Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-209
A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. évi június hó 15-én, szerdán. 65 Hegedüs György: Régi földbirtokos középosztályunk nem munkájából élt, hanem ősei erényeinek hangoztatásából. Szidta a zsidót és mikor szükség volt a váltóra, akkor azt igenis odatolta a zsidó elé. Természetesen nem azt hibáztatom, hogy a zsidóval nem szimpatizált, azonban azt hibáztatom, hogy azt nem ugy gyakorolta, amint kellett volna. Ezért a faluzó galiciai lassan leereszkedett a hegyekről és elkapta a gazdasági talajt a magyar birtokos középosztály alól. A régi középosztály, különösen birtokososztályunk annyira legyengült, hogy az egy uj középosztálynak magva sem lehet. A mag is annyira romlott, hogy körülötte élet kifejlődni nem képes«. Már pedig erős középosztály nélkül ez a nemzet megállni nem tud és annak hiánya mutatja azt, hogy társadalmunk épülete szakadozott, nagy üregek vannak benne. Honmentő munkánkban tehát itt is el kell indulnunk arra az útra, oda, ahol a nemzet számára mindenféle erő fakad, t. i. a falu felé, s onnan kell végzett, honszerető egyéneket küldeni a középosztályba! Ez az az örök és be nem tömhető forrás, amely ezt a nemzetet táplálni fogja. Tény tehát az, — és ez interpellációm konklúziója, — hogy a kormány nem veszi komolyan a földkérdést. A közigazgatást pedig vádolom azzal, hogy tudatosan igyekezik megakadályozni a törvény végrehajtását, a földbirtokososztályt meg azzal, hogy uzsoraárat kér akkor, mikor maga a végrehajtási rendelet is szigorú feltételeket szab meg. Ez az igazság. Vigyázzunk azonban, hogy ez az igazság bele ne vésődjék mélyen a nép lelkébe, mert én arról vagyok meggyőződve, hogy ha ez az igazság a nép lelkébe fog férkőzni, ha az a nép azt látja, hogy a meghozott törvény nem haj tátik végre, ha ő falujában megerősitve nem lesz : szomorú tények fognak Magyarországra virradni. Ezért vagyok bátor — megrövidített indokolás után — a következő interpellációt intézni a földmivelésügyi minister úrhoz (olvassa) : »1. Tudomása van-e a minister urnák arról, hogy az ország legtöbb helyén a házhely- és kisbérletről szóló 1920 : XXIX. tcikket nem hajtják végre, s hogy ebben legnagyobb akadály a közigazgatás magatartása ? 2. Ha igen, mit szándékozik tenni e kérdésben a minister ur? 3. Mi az oka annak, hogy a föld helyesebb megosztásáról szóló 1920 : XXXVI. te. mindezideig végrehajtás alá nem került? 4. Hajlandó-e a minister ur az uzsoraárak elkerülése végett az emiitett törvény olyirányu megváltoztatása tárgyában sürgősen törvényjavaslatot benyújtani, amely szerint az igényelt ingatlanokat az állam veszi át, s a készpénzvételárat csak három év múlva állapitja meg, tekintettel a valutaviszonyokra? (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi- minister urnák. Következik ? NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1021, — XI. KÖTET. Szabóky Jenő jegyző: Szabó József! Szabó József (budapesti) ; T. Nemzetgyűlés ! A költségvetési vita során Szterényi képviselő ur már szólott a közélelmezési minister urnák az ellátatlanok kataszterének összeállításáról szóló rendeletéről. Ez irányban határozati javaslatot is terjesztett a Nemzetgyűlés elé és kérte a közélelmezésügyi minister urat, hogy változtassa meg a rendeletet és az ellátatlanok közé vegye be a kereskedelmi alkalmazottakat. (Zaj és ellenmondások jobb felől.) A Ház bölcsessége a határozati javaslatot elvetette. (Helyeslés jobbfelöl.) Lehet, hogy helyes, ezzel azonban a kérdés még nincs elintézve, ebből még a kereskedelmi alkalmazottak mindennapi kenyerüket nem fogják megszerezni. (Nagy zaj jobbfelől.) Bodor György: Hát az arató ember megkeresi? Tasnádi Kovács József : Nem kell kategóriákat csinálni ! Szabó József (budapesti) : Abban azt hiszem valamennyien egyetértünk, hogy a szabadforgalomra vissza kell térni. Azt hiszem, nincs a Nemzetgyűlésnek egyetlen egy tagja sem, aki vitatná, hogy a szabadforgalomra előbb-utóbb vissza kell térni. Abban a kérdésben azonban, hogy ezt gyakorlatilag hogyan visszük keresztül, lehetnek eltérések és én e tekintetben ellentétben állok a közélelmezésügyi minister ur felfogásával és kifogásolom azt a rendeletet, amely szerint ő az ellátatlanok kataszterét összeállitani kívánja. A rendelet helytelen alapelvekből indul ki akkor, amikor azt mondja, hogy hatósági ellátásra senkinek nincs igényjogosultsága. Kuna P. András: Aki tud keresni! Szabó József (budapesti) : Ugyanakkor azonban azt mondja : ele mégis mivel ezek és ezek a foglalkozási ágak rá vannak utalva, ezeket mégis hatósági ellátásban részesítjük. (Zaj jobbfelöl.) Helytelen alapelvekből indul ki ez a rendelkezés, még pedig azért, mert az ilyen rendelkezés nagyon tág teret nyit a visszaélésekre. A rendeletet a végrehajtó közegek, itt Budapesten a liszthivatalok, máshol a jegyzők ugy fogják alkalmazni, ahogy az nekik tetszik. Ha valakinek szép szeme van, vagy valakinek tetszetős az arca, akkor meg fogják állapítani, hogy a rendelet reá is vonatkozik és az ellátatlanok kataszterébe tartozik, (Nagy zaj jobbfelöl.) ha pedig nem akarják, akkor egyszerűen minden indokolás nélkül ki fogják hagyni az ellátatlanok kataszteréből. Bodor György: Attól ne féljen! Szabó József (budapesti) : Nagy hibának tartom ezt azért, mert ezáltal érjük el azt, hogy társadalmi osztályokat, foglalkozási ágakat egymás ellen fogunk uszítani. Nem szabad a kormánynak kiadni ilyen irányú rendeletet, amelyben foglalkozási ágak szerint fogja elbírálni, hogy kit kell kedvezményben részesíteni, kit kell hatósági ellátásba vonni. Tehát egyik nagy hibája a rendelkezésnek 9 .•
