Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-209

52 A Nemzetgyűlés 209. ülése 1921. éri jttnius hó 15-én, szerdán. túlözönöljék az érdekeltek az iskolákat. Mert liiszen egészen világos, hogy lehetetlen a növendékekkel behatóan foglalkozni akkor, amikor egy tanárnak és néhány adjunktusnak a kezére egy nagy teremben 400—500—600 vagy akár 800 egyetemi hallgató bizatik. A numerus claususnak a gondolata eredményezte a XIII. században az egyetemek decentralizálását. Ez a decentralizálás folyik itt minálunk is. Én azt gondolom, hogy teljes integritásukban mehetnek ki az egyetemek oda, uj elhelyezőhelyükre, és teljesen ki fogják fejteni önmagukban rejlő erejüket a magyar kultúra javára, de csak akkor, ha a numerus clausus védelme alá helyezzük őket, vagyis nem engedjük, hogy a felszivó területükről felszivható egész ifjúság olyan tömegben rohanja meg az egyetemeket, ami azután r lehetetlenné teszi a szakavatott működést. (Elénk helyeslés.) Arról is volt szó, hogy az Erzsébet-, valamint a Ferenc József-tudományegyetem elhelyezésénél a kultuszkormány vegye igénybe azokat az állami intézményeket, amelyek a tárca keretébe tartoznak. Tudom, hogy itt különösen Szegedre történt célzás, a szegedi bábaképzőnek gynekológia részére való lefoglalására. Megjegyzem, hogy ebben a kérdésben döntés még semmi irányban sem történt. Ellenben lekötöm magam a Nemzetgyűlés magas szine előtt is abban az értelemben, hogy minden körülmények között az egyetemi oktatásnak, valamint az államnak nagy érdekeit tartom szem előtt. Semmiféle személyi érdek engem nem tud és nem fog befolyásolni. (Élénk tetszés.) Azt gondolom, hogy ez a kijelentés egyelőre talán ki fogja elégíteni t. képviselőtársaimat. Kérdés tétetett, hogy vájjon meg fog-e nyilni a debreceni orvosi fakultás a legközelebbi szemeszter idejére. Sajnálatos tény, hogy 1917-ben kormányintézkedés következtében a debreceni egyetem építkezése megakasztatott. Ez a magyar kormánynak összegekben kifejezve rendkívül nagy kárt okoz, és most kell, annyira, amennyire lehet, legalább részben befejezéshez juttatni a debreceni egyetemet. Tisztelettel van szerencsém jelenteni, hogy az elmúlt évben az épitési munkálatok, különösen a legsürgősebben szükséges orvosi kari épületek elhelyezése, illetve megépitése irányában folytak. Ma már abban a helyzetben vagyok, hogy kijelenthetem, hogy a debreceni egyetem orvosi karát a most következő szemeszter idejére megnyitjuk. (Élénk tetszés és éljenzés.) Evvel, gondolom, ott, abban a nagy magyar kulturfészekben, igen jelentékeny higiénikus igényeket is fogunk kielégiteni tudni. T. Nemzetgyűlés! Azt gondolom, hogy körülbelül minden megjegyzésre volt alkalmam kitérni, következőleg legyen szabad visszatérnem oda, ahonnét elindultam, hogy t. i. itt a Nemzetgyűlés szine előtt megköszönjem azokat az indításokat és gondolatokat, amelyek e magas szinvonalú vita folyamán felmerültek és megköszönjem a szives támogatást is, amely a két egyetem uj elhelyezése dolgában a Nemzetgyűlés bölcsesége részéről megnyilvánult. Ezek után mély tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Elénk tetszés, éljenzés és taps.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni ? Szádeczky-Kardoss Lajos előadó: Nem kívánok szólni ! Elnök: Minthogy az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről szóló törvényjavaslatot a közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése alapján általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Áttérünk a részletes tárgyalásra. Következik a cím. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : így a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadtatott. Ezzel egyúttal elintézést nyertek Szeged sz. kir. város és Mosón vármegyének a törvényjavaslatra vonatkozólag beadott és a Ház asztalára letett feliratai is. A törvényjavaslat harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatommal kapcsolatosan fogok indítványt tenni. Andaházy-Kasnya Béla képviselő ur a házszabályok 188. és 215. §-a értelmében szót kért. A szó őt megilleti. Kérem a képviselő urat. Andaházy-Kasnya Béla: T. Nemzetgyűlés! Yéglietetlen sajnálattal kell a tegnapi események után azt a dolgot újból szó tárgyává tennem. Őszintén megvallom, nem tudom, hogy mit mondjak a tegnapi eseményekre, amikor nem adatott meg nekem az a mód, hogy félreértett szavaimat megmagyarázzam. (Nagy zaj; felkiáltások: Bocsánatot kell kérnie!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A képviselő urnák joga van félreértett szavait megmagyarázni. KóSZÓ István : Félremagyarázás ! Andaházy-Kasnya Béla : Sajnos azonban, ugy láttam, hogy ebben a Házban, a magyar Nemzetgyűlésben nem volt alkalmam félreértett szavaim helyreigazítása cimén szólásjogomat megkapni, s én ebben nem láttam mást, mint szólásszabadságom korlátozását. (Nagy zaj. Félkiáltások : Ki véle !) Taszler Béla : A Nemzetgyűlést dehonesztálja! (Hosszantartó nagy zaj. Félkiáltások: Ralijuk az elnököt!) Elnök (ismételten csenget) : Kérem a kép- • viselő urat, méltóztassék azon keretben megmaradni, amelyet a házszabályok szabnak meg, és amely neki a szólásszabadságot biztosítja. De a szólásszabadság nem ad jogot a képviselő ur-