Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-227

492 A Nemzetgyűlés 227. ülése 1921. évi július hó 13-án, szerdán. lók. így elmondotta többek között azt, hogy a kormány a zsidóbefolyás alatt lévő szociáldemo­krata munkásság ellensúlyozására nemzeti alapon álló munkásszervezetekbe óhajtja a munkásságot tömöriteni, ezeknek lapot alapit és ezt a mozgal­mat szubvencionálja.« Rassay Károly : Ez nem kompromittáló ! Gr. Bethlen István ministerelnök (tovább olvassa) : »Németh István a kezében levő adatok­Icai bizonyította, hogy ő ezeken az üléseken részt vett, mint az Igazság 6000 K-val fizetett munka­társa és óhaja az, hogy a keresztény kurzus bizto­sítására az Igazság vezetését ő vegye át. Első dol­gunk volt — ezt mondja Giczey — a minister­elnökség szociálpolitikai és sajtó-osztályánál ér­deklődni a Németh-féle adatok mibenléte felől, hol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Németh egy lelketlen egyéni törekvő, ki kezén levő adatok kap­csán egyéni érvényesülése javára zsarolja a minis­terelnökség emiitett osztályait.« Kerekes Mihály : Hallatlan ! Hát lehet zsa­rolni is ? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök (tovább ol­vassa) : »Május hó 19-én Németh sajátkezű aláírá­sával három pontot említett fel«, — t. i. ekkor kereste fel újból a városparancsnokságot — »me­lyek szerint a további eljárástól visszalép.« Rassay Károly : Miért nem tartóztatták le zsarolásért ? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezen három feltétel a következő (olvassa) : »1. Ha az Igazság­tól Apsayt eltávolítják« — t. i. ez a felelős szer­kesztő ; »2. ha az ő vezetése alatt álló nemzeti munkásság állami szubvenciót kap ; (Derültség.) és 3. ha a Kaesóh-féle nemzeti munkásszervezke­dést a kormány megakadályozza.« Azt hiszem, ez a három pont kimeríti a zsarolás minden ismér­vét . (Igaz ! ügy van !) Rassay Károly : Le kellett volna tartóztatni ! De civileknek ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Azért, mert azt remélte, hogy a városparancsnokság utján, amelyet talán megijeszt, lesz módja a minister­elnökség nem tudom milyen osztályára befolyást gyakorolni, hogy neki ezeket koncedálják. Szilágyi Lajos : Mi köze ehhez a katonaságnak ! Gr. Bethlen István ministerelnök : A katona­ságot Németh kereste fel ; én igazán nem tehetek arról, hogy odament. Rassay Károly : Jól volt nevelve, hogy épen a T. osztályhoz ment ! (Derültség.) Gr. Bethlen István ministerelnök (olvassa) : »Junius 4-én Németh bejött a T-osztályba. Előbb Domsa százados fogadta, majd meglát engemet«, t. i. Giczeyt. »A szobába lépve Domsa századost, Korossi főhadnagyot, Bisterczky főhadnagyot egyenruhában és ülve találtam, Dulin hadnagy polgári ruhában állott, Németh széken ült. (De­rültség a szélsöbaloldalon.) Németh tanárt meg­látva, neki szemrehányást tettem, hogy kétszínű magatartása, gyakori ólálkodása a T-osztály körül alapos gyanút keltenek, hogy a bécsi Jövőben megjelent cikkek ezt bebizonyították, és hogy az asztalokról ellopott jelentéktelen régi T-osztály jelentések is az ő révén juthattak az emiitett helyre.« (Mozgás.) Rassay Károly : Jelentéktelenek ? ! Gr. Bethlen István ministerelnök (tovább ol­vassa) : »Felszólítottam továbbá, hogy a nála lévő, Domsa százados aláírásával ellátott nyugtát adja át lemásolásra Körössi főhadnagynak, melyet ál­talam aláírva azonnal visszakap.« T. i. volt egy nyugta nála, azon hivatalos írásokról, amelyeket átadott volt. Kerekes Mihály : Igen ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ezt Giczey ki akarta cserélni egy nyugtával, amelyet ő adott volna. Rassay Károly : Miért volt ez szükséges ? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök (tovább ol­vassa) : »Németh erre hihetetlen kihívó szemtelen magaviseletet tanúsított, végül azt mondta, hogy a nyugtát ki nem adja, a Domsa aláírása neki töb­bet ér, mint az enyém.« Rassay Károly : Egyéni felfogás ! (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök (tovább ol­vassa) : »Erre felháborodásomban kétszer vagy háromszor nyakonvágtam, ugy hogy arcán a po­fonok helye látható volt.« (Élénk derültség és taps a középen és balfelől. Felkiáltások : Bravó ! Nagy zaj a szélsőjobb és a szélsöbaloldalon.) Bottlik József : Hivatalos helyiségben, hiva­talos személy ! Hogy lehet ennek tapsolni ? (Zaj.) Gr. Bethlen István ministerelnök : Németh az ablakhoz ugrott és az utcára ordítani kezdett : Meghalok, meghalok, noha senki többet egy ujja] nem bántotta.« (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek. Szilágyi Lajos : Hivatalos ténykedés közben ! És ennek tapsolnak ! Micsoda sötétség ! (Nagy zaj és közbeszólások.) Elnök : Szilágyi Lajos képviselő urat figyel­meztetem, hogy ne helyezkedjék szembe az elnök­kel. Szót kell fogadnia, ha az elnök azt mondja, hogy csendet kér. Elég ildomos formában tette. (Igaz ! Ugy van ! Halljuk ! Halljuk !) Rassay Károly : Várjuk a hasrugásokat ! (Nagy zaj.) Barla-Szabó József közbeszól. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ezen az oldalon is ! Parla-Szabó József képviselő urat szintén figyel­meztetem, szíveskedjék csendben maradni. Méltóz­tassanak az elnök figyelmeztetésére hallgatni. (Helyeslés.) Gr. Bethlen István ministerelnök (olvassa): »Németh erre egész csendes lett, normálisan visel­kedett ; a nyugtát lemásolta, én aláirtam, azt mondva neki, hogy takarodjék ki innen, a lábát ide többébe ne tegye. Midőn Németh az ajtókilin­cset megfogta, megfordult és szokott modorával azt mondta : nem baj, van egy okmányom, hogy^ Dulin engem meg akart vesztegetni. Egész életem-

Next

/
Thumbnails
Contents