Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921 nem tudom, hogy milyen a tisztviselő »világ­szemlélete« és ennélfogva azt sem tudhatom, hogy »világszemléletében« hol és ki által lett kigúnyolva t. i. a közalkalmazotti kar egyeteme — mert az egyeteméről beszélt az előadó ur. (Zaj.) Aztán azt mondja, hogy »nemzeti érzésében üldözve«. Kér­dezem : a keresztény nemzeti párt vagy a kisgazda­párt üldözte-e a közalkalmazottak egyetemét nemzeti érzésében ? Vagy ki üldözte, mikor ül­dözte, hol üldözte ? (Zaj.) MeskÓ Zoltán : A megszállt területeken ! Gaal Gaszton : Kérem, itt a közalkalmazottak egyeteméről és nem a menekült tisztviselőkről beszél az előadó ur. Ugron Gábor : Senki sem üldözte, csak Gaal Gaszton ! (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Gaal Gaszton : De továbbmegyek. Azt mondja az előadó ur, hogy a közalkalmazott életigényei­ben deklassziükálva van. Karafiáth Jenő : Igaza van ! Gaál Gaszton : Hát azt kérdezem, hogy ami­ker ez a Nemzetgyűlés egyebet sem tett, mint a lehetőség legvégső határáig, az adófizető polgá­rok teherbiró képességének Csimborasszójáig tmelte a budgetet és elkövetett mindent arra, hogy az állam tisztviselőit fizethesse, melyik té­nyező volt az, amely a közalkalmazottat életigé­nyeiben deklasszifikálta s ha tette azt, mikor és hol tette ? (Zaj.) Azt is mondja, hogy örökös nél­külözések között él a tisztviselő. (Igaz ! "ügy van !) Nélkülözésekről nekem is van tudomásom. Külö­nösen a tisztviselői kar bizonyos része, ilyen a birói kar általában, amely előtt . . . Karafiáth Jenő : Valamennyi ! Hogy lehet igy beszélni ! (Felkiáltások jobb felől : Ugy van ! Valamennyi !) Gaal Gaszton : ... a legmélyebb tisztelettel emelem meg kalapomat mindig. Ez a tisztes tes­tület, a mellékfoglalkozások minden nemétől el­zárva, a becsületes szegénységnek olyan példát adta, amelyről becsületes, igazságos ember csak leborulva emlékezhetik meg. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások : A többiek is !) Amig tehát elismerem hogy a köztisztviselők egyrésze, igenis a nélkü­lözések példátlan mértékét volt kénytelen átszen­vedni, általánosságban ezt a megjegyzését a tiszt­viselői kar egyetemére, bocsásson meg az előadó ur, nem fogadom el. (Zaj.) Kerekes Mihály : Ebben igaza van ! Meskó Zoltán : A tisztviselők 99%-a nél­külöz ! (Zaj. Elnök csenget.) Lehet tehát általá­nosítani ! Gaal Gaszton : Folytatom, t. Nemzetgyűlés. Azt méltóztatott még mondani az előadó urnák, hogy »az összeomlásból megmentett egész erkölcsi tőkéjét minden kísértés dacára, a konszolidáció, az ujjáépités szolgálatába állította.« (Ugy van ! Ugy van !) Karafiáth Jenő: Még egyszer aláírjuk minden sorát ! Gaal Gaszton : Nagyon lekötelezne az előadó ur, ha szives volna bennünket felvilágosítani, évi július hó 21-én, csütörtökön. 111 hogy az összeomlásból megmentett egész erkölcsi tőkéjének feladására ki, mikor és hol akarta a tisztviselői kart csábítani ? (Felkiáltások : A nyo­morúság !) Ki az a kisértő . . . Huszár Károly: A nyomorúság ! (Ugy van! Ugy van !) Karafiáth Jenő: Az ínség! MeskÓ Zoltán : A nyomorsuág a legnagyobb kisértő ! (Ugy van !) Gaal Gaszton : ... aki őket el akarta téríteni a konszolidáció útjáról, az újjáépítést szolgáló munkájuktól ? De itt még egy kérdéssel tartozom. (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Zaj.) Azt kérdezem, hogy a közalkalmazottak karának a konszolidáció és az ujjáépités szolgálatába állani nem hivatalból való kötelesség-e ? (Zaj.) Huszár Károly : De igen ! Gaal Gaszton : Vájjon ezt csak akkor tarto­zik-e megtenni, ha ezért külön jutalmakat kap, vagy pedig állásából, hivatalos esküjéből folyó hivatás-e ez, amelynek teljesítése, amelynek pon­tos végrehajtása egyszerűen esküvel fogadott kötelessége ? Huszár Károly : Hazafiasságból meg is teszik. (Ugy van ! Ugy van ! Zaj.) BartOS János : Nem jutalom, de kenyér kell neki ! Karafiáth Jenő : Vagyona roncsaiból él a tisztviselő osztály ! Mindent eladtak ! Hogy lehet igy beszélni ? (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Hall­juk ! a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaszton : T. képviselőtársam minden­esetre ugy fog beszélni, ahogy jónak látja . . . Karafiáth Jenő : Én ismerem a tisztviselői kar nyomorát ! Gaal Gaszton : . . .én pedig t. képviselőtár­sam minden ágaskodása ellenére ugy fogok be­szélni, ahogy én jónak tartom. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Méltóztatik megérteni ? Engem a t. képviselő ur nem fog visszatartani semmiféle fellépéssel, alias ego iam vidi ventos. (Zaj.) Karafiáth Jenő : Én is ugy fogok közbeszólni ! Huszár Károly: A maga nevében beszélhet ! MeskÓ Zoltán : Egyéni véleménye ! Gaal Gaszton : Egy szóval sem állítottam, hogy pártom nevében és megbízásából beszélek. Ugy beszélek, mint egyszerű képviselő és azt mon­dom, amit én jónak, helyesnek és főképen »szük­ségesnek« tartok. Rassay Károly : Ugy van ! Joga van beszélni ! Gaal Gaszton : Ebben a tekintetben direktí­vát és utasítást senkitől a föld kerekségén nem fogadtam el és nem is fogadok el. (Zaj.) Rassay Károly : Joga van beszélni ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Ki mondta, hogy nincs joga ! ? Gaal Gaszton : Azt mondja végül az előadó ur, hogy a közhivatali területen olyan állapotokat teremtettek, amilyenekkel még sokkal kedvezőbb helyzetben levő államok sem dicsekedhetnek. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents