Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

A Nemzetgyűlés 20.'). ülése 192. kölcsönkötvények, amelyeknek sorsa decemberben még úgyszólván bizonytalan volt, újra jelentős tényezőkké váltak és ezeknek a hadikölcsönkötvényeknek kamatai azoknak részére, akik a gazdasági élettől várták exisztenciájuk fentartását, megint súlyos, jelentős tényezővé váltak. Ez elől sem a pénzügyi bizottság, sem a pénzügyminister nem tudott elzárkózni és elhatározta, hogy ugy a jogi személyek, mint a jogi személyiséggel felruházott testületek birtokában levő államadóssági címleteket ugyanolyan módon vonja be az államadósságok csökkentésébe, mint ahogy az ingatlan vagyonokkal már megtörtént és az ingó vagyonnal tervezve van. A törvényjavaslatnak három generális intézkedése van. Az első intézkedés vonatkozik a kamatredukcióra, amennyiben az összes vagyonokat a 3. §-ban eszközölt kivételek mellett, amelyben a közalapokat, közalapitványokat, gyámpénztárakat, gyámpénztári tartalékalapokat, közművelődési és közjótékonysági intézményeket kiveszi a vagyonváltság alól, 20°/o-os vagyonváltsággal sújtja. A törvényjavaslat a 2. §-ban gondoskodik azokról, akik annak idején kézi zálogkölcsön igénybevételével jegyeztek hadikölcsönkötvényeket. Ezekre vonatkozólag megállapítja a lombardkölcsön maximális kamatlábát és 1925-ig terjedhető moratóriumot engedélyez. A második generális intézkedése ennek a törvényjavaslatnak az, amely felhatalmazza a pénzügyministert 5°/o-kal kamatozó, a vagyonváltság által jelzálogilag is biztosított törlesztóses kötvények kibocsátára, amely kötvények részben arra fognak szolgálni, hogy azoknak az intézeteknek, amelyeknek birtokában hadikölcsönkötvények vannak, de amelyek már egyszer lerótták a vagyondézsmát, hadikölcsönkötvényei becseréltessenek, valamint ily kötvényekre cseréltessenek be azok a kötvények is, amelyek a vagyonváltság alól mentesek. A törvényjavaslat harmadik általános intézkedése a pénzlebélyegzés alkalmával visszatartott kényszerkölcsönökről szóló pénztári elismervényekről rendelkezik. Ezeket ugyanis az elismervények névjegyzékének erejéig sorsolás alá eső kamatozatlan nyereménykölcsönkötvényekké alakitja át, amelyek 60 év leforgása alatt kerülnek majd kisorsolásra, (Egy hang jobbfelöl : Azt már meg nem érjük!) kivéve az 1000 K-s és azon aluli címleteket, amelyeknek visszafizetése a legközelebbi időben fog eszközöltetni. Kisebb jelentőségű intézkedése a törvényjavaslatnak az, hogy azokra az államadósságokra nézve, amelyek már esedékesekké váltak, vagy amelyek felmondhatok, 1925-ig terjedő moratóriumot rendel el azzal a fenntartással, hogy közben, amennyiben az állam pénzügyi helyzete megengedi, ezek visszafizethetők, ^továbbá az az intézkedés, amely a jóvátételi bizottságokkal, a volt szövetséges ós a semleges hatalmakkal való NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. 1. évi június hó 15-én, szerdán. 57 tárgyalásokra, valamint az Osztrák-Magyar Bankkal való felszámolásra vonatkozik. T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat nézetem szerint ugy tekinthető, mint egy kompromisszum, amelyben a pénzügyminister ur elment a legszélsőbb határig, ameddig elmehetett. További engedékenység nemcsak ezeknek az államadósságoknak, hanem azt hiszem, a pénzügyminister ur egész koncepciójának eredményességét is veszélyeztetné. De ettől eltekintve, oly terhet hárítana az adózókra, amely alatt a mármár a teherviselőképességen túl megterhelt gazdasági élet össze kellene hogy roskadjon. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, hogy tekintettel ezeknek az adósságoknak természetére, tekintettel a már úgyis túlságosan igénybevett gazdasági életünkre, járuljon liozzá ehhez a törvényjavaslathoz ugy általánosságban, mint részleteiben abban a formában, amint ezt a törvénytervezetben előterjeszteni bátor voltam. (Helyeslés. Éljenzés.) Elnök : Szólásra többen vannak feljegyezve. Miután az idő előrehaladt és miután a Ház elhatározta, hogy 1 órakor térjünk át az interpellációkra, tanácskozásainkat most félbeszakítjuk. Javaslatot kívánok tenni a Nemzetgyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, június hó 16-án, csütörtökön d. e. 10 órakor tartsa. Ennek napirendje lenne : 1. a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, 2. a magyar államadósságokról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása, 3. az 1921 : XIY. te. 6. §-a alapján az államjegyek kibocsátásának ellenőrzésére kiküldendő öt rendes és két póttagból álló bizottságnak, valamint az 1921 : XIV. te. 17. §-ának a) pontja értelmében a m. kir. állami jegyintézet évi számadásainak megvizsg xleiSttl 3i eu számadásvizsgáló-bizottságba kiküldendő három tagnak megválasztása, 4. a zárolt szesz mennyiségére, felhasználása módjára és mikénti értékesítésére, uj mezőgazdasági szeszfőzdék létesítése és a kisüstön való pálinkafőzésre vonatkozó nemzetgyűlési határozat tárgyában a pénzügyminister jelentése. B. Szterényi József : Hát a harmadik olvasás ? Ugron Gábor : A napirendi indítványhoz kérek szót. Tisztelettel kérem, hogy a napirend második pontjául méltóztassék felvenni a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvaElnök : Nagyon szépen köszönöm a képviselő urnák, ezt elfelejtettem. Egészen helyes a napirendi indítványnak ez a módosítása. A napirend tehát ugy módosul, * hogy annak második és harmadik pontjául a ma általánosságban és részleteiben is elfogadott két törvényjavaslatnak harmadszori olvasása tűzetik ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ezt tehát határozatilag kimondom. Az ülést öt percre felfüggesztem. 8