Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-208
A Nemzetgyűlés 208. ülése 1921. évi június hó 14-én, kedden. 41 A támadók szervezetten vonultak a lielyszinére és megkéseltek három zsidót. Szakasztott az előbbi eset, csak az áldozatok száma volt kevesebb és a neveknek volt más és más hangzása, —• és azt hiszik, t. uraim, hogy az eset nem került a Nemzetgyűlés elé? Akkor tévednek! Idekerült. Csernus Mihály: Ki hozta ide? Dánér Béla: Idekerült, ismét megelőzve a büntetőbiróságok által, illetve az ügyészség által meginditott nyomozást és vizsgálatot. Miért került ide ? Azért, mert az áldozatok ismét elsőrendű állampolgárok voltak, nem egyszerű magyar földművesek, akik csak a hazát védeni jók, adót fizetni jók, váltót törleszteni jók... Csernus Mihály: És szavazni jók! Dánér Béla : . . . és szavazatot adni jók. A bolsevizmus bukása után a büntetőbíróság meghozta első, úgynevezett bolsevista Ítéletét, amelyben 10 évi fegyházra Ítélte azt a magyar földművest, aki mint vörös katona a zsidó politikai megbízottnak, tehát elöljárójának parancsára belelőtt egyik társába. A zsidó politikai megbízott természetesen nem volt kéznél, mert időközben máshova utazott. (Egy hang balfelol : Emigrált !) Hogy azóta kézrekerült-e, arról nem tudtam meggyőződni. Andaházy-Kasnya Béla : Majd ön is elutazik kellő időben! (Zaj.) Dánér Béla : Nagyon tudnék gyönyörködni Andaházy képviselőtársamnak közbeszólásaiban, ha ő azokat zsidó kaftánban mondaná el. (Derültség és zaj.) Tisztelt képviselőtársam közbeszólásai azonban bizonyos diszmagyartalanságot mutatnak és fokhagymaszaguak. Andaházy-Kasnya Béla : Az is fáj ? Talán majd csuhában mondom ezeket ! (Hosszantartó nagy zaj a középen. Felkiáltások: Rendre! Ki véle !) Somogyi István : Ki kell pofozni ezt a mocskot ! Ereky Károly : Nem lehet tárgyalni az ilyen emberrel, örökösen provokál. Semmi értelme nincs. Az egész nemzetnek a politikáját kigúnyolja. (Zaj.) A zsidó képviselők megtisztelnek bennünket és nem bántják nemzeti érzéseinket. Örökösen letiporja a keresztény szent gondolatot. (Folytonos zaj.) Andaházy-Kasnya Béla: Semmi köze a keresztény irányzathoz ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Meskó Zoltán : Elküldöm a saktert holnap hozzá ! Andaházy-Kasnya Béla: Azt is fogadni fogom, mert az is ember! (Folytonos zaj. Félkiáltások: Rendre!) Elnök: Andaházy-Kasnya Béla képviselő urat rendreutasítom. (Félkiáltások a középen; Nem elég!) Aházszabályok nem adnak módot, hogy első alkalommal más cenzúrát gyakoroljak. Fábián István: Ki kell dobni ezt a zsidó bérencet ! (Folytonos zaj.) Andaházy-Kasnya Béla (közbeszól). NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XI. KÖTET. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogyha még egyszer közbeszól, minthogy már egyszer rendreutasítottam, a mentelmi bizottság elé fogom utasítani. (Elénk helyeslés.) Tessék folytatni. Dánér Béla: Ugyanakkor történt, amikor a bíróság ebben az ítéletében egy magyar földművest 10 évi fegyházra itélt, hogy a rendőrség szabadon bocsátott egy Sajó Szigfried nevű zsidó ügyvédet, a dunapataji direktórium tagját, ahol a zsidó terroristák halomszámra mészárolták az ottani földműveseket. (Egy hang jobbfélől : Csináltak keresztény pogromot!) Hogy Sajó Szigfrid kézrekerült-e, azóta azt nem tudom. De e két eset ismét frappánsan világit reá a nálunk uralkodó demokráciára és jogegyenlőségre, íme, a másodrendű polgár, a magyar, tízévi fegyházat kap azért a cselekményért, amelyért elsősorban a zsidó felbujtója a felelős. Az elsőrendű állampolg ÉLT, Rí zsidó pedig szabadon bocsáttatik és megadatik neki az alkalom arra, hogy meneküljön. Andaházy-Kasnya Béla (a helyéről távozva) : Ez cirkusz ! Ezt nem lehet józan ésszel hallgatni ! (Felkiáltások jobbfélől : Ne is jöjjön többet ide!) Nem szerzem meg ezt az örömet az uraknak ! (Ismét elfoglalja helyét) Dánér Béla: Száz GS SZEIZ ilyen esetet tudnék elmondani, és bizony nekünk még nagyon sok küzdelmet kell megvívnunk ebben az agyonsanyargatott, kiszipolyozott országban, amíg a demokrácia és a jogegyenlőség terén odáig tudjuk emelni szolgasorba döntött, kiuzsorázott fajunkat, hogy a legutolsó és legszegényebb magyar napszámos is elérhesse ebben az országban mindazt, amit a zsidó vesztegetők pénzükkel elérhetnek. Ez a mi demokráciánk, ez az a jogegyenlőség, amiért mi küzdünk. Yégűl engedtessék meg nekem, hogy ismételten felhívjam a t. Nemzetgyűlés figyelmét egy a magyar tanárokat ért legutóbbi sérelemre. A nemzet napszámosainak érdemeit nem kell felsorolnom, mindnyájunk hálája az övék. Nyomorúságukat, szenvedésüket nem kell megrajzolnom, azok mindnyájunk szivébe bele vannak vésve. A magyar tanári és tanítói kar lelkes, odaadó munkájától függ a jövő magyar nemzedék tudása, jellemszilárdsága és hazaszeretete. Az ő bizalmuk és hitük a magyarság feltámadásában, a magyar faj életrevalóságában jelenti a jövő magyar nemzedékek hitét és bizalmát. Ezért elégedetlenségük előtt nem lehetünk közömbösek, panaszuk és sérelmük mellett nem mehetünk el segítség és orvoslás nélkül. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Budaváry László igen t. képviselőtársam ismertette már a költségvetési vita során ezt a tipikusan magyar esetet. Én bizalommal vagyok a kormány minden egyes tagja iránt és meg vagyok róla győződve, hogy ez az eset egy, a következményekkel nem számoló, jelentéktelennek hitt, teljesen jóhiszemű lapszus volt csupán. ö
