Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

A Nemzetgyűlés 234. ülése 1921. minister urat, bogy a csempészektől elkobzott pénzekre vonatkozó összes aktákat tegye le a Ház asztalára 30 napon belül — nem tudom, ez lehetséges-e — s miután a pénzügyminister ur a csempésző nagybankoknak és nagyvállalatoknak a tőlük elkobzott értékeket törvényellenesen visszaadta és ékké pen az államkincstárt több száz millió koronával megkárosította, utasítsa a Nemzetgyűlés Hegedüs Loránt pénzügyminister urat, hogy a jogtalanul kiutalt összegeket időközi kamataikkal együtt haladéktalanul fizesse vissza az állampénztárba. »2. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy 30 napon belül terjessze a Nemzetgyűlés elé azon árukra és értékekre vonatkozó összes kiviteli és behozatali engedélyeket, amelyeket az Ergon részvénytársaságnak adott 1920 január l-e óta a mai napig. (Helyeslés bálfelöl.) Ennek a kommunizmus bukása után 100.000 korona alaptőkével megindított részvénytársaságnak az alaptőkéje másfél év alatt 30 millió koronára szaporodott s ugyanezen idő alatt több ezer millió, kormányengedélytől függő forgalmat bonyolított le és működéséről, mint a kormány protekciós vállalatáról, a sajtónak sohasem volt szabad bírálatot mondania.« (Mozgás.) »3. Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy mindazon a kivételes hatalom alapján kiadott rendeleteit, amelyeket a kényszerhelyzetből kifolyólog folyó évi november hó 16-án túl is, amikor az 1920 : VI. te. 1. §-a alapján a kivételes hatalom gyakorlásának joga megszűnik, érvényben akar tartani, legkésőbb október 16-áig terjessze a Nemzetgyűlés elé, nehogy a kivételes rendeletek továbbra is béklyóba kössék közgazdasági életünket a protekciós és monopolisztikus vállalatok érdekében.« (Helyeslés a baloldalon.) Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy beadtam indítványt, javaslatot és minden módját kihasználtam az ellenzéki harc eszközeinek, hogy a kormányt rábírjam arra, hogy a kivételes hatalommal ne éljen. (Helyeslés a baloldalon.) Én ugyanis nem tartom szükségesnek a kivételes hatalom gyakorlását Magyarországon, mert a világ egy kulturállamában sincsen az már meg. De miután at. Nemzetgyűlés elkövette azt a nagy hibát amit az előbb egészen udvarias szavakkal mégis odamondottam a többségnek, hogy ezért felelős és feleljen érette a többség, ha már elkövették ezt a hibát, tegyük ezt jóvá azzal, hogy egy pillanattal sem legyen tovább érvényben az a törvény, mint amennyi időre azt a Nemzetgyűlés megszavazta. Miután azt mondottuk, hogy a béke ratifikálása után egy esztendeig érvényes az a törvény, a ratifikálás pedig a magyar Nemzetgyűlésen megtörtént 1920 november 16-án. . . Kerekes Mihály : Nem ettől számítják ! Ugron Gábor : Majd ha Honolulu is ratifikálta a békeszerződést ! (Zaj.) Ereky Károly : A törvény express verbis megmondja, hogy a békeszerződés megerősitése után egy esztendeig érvényes a törvény. évi július hó 21-én, csütörtökön. 109 Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Nincs törvény ! Kerekes Mihály : Magyar törvény van ! Ereky Károly : A törvény világosan azt mondja és a törvény törvény marad. Rassay Károly : Hogyne volna törvény ! Becikkelyeztük ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Nincs kihirdetve ! Ereky Károly : Jó, hogy ismerjük a kormány álláspontját. Én mindent el fogok követni arra, hogy a kormányt ez álláspontjának megváltoztatására birjuk, mert a kivételes hatalommal tovább ebben az országban élni nem lehet. (Élénk helyeslés balfelől.) Nagyon rossz néven veszem a kereskedelemügyi minister úrtól, hogy ezzel akar élni, mert nem tudja megmotiválni, hogy miért van rá szükség. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Nincs törvény ! Ereky Károly : Nem arról van szó, hogy nincs törvény, hanem arról, hogy a kivételes hatalmat én nem tartom szükségesnek ebben az országban, mert végre is az az igazi közgazdasági konszolidáció, ha itt nincs többé semilyen téren kivételes hatalom, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A kivételes hatalom gyakorlásával önkéntelenül vele járó atrocitások szülik a népben az izgalmat és elkeseredést és erre nincs szükségünk. Drozdy Győző : Hiszen úgyis szavaznak parancsszóra, minek hát a kivételes hatalom ? Meskó Zoltán : Kik szavaznak ? (Zaj. Elnök csenget.) Ereky Károly : Mindenki tudja, hogy én nem beszélhetek pártérdekből, mert egyedül álló képviselő vagyok, de mindent el fogok követni a kormánnyal szemben, hogy pártját meggyőzzem az én meggyőződésem igazságáról. Ehhez jogom van. Igenis, mindent el fogok követni, hogy a t. túloldalt meggyőzzem arról, hogy a kivételes hatalomra nincs szükség (olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy a legkésőbb folyó évi november végéig terjessze a Nemzetgyűlés elé a külállamokkal való kereskedelmi viszonyainkról szóló uj felhatalmazási törvény javaslatot, mert az 19120 : XXII. te. szerint a kormány felhatalmazása folyó évi december 31-ével lejár.« A kormány tudniillik azt kérte, hogy ideiglenesen a Nemzetgyűlés megkérdezése nélkül tárgyalhasson a külföldi államokkal. Ezt 1921 december 31-éig kérte és december 31-én ez a felhatalmazás lejár. Én tehát kérem a kormányt, hogy idejében jöjjön a Nemzetgyűlés elé az uj felhatalmazási törvényjavaslattal, ugy hogy még december 31-ike előtt időnk legyen arra, hogy a kormánynak e tekintetben követett politikáját kritika tárgyává tegyük és az uj felhatalmazást a kormánynak csak bizonyos megszorításokkal adjuk meg. (Olvassa) : »Utasítsa a Nemzetgyűlés a kormányt, hogy ezentúl minden két hónapban egyszer tegyen je-