Mátéffy Viktor : . . . hanem ugy, ahogy épen jutott nekik, részben a nehéz körülmények miatt, részben pedig az államgépezetnek nem mindenkori pontos működése miatt (Ugy van! jobbfelöl.) és — valljuk be őszintén, igen tisztelt uraim — nem ritkán a magyar nép szükkeblüsége miatt is. Sziráki Pál : Sok nullás lisztet csináltak ! Mátéffy Viktor : Akkor, amikor mi országot akarunk építeni, amikor ki akarunk emelkedni a háborús nyomorúságból és abból a gyűrűből, amellyel bennünket ellenségeink körülvesznek és szorítanak, a lelkület kérdését nem tudom a gyomorkérdéstől elválasztani. Ez mindig igy volt, de főképen igy van napjainkban, amikor egy hétéves háborús és forradalmi nyomorúságon mentünk keresztül. Az emberek lelke túl van feszítve s azokat megnyugtatni csak akkor bírjuk, ha elsősorban rendezzük a gyomornak, valamint a ruházatnak és a megélhetésnek nehéz kérdését. Minthogy én ezeket a szempontokat veszem figyelembe, azért mondottam, hogy bár igenis terheket jelent ez az őrlési adó a termelőkre, és bár lehetne esetleg más módon is ezen a kérdésen segíteni, mégis mert ez most a gyors segítség legjobb eszköze, azért én ilyen szempontból teszem bírálat tárgyává és fogadom el a javaslatot. T. Nemzetgyűlési Azt mondotta Kerekes Mihály t. képviselőtársam beszédében, hogy főkép a termelő van sújtva ezzel az adóval. Meggyőződésem az, hogy nem csak a termelők őröltetnek a malomban, hanem mindazok, akik veszik a gabonát és azt megőrletik. Kerekes Mihály: Én is ezt mondtam! évi július hó 16-án, szombaton. Mátéffy Viktor: A legtöbb ember a következő évi ellátás folyamán nem gabonát fog venni, hanem mindenki, akinek pénze van, lisztet fog venni és azzal fogja magát ellátni, nem pedig gabonával. Ha igy van a dolog, akkor nemcsak a termelő osztozik ebben az adóban, hanem a fogyasztó is. Mindenkinek, aki malomban őrölteti a gabonát, akár saját magának termelte azt, akár vette valakitől, vagy a termelőtől, meg kell az őrlési adót fizetnie. Aki pedig liszttel fogja magát ellátni, az is fogja fizetni a forgalmi adót, amely, miután ugy látom, hogy a malomkartell következtében a lisztárak igen magasan alakultak, nem fog alatta maradni annak az őrlési adónak, amelyet a termelő és mindaz, aki gabonát visz a malomba, fizet az őrlés alkalmával. Orbók Attila: Áthárítják! Mátéffy Viktor : Azonban nekem bizonyos kéréseim volnának a t. pénzügy minister úrhoz és mindazokhoz, akiknek a törvény végrehajtása kötelességükké tétetik. Először is szeretném, ha a törvényjavaslat 1. §-ának 3. pontjából a tatárka, köles és ocsu kimaradna, mint olyan termények, amelyek nem szorosan vett kenyérmagvak és amelyeknek az ellátáshoz, a következő év kenyeréhez nem nagy közük van. Mert hiszen köleskását és pohánkát nem igen fogyaszt a magyar nép nagy mértékben és nem tekinti ezeket olyan cikkeknek, amelyek az ő kenyérellátásához szükségesek volnának. Én ugy tudom, hogy ez a pont inkább azért került bele a törvényjavaslatba, hogy ellenőrizzék a hántolómalmokat és azokat is megadóztassák. Ha ez tényleg erre vonatkozik, ugy nem tartom szükségesnek azt, hogy ez a pont kimaradjon a javaslatból. De mindenesetre, ha lehetséges, vegyük ki ezeket a terményeket az őrlési adó alól. Nagyon kívánatosnak tartom azt, hogy a malmokkal a megegyezés minél előbb létrejöjjön. Azok a panaszok ugyanis, amelyek a háborús kötöttség, különösen a rossz liszt miatt felmerültek, akkor fognak megszűnni, ha a malmok szabadon fognak őrölhetni és egymással versenyre kelhetnek. Hogy a háborúban olyan rossz lisztet kellett ennie a fogyasztóközönségnek, ez szükségszerű következménye volt egyrészt a megkötöttségnek, másrészt ama körülménynek, hogy 76 kg fajsúly alatti búzából 80%-os kiőrlést kell itt csinálni . . . Kerekes Mihály: 85%-ot! Mátéffy Viktor: ... és volt idő, amikor 82%-ot, és egy esztendőben, amikor szorultunk az élelmezési év végén, májusban és júniusban egész 90°/o-ig ment fel az őrlés. Ilyen körülmények közt nem lehet kívánni jó lisztet a malomtól. Meg fog oldódni mindez a hiba és panasz, ha a malmok szabadon fognak őrölhetni és mindenki olyan százalékban fogja lisztjét kiőrölhetni, amilyenben kívánja. Ha a malom