Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

02 A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. évi június hő 15-én. szerdán. mét. Pedig a magyar demográfiát kellene Magyarországon minden komoly embernek elsősorban tanulnia. E téren a nemzet örökre hálás lenne az igen t. ministerelnök urnák, akiben erre minden képesség megvan, ha kezdene egy hatalmas akciót, amellyel a földbirtok tulajdonát összhangba hozná vitális, nemzeti, politikai és faji érdekeinkkel. Ami pedig a nagybirtok politikai hatását illeti, meg kell állapitanom, hogy különösen és elsősorban ez volt a kommunizmus oka Magyarországon. Mert az a falusi ember, aki nem kapott munkát vagy pedig munkájáért igen csekély bért űzetett a nagybirtok, kénytelen volt a nagyvárosba tódulni, bemenni a gyárak műhelyeibe, ahol magába szivta a nemzetközi szocialista eszméket és igy felvéve a nagyváros erkölcseit is, a mi számunkra teljesen elveszett. (TJgy van ! ügy van !) Egy másik hatása a nagybirtoknak a kivándorlás előmozditásában nyilvánult meg. Az a nagymérvű útnak indulás, Amerika felé tódulás, amely békében napról-napra apasztotta a magyarság vérét, sajnos szintén a faluból indult ki. A magyar földmives nem könnyen hagyja el a falut és ha mégis elmentek, ennek oka az volt, hogy nem akartak a nagybirtoknak tovább robotolni, s mert nem tudtak földhöz jutni. A helyzet az, hogy ha meg volna engedve a kivándorlás, igen-igen nagy százalékokban indulna a falu útra újra Amerika felé. Figyelmeztetem ezért a kormányt, hogy a földkérdést igyekezzék lehető alapossággal megoldani, mert ha nem igy lesz, akkor én azt hiszem, hogy ötven év múlva Amerikában kell majd keresnünk a falu nagy részét, itt pedig találunk egy Ids Magyarországot, amelyen a föld legnagyobb része a zsidóságnak jut. Ez azonban talán mégsem kívánatos. A magyar föld nagy részét a falu népének kell átadni, hogy ott letelepedjék, amiként egy-egy méhraj : ellepje azt. De ugyancsak ez az egyetlen mód arra is, hogy kintlévő véreink hazatelepittessenek és általuk a magyar faj felfrissittessék. Ha akarunk nagy Magyarországot, telepitsük be a nagybirtokokat földmivelő proletárokkal, mert ezzel a magyar irredentizmus nagy célját is el fogjuk érni minden különösebb erőfeszítés nélkül. (Helyeslés.) A falut eddig csak biztatták s ezzel a két törvénnyel, a házhelytörvénnyel és a földbirtokrefotmtörvénnyel csak narkotizálták. ígérték neki ezeket, Ígérték a szabadforgalmat, azonban minden csak igéret maradt és ha ezeket nem váltják be, nekem a meggyőződésem az, hogy ez nagy részben a nemzet életeié megy. Da a civilizáció szempontjából is rer.dkivül fontos a föld helyesebb megoszlása. Azt mondja ugyanis erre vonatkozólag Tarde, a kiváló francia kriminológus (olvassa) : »A civilizációnak szinte végzetszerű hanyatlását oly helyeken, ahol sokáig virágzott és ennek következtében szinte kényszerű továbbvándorlását elsősorban társadalmi okok idézték elő, többek között a földnek magas, mindig emelkedő, végre uzsoraszerü ára oly vidéken, ahol a népesség a magasabb kultúra következtében sűrűbbé válik.« Kivánatosnak tartom épen ezért, hogy a vételár tekintetében a földblrtokreformról szóló törvény megváltoztattassék olyképen, hogy a vételár, ha azt az igénylő pénzben akarja megfizetni, legalább is három év múlva állapittassék meg, ha azonban az igénylő terményben akarja azt törleszteni, akkor állapittassék az meg már most. (Helyeslés jobbfelől.) A reform érdekében szükségesnek tartom azt is, hogy ha az igényt megállapitották, az igényelt földet az állam vegye át és ő adja ki azt az igénylőknek. Temesváry Imre: Egyedül gabonavalutában lehet azt megfizetni ! Hegedüs György : T. Nemzetgyűlés ! Mi szakadatlanul kereszténységet hirdetünk, ennek morálját, kötelességeit és hivatását igyekszünk a lelkekbe beleplántálni. Ezt tesszük a jövőben is, azonban én azon a véleményen vagyok hogy ha kereszténységet hirdetünk, ha keresztény Magyarországot akarunk, akkor nemcsak szónokolnunk, hanem végre cselekednünk is kell. Mert a keresztény eszme is, mint minden eszme, csak akkor ér valamit, ha cselekszik, produkál, egyébként ez sem ér semmit. Ez a Nemzetgyűlés a kereszténység jegyében jött össze, vezérlő gondolata az agrár demokrácia és a keresztény liberalizmus volt. Ennek a parlamentnek az életéből azonban kimaradt egy, a keresztényi tett. Amit végeztünk, félmunka. Meghoztuk nagy örömujjongás között a házhelyekről és a földbirtokreformról szóló törvényt. Az utóbbit több mint háromnegyed éve, azonban a végrehajtás tekintetében most sem történt még semmi. Ehhez a törvényhez százezrek reménye tapad, (TJgy van ! TJgy van!) ezt a reménykedést azonban igy keserű csalódás fogja felváltani. Kérdem, mit alkotott a Nemzetgyűlés másfél esztendő alatt a falu érdekében ? Miről fog ez a Nemzetgyűlés beszámolni a falunak, amely legnagyobb részben küldte ide, ha szétküldenek berniünket ? (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) Erősebb, harciasabb, faluszeretőbb, szociálisabb irányzat kell, ébredő kereszténység kell ebbe a Nemzetgyűlésbe és belátása annak, hogy a múlt rossz volt, a jelen pedig nem szolgálja mindenütt a nemzet érdekeit. Én a keresztény irányzatot ugy szeretném látni, hogy első tápláló, regeneráló sugarait a falu felé forditsa, oda, ahonnan eddig csak áldozatokat kértünk, ahova azonban eddig segitő kezet nem nyújtottunk. ( TJgy van! TJgy van ! a jobboldalon.) A nagytőke, a latifundium a lekötöttségéből feloldandó, hozzájuttatandó a falu népéhez. (Helyeslés a jobboldalon.) Mióta azonban a földbirtokreform-törvényeket meghoztuk, súlyos adókat követelő törvényeket is hoztunk, amelyeket sürgősen végre is hajtanak. A tények látása