Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-210
A Nemzetgyűlés 210. ülése 1921. mint a kamatokat is olyan koronában kapta, amely azóta a kétszeresére emelkedett. Elismerem tehát, hogy a vagyonváltság rendszere kegyetlen dolog, de nem olyan kegyetlen, mint a német és az osztrák. De mindenkivel szemben kegyetlenebb, mint a hadikölcsönökkel és betevőkkel szemben. Mert akinek elveszem az értékpapirját, vagy amely nagybirtokosnak a földjéből veszek el valamit, attól elveszek valamit a vagyonából és nem adok érte semmit. De annak, akinek betétje, vagy hadikölcsöne volt, adok valamit, t. i. jobb pénzt kap érte ezután, mint eddig kapott. És állitom, hogy annak az özvegyasszonynak nem kell félnie attól, hogy a pénz vásárlási ereje folyton csökken, hanem ellenkezőleg a többi osztályok munkája következtében mindig nemesebb és nemesebb valutában fogja megkapni pénzét. Ez nem nyereség? Azt hiszem, az az özvegyasszony ott Pomázon teljesen meg lenne ezzel elégedve, ha hallaná. Most már, ezután az általános bevezetés után, áttérek arra, hogy miért ingadoztam. Ez az ingadozás, higyjék el nekem, nem volt oly könnyű. Hetekig birkóztak magammal. Azt mondom, bibliai küzdelmet folytattam, mig végre a pénzügyi bizottság az Országos Pénzügyi Tanács javaslatára elfogadta és helyeselte azt, hogy jobb most keresztülvinni a vagyonváltságot, mint a kamatredukciót. Én fanatikus ember vagyok ugyan, de mániákus nem vagyok. Ha azt látom, hogy ugyan azt a nagy célt, vagyis a magyar államadósság apasztását keresztül vihetem két módon, az egyik az, amely a közvéleménynek megfelel, a másik, amely az én nézetem, én levetem azt a hiúságot, hogy az én nézetem menjen keresztül és inkább felhatalmazok mindenkit arra, hogy mondja, hogy megváltoztattam a nézetemet. Igenis megváltoztattam, mert ezt országos érdeknek tartottam. Sándor Pál : Àz nem szégyen ! De nagyon nehezen engedett ! B. Szterényi József: Mert országos érdeknek tartotta ! Hegedüs Loránt pénzügyminister : A megváltoztatás összefüggésben van mással is, amire most nem felelhetek. Báró Szterényi József t. barátom azt kérdezte, mi fog történni a záloglevelek és más kötvények vagyonváltságával. T. barátomnak azt mondom, hogy épen e javaslattal összefüggőleg olyan hitelműveleti tárgyalásokban vagyok ma benne, amely tárgyalásoknak sikerétől vagy sikertelenségétől függ a konstrukció, hogy vájjon mi fog történni a záloglevelek vagyonváltságával. Arra kérem képviselőtársamat, kegyeskedjék keddig várni, amikor a határozott választ erre megadom. (Helyeslés.) Ezekben válaszoltam báró Szterényi József t. barátomnak az ingadozás vádját illetőleg. Az ingadozás vádját állom, miután nem céljaimban,... B. Szterényi József : Ez csak dicséret volt ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. évi június hó 16-án, csütörtökön. 89 Hegedüs Loránt pénzügyminister'.. .. hanem eszközeimben ingadoztam. Áttérek most már Kolozsi t. barátom által felhozott kérdésekre. 0 a háborúban szerzett vagyonok váltságáról beszélt. Bátor leszek kedden, amidőn expozémat megtartom, beterjeszteni a t. Háznak a két utolsó vagyonváltság-javaslatot a második számút, amely az ingatlan és egyéb ingóvagyon váltságát és a harmadikat, amely külön a háborús nagy vagyonok vagyoni váltságát tartalmazza, még pedig becsületesen végrehajtva épenugy, amint ő ma idézte beszédemet, hogy az egymillión felüliek még egyszer fizetnek mindent, ami azt jelenti, hogy miután fizetnek 60%-os hadinyereség adót és még 40% háborús ós vagyonváltságot, tehát a legjobb esetben 100%-át elveszem a háborús vagyonaiknak. (Derültség.) Többet mint 100%-ot nem tudok elvenni. Tisztelettel bejelentem azt is, hogy az ékszerek adója benne van a kedden benyújtandó vagyonváltságról szóló másik szimfóniámban, amely az utolsó tételt képezi. Megjegyzem, hogy az evőeszközt, jegygyűrűt, órát adómentesnek nyilvánitottam és másodszor, hogy mindenütt az eredeti beszerzési értéket vettem alapul, mert nem tehetem meg azt, hogy ha valaki pl. 1914-ben 1000 K-ért vett egy ezüst tálcát, azt most 2000 K után adóztassam. Aki a háborúban vásárolta, az sok adót fog fizetni, mert drágábban vette. Nem osztom azonban t. barátomnak azt a nézetét — és ez nagyon sok jóindulatú embernek fejében benne van — hogy nem lehetne-e az ékszerek vagyonváltságát, begyűjtését vagy céduláját összekötni az önálló jegyintézettel. Ez lehetetlenség ; az önálló jegyintézetet apró ékszerekből megcsinálni lehetetlenség. B. Szterényi József: Világos! Hegedüs Loránt pénzügyminister: Az önálló jegyintézetről már egyszer nyilatkoztam, arra kértem mindenkit, hogy ezt ugy tekintse, hogy ez olyan, mint az asszony becsülete, amelyhez még egy lehelettel, még beszéddel se nyúljunk hozzá. Ezt csak a pénzügyminister csinálhatja,, őneki kell tudni, hogy kivel, miről és mikor fog tárgyalni. Az önálló jegybankhoz először szükséges, hogy a jóvátételi bizottságtól megkapjuk a biztositékot, hogy nem viszik ki az összegyüjtendő bármiféle aranyat és ezüstöt ; addig nem szabad a kérdéshez hozzányúlni. (Ugy van! Ugy van!) Másodszor szükséges, hogy az ember egy nagy külföldi csoporttal megállapodjék és annak a vezetésével biztositsa ennek az akciónak a sikerét. (Helyeslés.) Nem tudok annál nagyobb bajt elképzelni, mint ha valaki belekezd egy jegybankba és felsül ; akkor végünk van mindnyájunknak, nekünk és hitelünknek. Kolozsi t. barátomat megnyugtathatom, hogy mindaz, amit kivan, benne lesz a javaslatban ; ennek azonban az önálló jegybankhoz semmi köze, nekem az önálló jegybank iránt más terveim vannak, amikről csak ősszel nyilatkozhatom. 12
