Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

54 A Nemzetgyűlés 209. ülése 192 zsargonban, — nem emlékszem, hogyan méltóz­tatott ezt igen gyönyörűen emliteni, de sajnos, azt kellett látnom, hogy mikor a képviselő ur azt mondta felém, hogy én diszmagyarban beszé­lek, a Nemzetgyűlés ezen nem ütközött meg. (Felkiáltások: Persze hogy nemi Miért ütköz­tünk volna meg?) Én ezt nagy megdöbbenéssel láttam, mert a Nemzetgyűlés előtt a diszmagyar kell, hogy épen olyan ünnepelt ruha legyen, mint a kaftán, vagy a talár. (Zaj és derültség.) Ami pedig képviselőtársaimnak azt a maga­viseletét illeti, hogy engem itt a padsorokban megtámadtak, el kell ismernem, hogy nagyon, bátrak voltak, és annak ellenére, hogy én egyedül voltam, ők pedig vagy harmincan, mégsem fél­tek. Cxratulálok. (Derültség és zaj. Felkiáltások a középen: Mi van a bocsánatkéréssel? Zaj. Halljuk az elnököt!) Elnök : A házszabályok 188. §-a értelmében a mentelmi jog megsértésének ezen bejelentése előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Dánér Béla: T. Nemzetgyűlés! Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Dánér Béla: Személyes megtámadtatás címén kérek szót. Elnök: A szó a házszabályok 215. §-a értel­mében megilleti a képviselő urat. Dánér Béla: Igent. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Andaházy-Kasnya Béla képviselő­társam mosakodás közben jónak látta engem egy alattomos váddal megvádolni, t. i. azzal, hogy én itt a Nemzetgyűlésen egy bűncselek­ményt gloriíikáltam. (Felkiáltások: Nem igaz! Nem tette!) En két bűncselekményt állítottam szembe, teljes objektivitással mondva el a tényállást. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon és bálfelöl.) Azt mondtam, hogy a két eset ugyanaz, mind a két helyen szervezetten vonultak fel a támadók, a különbség csak annyi, hogy az első esetben, ahol magyarok voltak az áldozatok, az áldoza­tok száma több, mert heten estek áldozatul, mig a második esetben csak hárman, s a további különbség, hogy a nevek hangzása a két eset­ben más és más. (Felkiáltások jobbfelöl: így mondta !) Ha ebből a beállitásból az én képviselő­társam azt olvassa ki, hogy én itt egy bűn­cselekményt glorifikáltam ... Hornyánszky Zoltán : Nem tudja a büntető­jogot ! (Félkiáltások : Egyebet sem !) Dánér Béla: ...akkor ez csak arra mutat, hogy ő szavaim félremagyarázását arra akarta felhasználni, hogy engem hátba támadjon, meg­vádoljon olyan dologgal, amelyre okot, ami alapul szolgálhatott volna, egyáltalában nem ad­tam, s amely támadását képviselőtársamnak a leghatározottabban visszautasítom, mert nagyon helyteleníteném, ha valaki ebben az országban ',. évi június hó 15-én, szerdán. egy bűncselekményt bárhol és bármilyen alka­lommal glorifikálna. (Helyeslés.) Ami végül a díszmagyart illeti, szó szerint ezeket mondtam: Nagyon tudnék gyönyörködni az én képviselőtársam közbeszólásaiban, ha azokat zsidó kaftánban mondaná el, de a diszmagyaros Andaházy-Kasnya részéről ezeknek a közbe­szólásoknak bizonyos diszmagyartalan ize, fok­hagymaillata van. (Igaz ! TJgy van ! Taps ! Fél­kiáltások jobbfelöl: Èzt mondta!) Itt tehát ismét kénytelen vagyok megállapitani, hogy Anda­házy-Kasnya képviselőtársam tévedett. A dísz­magyart nem én kisebbítettem, hanem ő tette csúffá, amikor kaftán helyett magára öltötte, (Igaz ! TJgy van ! Elénk éljenzés és taps.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. Az igazságügyminister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém két törvény­javaslatot benyújtani, amelyek közül az egyik a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről, a másik a büntetőtörvénykönyvben és egyes más törvényekben megállapított értékhatároknak, valamint a pénzbüntetés és pénzbírság mértéké­nek ideiglenes felemeléséről szól. Tisztelettel ké­rem, méltóztassanak ezeket a törvényjavaslatokat az osztályok mellőzésével tárgyalás és jelentés­tétel végett az igazságügyi bizottságnak kiadni. (Helyeslés.) Elnök : Ezen két törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az osztályok mellőzésével kiadatik az igazságügyi bizottságnak. Napirend szerint következik a magy. kir. szabadalmi bíróság elnökének, alelnökének és bíráinak illetményeiről szóló törvényjavaslat ál­talános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: Igen t. Nemzetgyűlés! Az 1920. évi XX. tcikk, amely a bírói státus­rendezésről szól, 25. §-ában meghatározta azt, hogy a magy. kir. szabadalmi bíróság elnökének, alelnökének és bíráinak illetményeit e törvény szellemében és ennek rendelkezései szerint később szintén törvényes utón szabályozni kell. (Hall­juk ! Halljuk!) Az 1920. évi XX. tcikk annak idején szándékosan hagyta ki a szabadalmi bíróság elnökét, alelnökét és biráit, amennyiben ezen bíróság tagjait és az egész bíróság berendezéseit illetőleg külön törvényes intézkedés vált szük­ségessé» T. Nemzetgyűlés ! Ez a törvényjavaslat, amely most a Nemzetgyűlés asztalán fekszik, tulaj donképen annyira egyszerű és annyira el­engedhetetlen követelménye az 1920, évi XX. tcikknek, hogy azt mondhatnám, egy eddig még kifizetetlen, de köteles adóssága a törvényhozás­nak, illetőleg ennek a Nemzetgyűlésnek, s mint ilyen sok beszédet nem is igényel. Amint az itélőbirák és ügyészek státusának rendezése alkal­mával ezeknek illetményei rendeztettek, szükség­képen előállott az, a követelmény, hogy a szaba-

Next

/
Thumbnails
Contents