Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-226

470 A Nemzetgyűlés 226. ülése 1921, évi július hó 12-én, hidden. amelynek az 500 holdon felüli birtokosok a tagjai, akiknek épenséggel nem leket panaszkodniuk. Még csak arra akarok rámutatni és arra akarom a pénzügyminister ur figyelmét felhivni, hogyan fog az majd a gyakorlatban festeni. Ugyebár az is, aki őröltetni visz a malomba, a molnár is azon vannak, hogy ezt az 5 százalékot kivonják az elszámolás alól. Már pedig hány mód alakult ki erre a háború folyamán ! Erről nem akarok beszélni, mert nem akarok másokat kioktatni, hogy talán lekopirozzák maguknak, hogy hány mód van, amellyel ezt kijátszhatják. A háború alatt őrlési tanúsítványok nélkül vittek őröltetni a malmokba, céljuk az volt, hogy az erre vonatkozó rendeletet kijátsszák. Ha csak a pénzügyminister ur nem ültet be minden garathoz két fináncot, ugy ki fogják játszani ezt a törvényjavaslatot, hogy csak papiron fog megmaradni. A paragrafusok bizony itt nem fognak segiteni. A cukorrépaadónál is panaszkodott az Omge amiatt, hogy a cukorrépára két százalékot vetettek ki. Pedig ezt is a fogyasztók fogják megfizetni. Ha kivetik az adót, a termelő a répát annyival drágábban adja majd el. Itt is a szegények fogják ezt megfizetni, akik elfogyasztják ezt a cukrot, amely különben nem luxuscikk, hanem egy szűk séges csontképző eledel, amelyre minden háztartásban szükség van és főleg azért fogják a szegények megfizetni, mert sajnos, sokkal több a szegény ember, mint a gazdag ember. Kátérve a forgalmi adóra, ez nem más, mint közönséges fogyasztási adó. Amikor valaki megveszi azt az iparcikket, az el is fogyasztja és az adó itt is főleg a szegény emberek zsebéből vándorol ki, mert a vagyonos embernek is csak egy kalapja van és a szegény embernek is. Drozdy GyŐZŐ: Müden fogyasztási adó igazságtalan. Modern kormányzatban nincs helye ! Cserti József: A három százalékos állatforgalmi adónál az a megjegyzésem, hogy csodálatos, hogy miért ép az állatoknál 3 százalék az adó, miért nincs ez arányában más cikkek áraival különÖsen akkor, amikor az állatok évente nem is egyszer, hanem n égyszer-ötször cserélnek gazdát. Ezek az eladások mindig megdrágítják az árakat és mire a hus a fogyasztóhoz kerül, az fogja ez mindig megfizetni. Kerekes Mihály: Minél rosszabb a tehén, annál többször fogják azt eladni. Cserti József : Csak arra vagyok kivan esi, hogy a lebon.yolitásná] hogyan fog ez festeni. Mit szólnak majd a kereskedők, amikor majd ennyi

v irka-firkat kell csinálniok. Ahelyett, hogy azt mondaná a pénzügyminister ur, hogy ez a gyáros, ez a kereskedő ennyit fizet, lekötik, elrabolják idejüket ugy, hogy sok idegbetege lesz ennek a törvénynek. (Derültség.) Már mondottam, hogy a fogat sem részletekben húzzák ki, hanem egyszerre, mert hisz minden részlet külön fájna. Hát , itt is mondják meg, hogy az illető kereskedő mit fizet, fizessen egyszerre és ne zaklassák egész éven át azzalj hogy blokkokat kell kiállítania, Hisz látjuk, hogy a fényűzési adónál is mennyire idegesek a kereskedők, hogy mindig blokkot kell kiállitaniok. R

assay Károly : Jobb humora van, mint a pénzügyministernek ! Cserti József : Csak arra vagyok még kíváncsi, hogy kiket vesznek fel elláttatlanoknak. Ezek közé nem volna szabad mást felvenni, mint a fixfizetésü állami alkalmazottakat. Idetartozik természetesen a katonaság is. A gyári munkásoknak adjon a gyáros olyan fizetést, hogy meg tudják a lisztet fizetni, mert ha a gyári munkásnak olcsóbb kenyeret adunk, a gyáros kiszámitja magának, hogy ilyen olcsó élelemmel látja el a munkásait, de azért ép olyan,drágán adja el a termékeit és végeredményében a különbözet a gyáros zsebében marad, a munkásokon azonban nem fogunk ezzel segiteni. Drozdy Győző : A vagyonos tisztviselőknek sem kellene adni. Kerekes Mihály : Megeteti sertésével a kedvezményes lisztet. Cserti József: A sok kifogás mellett mégis annak vagyok hive, hogy a búzatermő Magyarországon ne legyen egy elláttatlan sem. Innen nem szabad kivinni egy buzaszemet sem addig, mig Magyarországon egy ellátatlan is van. BenkŐ Gábor: Ez a helyes, ez a fontos. Kerekes Mihály: Mégis megszavazod. Cserti József : A megoldás nagyon egyszerű. A pénzügyminister ur vegye elő ceruzáját, számítsa ki, hogy mennyire van szüksége, vegye az állami adókat, hogy ki mennyit fizet, ennek arányában ossza ki ezeket : fizessen mindenki állami egyenesadójának arányában. így majd az fog történni, hogy a nagytőke, a nagybirtokos többet fizet, a kisbirtokos is erejéhez képest fizet, sőt még az is fizet, akin direkt segítenek a kedvezményes ellátással az ő erejéhez képest. Ez az egyetlen igazságos megoldás, nem pedig -az, hogy a kisemberek vállaira rakjuk a terheket, a gazdag emberek, a nagytőke, a nagyvagyon pedig kibújnak és a teherből csak keveset viselnek. Azt mondják, hogy azt nem lehet keresztülvinni. Pedig szeretném tudni, hogy azt a terhet, amit 3 millió ember vállára akarnak rakni, miért ne birná el 8 millió embernek a válla ? Csak — mondom — az volna a különbség, hogy a nagyvagyonnal birok az erejükhöz képest járulnának hozzá, a kisemberek szintén, nem padig megfordítva, amint a törvényjavaslat célozza. Ez volna szerintem az egyedül helyes, igazságos és szociális megoldás. Arra kérem túloldali t. képviselőtársaimat, akik tudom, hogy velem együtt éreznek, hogy ennél a javaslatnál a meggyőződésük és lelkiismeretük szerint szavazzanak, ne pedig a pártfegyelem szerint, mert tudom, hogy mindannyian azt érzik, amit én érzek. Amint mondottam, én hive vagyok ennek az adónak, mert az ellátatlanokat el kell látni, de abban a formában, hogy a teherből mindenki igazságosan, erejéhez mérten vegye ki a részét. A magam részéről ezt az antiszociális tör«