Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

60 A Nemzetgyűlés 209. ülése 192. nek kérni. (Ugy van! jobbfdől. Mozgás.) Ha van lelketlenség a világon, azt hiszem, ez a legnagyobb lelketlenség. (Ugy van! jobbfdől.) MeskÓ Zoltán : Ezeknek kellene 25 botot adni ! Hegedüs György: A legnagyobb akadály tehát a házhelykérdésben az a magas uzsoraár, amelyet a magyar földbirtokosság a házhelyért megszab. Pákozdi András : Árdrágitás ! HegedÜS György: Kerületemben, amely az ország egyik legszegényebb, de legmagyarabb kerülete, meg kell vallanom, hogy a törvény alapján még egyetlen házhelyet sem adtak ki. (Mozgás.) Az egyes faluk mint kis szigetek vannak elhelyezve a nagybirtokok között, azonban hiába kérnek, mindezideig házhelyhez jutni nem tudtak. Ott van pl. herceg Esterházynak 12.000 katasztrális hold birtoka ; az egész igénylés ebből a birtokból nem tesz ki 200 magyar holdnál többet, de még egy házhelyet sem adtak ki. (Mozgás.) Vagy ott van Letenyén gróf Andrássy Sándor 4000 katasztrális holdja. Ott sem adtak ki még egy házhelyet sem. Az árak pedig, amelyeket kikötöttek, valóban horribilisek. De vannak — és ezt ki akarom itt jelenteni — más földbirtokosok is. Ilyen a murakereszturi apátság, amely a legmagasabb árakat kéri. Igénylések pedig bőven vannak, azonban ezeket az igénylőket mindenféle ijesztgetéssel akarják szándékuktól eltéríteni, hogy pl. nem lehet épiteni, hogy nem tudják megfizetni, hogy ha adósok maradnak, az adósság el fogja őket temetni stb. Pákozdi András: Megkezdi a községi jegyző! Hegedüs György: A közigazgatásnak sok ilyen visszaélését, amelyet én az igénylések megállapításánál láttam, magam tapasztaltam. Megtörtént az, hogy a községi képviselőtestületben, amely egyedül van jogositva arra, hogy az igényléseket megállapítsa, jelen volt a főszogabiró is, aki minden befolyását érvényesítette, holott a törvény szerint neki ott jelen lennie nem is szabad, hiszen ő a fellebbezési fórum. (Ugy van!) A polgári peres eljárás és a bűnvádi perrendtartás is tiltja azt, hagy valamelyik biró, aki az alsófoku eljárás alkalmával az ügy elintézésénél szerepelt, a fellebbvitelnél résztvegyen az elintézésben.'Ámde a szolgabirák ezzel nem törődnek, hanem elmennek a községi képviselőtestület gyűlésére, ott befolyásolják a tagokat. Ha megfellebbezik a határozatot akkor Ők, akik részt vettek a határozat meghozatalában, másodfokon döntenek. (Felkiáltások jobbfdől : Ez a jogrend !) En tényeket mondok, és ha kell, bizonyítani is tudom ezeket. T. Nemzetgyűlés ! Ha az Isten madarának — és még a kártékonynak is — joga van ahhoz, hogy valahol fészket rakjon magának, ha törvényünk van arra, hogy a nemes vadat kimélni kell, akkor én azt hiszem, hogy a magyar falu népe, amely ott a frontokon nem csupán a drótakadályt védte, hanem az itthon maradt földbirtokosokat is, (Igaz ! I évi jnnius hó 15-én, szerdán. Ugy van !) jogositva van arra, hogytörvény alapján mérsékelt áron kikérjen magának abból a nagybirtokból egy akkora részt, amelyen saját magának és családjának egy kis házat építhetni tud. (Igaz ! Ugy van í) Nem kér mást a falu, mint a törvény végrehajtását és különösen érthetetlennek tartja a végrehajtással való késedelmezést akkor, amikor azt kell látnia, hogy ha éhségében ellop csak egy tojást, a törvényt azonnal és súlyosan végrehajtják vele szemben. (Igazi Ugy van!) Már voltam bátor tavaly májusban egy interpellációt előterjeszteni a házhely kérdésében és akkor Rubinek volt földmivelésügyi minister úrtól azt a választ kaptam, hogy hamarosan lesz törvény és az végre is fog hajtatni. Ez az Ígéret csak részben valósult meg, törvényt csakugyan hoztunk, a törvény azonban ma sincs végrehajtva. Ebben a kérdésben is interpelláltam már egyszer a földmivelésügyi minister úrhoz, különösen a kerületemben előfordult esetek miatt, és ő volt is szives megigérni, hogy egy ministeri biztost kiküld, megvizsgáltatja az állapotokat, de ez is csak Ígéret maradt, senki sem jött oda a tényállás felderítése végett, ugy hogy maradt minden a régiben. MeskÓ Zoltán : Sok ministeri biztosra volna szükség ! HegedÜS György: A második kérdés a földbirtokreform kérdése. Itt előrebocsátom, hogy az elmondandókban nem elfogultság vezet a nagybirtokkal, a holtkézi birtokkal és a hitbizományokkal szemben, mert hiszen kétségtelen, hogy ezen birtokviszonyok is bizonyos körülmények között és bizonyos vonatkozásban a nemzet hasznára lehetnek, azonban ezen a kérdésen mi már tul vagyunk és pedig igen fontos politikai okokból, azzal az indokolással, hogy a mai időkben a nagybirtokrendszer -— legyen az bármilyen tipusu — elvérteleniti a mezőgazdaságot, a falut és emellett a népesség szaporodása tekintetében is romboló hatású. (Igaz ! Ugy van ! jobbfdől. Felkiáltások : Rabszolgákat nevel !) A történelemből láthatjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy Itáliát is Plinius és Tacitus szerint a nagy latifundiumok tették tönkre és Róma, amely a maga nemzetközi felfogásával egész Itálián élősködött, hozzájárult ehhez a romláshoz. A magyar történelemben is örökös a panasz aziránt, hogy a földbirtok nem volt helyesen megoszolva, azonban a feudális állapotok miatt ezen segiteni nem lehetett, bár hosszú időn át voltak Magyarországon földosztások, úgynevezett »nyilazások«, amikor nem csupán a jobbágynak, hanem a nemeseknek is osztottak ki birtokokat, de ez mind igen kevés volt. Az 1840-es években azonban már Széchenyi István is sürgette a földbirtokreformot, Deák Ferenc pedig egy hosszú, fényes politikai pályán keresztül szakadatlanul a birtokrendszer megváltoztatásáért dolgozott. De távolabbi időkbe is visszamehetek, örökösen azt hangsúlyozzák itt, — és a minister elnök ur múltkori beszéde az egyik egyesület által ren-