Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-229
570 A Nemzetgyűlés 229, ülése 192t évi július hó 15-én, pénteken. nemrég letartóztatott és szabadlábra helyezett tettesek maguk a fogdában beismerték. Turbulens, felelőtlen egyének még a legutóbbi időben is állandóan veszélyeztetik Kecskemét közbiztonságát és munkájukban a rendőri hatóság nem lép fel ellenük a megkívántató pártatlan szigorúsággal. Gr. Bethlen István ministerelnök : Ki mondja ezt? Beniczky Ödön : így a város módosabb, nem csupán zsidó vallású polgárait állandóan hazafias célú gyűjtésekkel zaklatják. A gyűjtéssel foglalkozó egyének fenyegetően lépnek fel. Birtha József; Ki jelenti ezt? Beniczky Ödön : A Club-kávéházi gyilkosság egyik tettese szintén állandóan a városban tartózkodik, szintén gyűjtéssel foglalkozik. Elnök : Kérem a képviselő urat, ha felolvas, méltóztassék mindig a felolvasás előtt jelezni, hogy kinek a jelentését olvassa fel. Beniczky Ödön: Miért? Erre nem vagyok köteles. Pákozdi András: Mikori az a jelentés? Elnök : így nem tudom ellenőrizni, hogy beszédét olvassa-e a képviselő ur, vagy pedig az adatait. Meskó Zoltán : Igaza van az elnöknek ! Pákozdi András: Még az ő ministerségéből való. Rupert Rezső: Megmondta,hogy 1920júniusból való. Beniczky Ödön: »Elek kir. bírósági végrehajtót hivatalos teendői elvégzésében 1921 május 18-án Izsák községben a községházán a főjegyző szobájában olymódon akadályozták, hogy a segédjegyző elkiáltotta magát : Zsidó van a faluban, mire többen megtámadták és súlyosan bántalmazták. « Itt végre elérkeztem Izsákhoz, tehát a most aktuális ügyhöz. Kószó István: Tehát épen jó helyre! Beniczky Ödön: Az éjszakát követő napon, amikor Francia Kiss Mihály megölte és kirabolta a három emiitett vagyonos izsáki zsidót, Beck Sándort, Páncél Zoltánt és Schmidt Árpádot, akik közül egyik sem volt kommunista, — hiszen Izsák községben a bolsevizmus alatt csupán két kommunista zsidó volt, az egyik a bolsevizmus letörése után megszökött, a másik, aki a polgárság kérésére vállalt volt direktóriumi tagságot, el is Ítéltetett, de mindenesetre Beck, Páncél és Schmidt a kommunisták között soha együtt nem szerepeltek — tehát ezt az éjszakát követő napon, magától értetődik, az összes izsáki zsidók vad rémülettel eltelve megszöktek Izsákról majdnem valamennyien a fővárosba. T. ministerelnök ur, azóta is, és mind a mai napig itt vannak Budapesten és nem tudnak hazamenni. Beck Sándorné, az egyik meggyilkoltnak özvegye előadja egy vallomásában a gyikosság lefolyását, amelyet itt nem akarok felolvasni. A dolog lényege az (olvassa) : »Kényszeritették uramat, hogy gyertyával világítson kettejüknek, — t. i. Francia Kiss Mihálynak ós társának — azonközben, hogy ők a hálószobába nyiló üzleti helyiségünkből 3—4000 korona pénzt, uram aranyóráját és láncát zsebrevágták, illetőleg elrabolták. Azután felnyittatták urammal a Wertheim-szekrényt és az ott talált készletet pár ezer koronát, majd egyik leányom télikabátját, valamint fehérneműt és mindenféle takarót magukkal cipeltek ki a kocsira. Majd uramra szóltak, hogy öltözzék. Uram mindennapi télikabátját akarta magára ölteni, de Francia Kiss Mihály rászólt: »Ne azt vedd, hanem ünneplő télikabátodat.« Uram azt vette fel, azután felpakkolták uramat a kocsira, s elvitték; uramat nem láttam többé soha.« Ezután elmondja, hogy Izsákról elköltözött. Rupert Rezső: Nálam is járt. Beniczky Ödön : »Pincénkben levő körülbelül 500 hl boromat Pesten eladtam a párkánynánai borértékesitő részvénytársaságnak. Nekem kellett volna jelen lennem az átadásnál, de arra gondolni sem lehetett, hogy én lemenjek Izsákra. így hát a részvénytársaság pincemesterének a bort, egy Kórodi Lajos nevű, Pestről e célból leküldött egyén adta át nevemben, bár ez akkor látta először a pincét, mikor a boromat adta át. 1920 november vagy december havában megpróbáltam leutazni Izsákra. Üzletemet és raktáramat időközben teljesen kifosztották. Mintegy 500.000 korona értékű árumból csak 50.000 korona értékű maradt. Osszkárom körülbelül 800.000 korona.« Rupert Rezső : A bútorait valami Balogh Ferenc szállította el. Beniczky Ödön : »Pánczél Zoltánné előadja, hogy urát bestiális módon meggyilkolták. A gyilkosokat hetekig tartó utánjárásunk után 1919 decemberben végre letartóztatták; a katonai ügyészséghez szállították őket a Margitkörúti fogházba és innen 1920. évi március havában szabadonbocsátották őket. Ezóta az eljárás szünetel. En a rémes gyilkosság után elmenekültem Izsákról és az volt a szándékom, hogy 1920. év tavaszán visszatérek ide. Ezt azonban nem tehettem meg, mert a gyilkosok szabadonbocsátása után 1920 év március—áplilis havában egy Balogh Ferenc nevű siheder, aki magát az Ébredő Magyarok Egyesülete főtitkárának nevezte, 10—15 izsáki sihederből és az u. n. Héjj as-különítménynek Izsákon lézengő néhány tagjából hadsereget szervezett és mindazon zsidó családokat, kik Izsákon újból meg mertek jelenni, életveszélyes fenyegetések és súlyos testi sértések közepette kiverte a lakásából. így tehát magára kellett hagynom üzletemet, amely a legnagyobb volt az összes izsáki üzletek között és 20 esztendős múltra tekinthet vissza s amelyet azóta a különböző felelőtlen elemek állandóan fosztogatnak.« Erre 1920 augusztus 12-én Teischler
