Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-234

106 A Ncmzetyijülés 234. ülése 1921. Rassay Károly : Lehetetlen, hogy autója legyen. Hiszen a minister ur kiszámította, hogy az mibe kerül. Ereky Károly : Ezt a kérdést majd tisztázzuk, — beszédem során nem tehetem meg — azt hiszem, gróf Teleki Pál is örvendeni fog, ha tisztázzuk. Meg fogom beszélni képviselőtársaimmal azt a kérdést, hogy vájjon szükséges-e összeférhetetlenségi bejelentést tenni és ha szükségesnek mutatkozik, meg fogom tenni, hogy ezt a kérdést tisztázzuk. A további részletekkel nem foglalkozom. Azt hiszem, ebben a pár tételben rámutattam arra, hogy az igen t. pénzügyminister ur gyengének mutatkozott, hogy keresztülvigye a takarékosság terén azokat az Ígéreteket, amiket adott. Meg vagyok győződve róla, hogy ő a legjobb szándékkal és legjobb akarattal volt, azok a ministertársai azonban, akik ezt nem engedték meg önnek, t. pénzügyminister ur, erősebbek voltak, mint Hegedüs pénzügyminister, és én nagyon el tudom képzelni, mennyit tipegett-topogott és toporzékolt előttük, hogy : csak nem gondoljátok, hogy én ezt meg fogom tenni ! És nem akarta nekik megadni a száz milliókat, alkudni akart, de nem engedtek, mert ők az erősebbek. Hiszen látjuk, hogy mi a Nemzetgyűlésen sem tudunk semmit keresztülvinni, hogyan tudjon akkor a pénzügyminister egyedül ! Ez a pénzügyminister ur mentségére legyen mondva. Gaal Gaszton ; És a szegény nemzet hogyan fogja kiállani ! ? Meskó Zoltán : Velünk el fog majd bánni ! (Zaj. Elnök csenget.) Kerekes Mihály: Meg is érdemeljük. (Mozgás.) Ereky Károly : Fájdalom, a nemzet nem fogja tudni kibírni és sokat fog szenvedni. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogyha a nemzet elé megyünk, és a nemzet valakivel el fog bánni, akkor az, hogy ki lesz képviselő, csak véletlen dolog, de hogy a nemzet semmi körülmények között nem fog ennek a kormányzásnak igazat adni, az egyszer bizonyos ! (Helyeslés balfelől.) Friedrich István : Sem az egész rendszernek ! Ereky Károly : Most áttérek olyan ügyre, amely talán Hegedüs pénzügyminister urnák nagyon kellemetlen lesz, de nem tudom biztosan, hiszen az ügyeket, a kormányzási tevékenységet nem, ismerem, ... Meskó Zoltán : Előkészítés, mily előzékeny ! Ereky Károly : Azt hiszem, megválaszthatom magamnak azt a modort, amelyben beadom. (Felkiáltások : A pirulát ! A fúrót ! Derültség.) Amit a pénzügyminister ur eddigi pénzügyi politikájáról mondottam, az költségvetésileg kerül a Nemzetgyűlés elé, tehát ezzel nem is kell részleteiben tovább foglalkoznom. Van itt azonban egy kérdés, amely nem kerül a Nemzetgyűlés elé, mert kormányzati tevékenység, és ez az, hogy az igen t. pénzügyminister ur a csempészektől elvett, elkobzott pénzeket, amelyek az állam tulajdona, önhatalmúlag, ministertársainak ellenzése dacára és évi július hó 21-én, csütörtökön. a törvény ellenére visszaadta a nagybankoknak és nagyvállalatoknak. Ezt, igen t. pénzügyminister ur, az alábbiakban van szerencsém önnek bemutatni. (Halljuk! Halljuk/) Hegedüs Loránt pénzügyminister : Halljuk ! Ereky Károly : Kérem, január 13-án kelt egy akta a pénzügyministeriumban, amely énhozzám egész legális utón jutott el ; t. i. azokat is illeti az ilyen akta, akik a csempészeket elfogták : azokat a katonatiszteket, fináncokat és határőröket, akiknek jutalék jár, tehát ezek természetszerűleg az ő ügyükből saját anyagi érdekükből kifolyólag állandóan megfigyelik az ilyen aktákat, s nekik valamiképen, azt hiszem : jogosan, az az akta a kezükbe jutott, mert az ő anyagi érdekeltségük is kockán forgott. Tehát az idén, január 13-án kelt egy akta, amelyben nincs semmi államtitok, amely egy egyszerű adminisztratív intézkedést tartalmaz, és amelyben Kozmovszky és Heller államtitkárok aláírásával a m. kir. állampénztárt utasítják, hogy a honvédelmi ministerium elnöki III. C. osztálya által a múlt évi október 23-án letétbe helyezett és a pénzügyi letétnapló 2637/1920. tétele alatt bevételezett értékeket (mellékelve Verkehrsbank és Oestr. Creditanstalt értékeinek jegyzéke) helyezze kiadásba, s a Magyar Általános Hitelbanknak kiutalási rendeletem egyidejű bevonása mellett bélyegtelen nyugta ellenében szolgáltassa ki. így hangzik ez az átirat. Az átirat következtében azt a pénzt, amit elkoboztak a csempészektől hivatalosan és egészen a törvény szerint előirt formákban, amely tehát az állam tulajdonát képezte, ezt, mondom, a törvény ellenére visszaadta a pénzügyministerium az illető banknak, amelyiknek azelőtt a tulajdonát képezte. Hegedüs Loránt pénzügyminister: A bank csempészet ? Ereky Károly : Ki akarták csempésztetni mások által. En a csempészet körülményeit nem irom le, mert ugyebár, az felesleges időpazarlás volna. (Halljuk! Halljuk!) Akkor azt is meg fogom egy pár szóval mondani. A honvédelmi ministerium elnöki C. III. osztálya a csempészet üldözésére kiutalt 30.000 koronát a tiszteknek előlegül, mert ők már tudták a detektívek utján, hogy a Verkehrsbank csempészeit elfogják, és akkor a jutalomból a 30.000 koronát visszafizetik. (Mozgás. Felkiáltások a szélsőbalon : A honvédelmi ministerium !) Igen. Méltóztatnak tudni, hogy a honvédelmi ministeriumnak volt egy elnöki C. III. osztálya, amely katonatisztekkel figyeltette meg a határt, mert még nem volt szervezve a határrendőrség. Ezt most ne méltóztassék érinteni. Az a kormányzásra tartozik, hogy miért a katonasággal intéztette ezt. Rassay Károly : Ez sem emeli a hadsereg tekintélyét ! Ereky Károly : Szóval, 30.000 koronát kiutaltak a tiszteknek autóköltségekre, mert abban reménykedtek, hogyha azt a kicsempészendő 50 millió korona értéket elfogják, annak egyharmad-