Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-229

À N' emzeigyùlês 229. ülése 19>.< róla, mert nem akartuk rontani akkor azt a hangulatot, mely ebből kifolyólag a velem szem­benálló pártban keletkezett. Ez oly Ígéret, mintha én azt mondanám, hogy innen, a he­lyemről felugrók az erkélyre. Lehetetlenség a szabadforgalmat máról-holnapra átmenet nélkül megcsinálni. Drózdy Győző: Ellenkezőleg, csak azt lehet megcsinálni ! Ereky Károly: A t. képviselő ur ugy lát­szik, csak a gabonára gondol, már pedig sok más cikkben is van hiány és azokban máról­holnapra a szabadforgalomra áttérni katasztro­fális lenne, csak a meszet, cementet, szenet em­lítve meg. Drozdy Győző: Még ott is! Ereky Károly: Ma már talán meg lehet csinálni, de akkor semmi esetre sem. Nézzük csak a tejkérdést. A főváros állandóan folyamodik a kormányhoz, hogy még egy hónappal, majd hogy még egy további hónappal hosszabbittassék meg a kötöttforgalom, ugy, hogy mint látjuk, nem olyan könoyü e kérdés megoldása. Ugy veszem észre, hogy azt méltóztatnak hinni, hogy ellen­sége vagyok a szabadforgalomnak. Nem ! Én előbb beszéltem ezen a helyen a szabadforgalom behozatalának szükségességéről, amikor a pénz­ügyminister urat még nem is volt szerencsém itt tisztelhetni mint pénzügyministert, úgyhogy arról nincsen szó, hogy nem vagyok hive a sza­badforgalomnak. Csak az a fontos, hogy a szabad­forgalom behozatalának a pénzügyminister ur részéről történt beigérésée ellenére az tényleg nem következett be. Drozdy Győző: Az igaz! Ereky Károly: Ezt csak azért hozom fel, mert egyik t. képviselőtársam azt mondta, hogy minden bekövetkezett, amit a pénzügyminister ur igórt. A pénzügyminister ur idehozta most elénk a forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot. Enged­jék meg, hog^y a 29. § pár sorát felolvassam (olvassa) : »Altalános forgalmi adó alá esik min­denki, aki belföldön őstermeléstől különböző, bármilyen önálló bevétel elérésére irányuló kere­seti tevékenységet fejt ki.« Eszerint tehát min­denki, az utolsó napszámos is, amikor megkapja napszámát, tartozik ebből egy és fél °/o-ot for­galmi adóként leadni. Bárki, bármilyen üzletet kössön, bármilyen pénzt fogadjon el, ellenszol­gáltatás fejében, tartozik utána P/2 % forgalmi adót fizetni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Ha szol» gálati viszonyban van, akkor nem! Ereky Károly : Egy napszámos nincs szol­gálati viszonyban ! Hogy van ő szolgálati viszony­ban? (Ellenmondás jpbhfelöl Zaj) Csukás Endre: Átadja a munkakönyvét! Ereky Károly : Ha egy napszámos elmegy kapálni egy gazdához, ha nincs is közöttük szerződés, konvencionális szerződés mégis fenn­áll, mert megegyeznek egymással a munka helyére, idejére nézve, megegyeznek a munka­L évi pdius hő 15-én, pénteken. 547 bérre nézve. Ez konvencionális dolog, de azért a napszámos nem lesz alkalmazottja a gazdá­nak. Mindenki forgalmi adót tartozik tehát fizetni, bármilyen önálló kereseti tevékenységet fejt ki, tehát a napszámos is. Ezt csak példa­ként említem fel, mert hiszen meg vagyok róla győződve, sőt bizonyosra veszem, hogy a pénz­ügyminister ur ezt nem igy gondolta ; ebből is látom ; csak felhívom ra a figyelmét, hogy a törvénynek ilyen principális kijelentése milyen nagy visszaélésekre és milyen kellemetlen későbbi magyarázatokra adhat okot, ha nem gondosko­dunk róla, hogy elég élénken és határozottan kifejezésre juttassuk ezt a további részletekben. Majd a részletes tárgyalásnál leszek bátor rá­mutatni egynémely dologra. Ezt nem ugy említem fel, mint valami nagy kázust, csak törvényhozói kötelességemnél fogva hivom fel az igen tisztelt pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy e nagy princípiumot mindenütt le kell tompítani, ahol arra szükség van. Ez természetes és azt hiszem, törvényhozói kötelességemnek ugy teszek leginkább eleget, ha egy ilyen dologra felhívom a pénzügyminister ur és a Nemzetgyűlés figyelmét. Nagyon feltűnt nekem az, hogy ezen törvényjavaslat címe nem az volt, mint ami most a pénzügyi bizottság ideérkezett törvényjavaslatának a címe, t. i. az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmi adó. Nagy örömmel veszem tudomásul, hogy a pénzügyi bizottság ezt a hosszú címet megrövidítette, mert hiszen álta­lános pénzügyi elv az, hogy nem lehet minden adóbevételt aszerint minősíteni, hogy milyen célra vesszük azt be és hogy az államnak min­den bevétele összes kiadásainak fedezésére szolgál. Nem szokás kimondani, — ez ujabb princípium a pénzügyi jogban, — hogy pl. a földadót azért veszem be, hogy odaadjam, — mondjunk egy kedves hasonlatot, —- a cukorgyárosoknak szub­vencióba, vagy hogy a törvényszéki bíráknak adjunk belőle fizetést. Az állam minden bevétele és kiadása arra való, hogy egymást fedezze. Drozdy Győző: A cím nem indokolt! Ereky Károly : Vagyok bátor ehhez meg­jegyezni azt, hogy a régi f cím bizonyos fokig terrorizáló hatással volt. Én, mikor a kezembe vettem az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló adót, önkéntelenül arra gondoltam, hogy ha én ez ellen a törvényjavaslat ellen felszóla­lok, mindenki azt fogja mondani, ez az ellátat­lanok, ellen beszél. (Mozgás a baloldalon.) Örülök, hogy a pénzügyi bizottság ezt a jelleget elvette, mert hiszen bármiiyen adó­javaslat ellen szólaljon fel valaki, az ugyebár, mindig növelni akarja az állam deficitjét, és az állam deficitjének növelésével természetesen nthezebbé teszi az ellátatlanok ellátását. Az igen t. pénzügyminister urnák kijelen­tem, hogy a forgalmi adót ebben a formában, amint itt általában kimondja, hogy minden I kereseti tevékenységből származó önálló bevétel 69*

Next

/
Thumbnails
Contents