Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

564 A Nemzetgyűlés 229, ülése 1921. évi július hó 15-én, pénteken. Beniczky Ödön : Én hozzáYeszem ebhez, hogy mindenesetre nemcsak a kisgazdapárt, de a többi pártok is mind egyenlő eréllyel azon lesznek és vannak, hogy a fehér terrort lehetetlenné tegyék és azt egyszersmindenkorra megszüntessék. Rubinek Gyula : Meg is szűnik! Nem is volt ! Beniczky Ödön (tovább olvas) : »Voltak ilyen esetek, azt senki sem tagadja. Ezeket én mindig a legkeményebben elitéltem és elitélem most is ennek a pártnak élén, tudva, hogy ez a párt hangulatának megfelel.« (Egy hang a jobboldalon : Micsoda kenetteljes papi hang ez !) »Hasonlóképen küzdeni fogunk és mindent meg fogunk tenni, hogy jogosan fehér terrorral ne lehessen vádolni a magyar közéletet.« Rubinek Gyula : Nem is szabad ! (Zaj. Elnök csenget.) Budaváry László: Aki fehér terrorról beszél, az hazudik és rágalmaz ! Elnök : Kérem Budaváry képviselő urat, ne szóljon közbe! _ Beniczky Ödön: Midőn tehát tegnapelőtti felszólalásom kiegészítéseként a »másod- és harmadosztályú állampolgárok« dolgaival akarok foglalkozni, a ministerein ök urnák egy régebben elhangzott beszédéből indulok ki, aki a költségvetési vita folyamán az ellenzék erős szorongattatásai ól azzal akart kimenekülni, (Mozgás a középen,) hogy rémes és hátborzongató jelentéseket olvasott fel a föld alatt még mindig settenkedő kommunista-veszedelemről és kommunista-aknamunkáról. Patacsi Dénes: Van is! Budaváry László: Van is! Nem lehet tagadni ! Beniczky Ödön : Nem tagadom, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy a ministerelnök ur a hatáskeltés célját teljesen és tökéletesen elérte. Budaváry László : Annál is inkább, mert igaza volt! Beniczky Ödön: En azonban — sajnos! — az egész idő alatt kitűnően mulattam magamban ezen a felolvasáson. Kézenfekvő dolog volt, hogy a ministerelnök ur ezzel az eszközzel fog élni, mert eddig mindig, valahányszor baj volt a jogrenddel, a komunistákkal jöttek. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon. Zaj a jobboldalon. ) Rupert Rezső: Mumus! Beniczky Ödön : Konstatálom, hogy ez alkalommal igen szerények voltak, mert az én időmben pl. nagyszabású összeesküvésekkel jöttek, a Gellért-szálló, a ministertanács, az Operaház felrobbantásával, a tetanus-tüszurásokkal, (Zaj és derültség a szélsobaloldalon) szóval olyan naiv gyerekségekkel, melyek miatt akkor az egész rendőrség kezdve a főkapitánytól a posztjára először kiállított rendőrujoncig napokon keresztül telenevette mind a két markát. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Egész Európában merényletek vannak! Beniczky Ödön: Megvallom, hogy most is, a kormány nagy szorongafctatásainak napjaiban, napok óta várunk valami nagy kommunista összeesküvés szenzációs leleplezésére, mert azokat a jelentéseket, melyeket a ministerelnök ur itt felolvasott . . . (Folytonos zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Kissé élénkebben!) Amit mondok, azt képviselői kötelességemből és hazafias meggyőződésemből mondom. (Zaj és közbeszólások.) Elnök: Kérem Héjj Imre képviselő urat, ne szóljon közbe! Beniczky Ödön : Nagyon jól ismerem azokat a jelentéseket, melyeket a ministerelnök ur felolvasott. Ezek úgyszólván parafrázisai azoknak a jelentéseknek, melyekkel annak idején engem is elárasztottak, de amelyeket én rendőrségi közegeimmel a legpontosabb részletekig ellenőriztettem, s mindig a kellő mértékükre leszállítottam. Eszembe sem jutott, hogy ezekkel a közönséget lelkiismeretlenül megriasszam és félelemben tartsam, mert ezek a jelentések nagyban és egészben semmi egyébre nem valók és semmi más célt nem szolgálnak, mint azt, hogy bizonyos napidíjaknak és utiszámláknak ellenértékét képezzék, legfőképen pedig arra szolgálnak, hogy a T. tisztek létjogosultságát és nélkülözhetetlenségét indokolttá tegyék. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Budaváry László : Ugy látszik tízszer anynyira volna szükség! Beniczky Ödön : De továbbmenőleg azt állítom, hogy a ministerelnök ur sem veheti nagyon komolyan ezeket a jelentéseket, mert ha ezt tenné, akkor természetesen már régen le kellett volna tartóztatnia mindazokat, akiket a ministerelnök ur itt azzal vádolt meg, hogy per liberális blokk Bécsen át összeköttetésben vannak Kun Bélával. Pedig azt látom, hogy ezek az urak ma is szabadlábon sétálnak, lázas politikai tevékenységet fejtenek ki, gyűléseznek, sőt a cenzúra is készséggel rendelkezésükre áll, nyilt leveleik és egyéb politikai enunciációik számára. (Zaj a jobboldalon.) Patacsi Dénes: Megalkusznak mindennel a hatalomért ! Rupert Rezső: Ki van hatalmon? Beniczky Ödön: Ebből más következtetést nem vonhatunk le, mint azt, hogy a ministerelnök ur maga sem veszi komolyan azt, amit itt a minap leleplezésszerüleg elmondott. Világos tehát, hogy legkevésbé tőlünk követelheti azt, hogy az ő erre vonatkozó szavainak tartalmat és jelentőséget tulajdonítsunk, akik kormányzatával szemben állunk ós az ellenzéket képviseljük. • Az utóbi napok folyamán mégis meggyőződést kellett szereznem arról, hogy a ministerelnök ur anélkül, hogy talán maga is sejtené, ráhibázott az igazságra. A kommunizmus veszélye,