Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-225

À Nemzetgyűlés 225. ülése 1921. évi július hő 11-én, hétfőn. 451 véleményt, amely szerint azok a sérülések, amelyeket szenvedett, olyanok, hogy nevezettnek legalább is nyolc heti abszolút pihenésre és gy.ügykezelésre van szüksége. 1 Itt van azután június 10-éről is egy bizo­nytv ány, amelyben még mindig azt mondja az orvos' hogy a gyomor és a belek nagyfokú érzék e nységet mutatnak s az utóbbi fájdalom olyan nagy, hogy a járásnál is akadályul szolgál s az á "alános testi elgyengülést, vérszegénységet, étvágytalanságot, rossz emésztést is az inzultus következményeképen lehet megítélni. Barla-Szabó József: Ezt már nem lehet állitani ! Griger Miklós: A vérszegénység nem lehet ennek a következménye. Szilágyi Lajos : A lényeg a rendszer ! (ügy van! ügy van! a szélsobalóldalon.) Rupert Rezső: En nem tartom fontosnak, hogy hány nap alatt gyógyulnak a sérülések, mert itt nem a kvantitás, hanem, azt hiszem, a kvalitás az, ami súlyos kifogás alá esik. Ez a szerencsétlen ember agyonveretése után természetesen megpróbálkozott elégtételt kapni, lépések történtek is, s ezeknek során Griczey százados igen nagy sajnálattal ismerte el, hogy ez megtörtént, megemlítette, hogy gusztusa el­lenére történt. . . Szilágyi Lajos : De azért részt vett benne ! Rupert Rezső: ... s azzal védekezett, hogy nem tehetnek róla, felsőbb utasításra jártak el.! (Nagy mozgás a szélsobalóldalon.) Szilágyi Lajos: Mindig felsőbb utasításra Csak nem a kormány utasítására? (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügymin ister : Most hallom először az ügyet ! Rupert Rezső : 0 annyira megundorodott már ezektől a dolgoktól, hogy ott is hagyja a városparancsnokságot. Ha jól tudom, el is ment azóta a városparancsnokságról. Ilyen szörnyű dolgokat itt előtárván, mél­tóztassék megbírálni a mai helyzetet abból a szempontból, — minden elfogultság nélkül nézve ezeket a dolgokat — hogy ez a rendszer, amely ma fennáll, az, hogy ilyen dolgok megtörténhet­nek, alkalmas-e arra, hogy ezt az országot ba­jaiból kivezesse. Méltóztassék megítélni, hogy ez a helyzet olyan-e, amelyről elmondhatjuk, hogy a polgári szabadság biztosítva van. Méltóztassék ezt meg­ítélni abból a szempontból is, hogy lehet-e itt a polgárnak biztonság érzése és méltóztassék akkor arra is gondolni, hogy ha a polgárnak nincs biztonság érzése,ha az ember máról-holnapra katonai alakulatok kezébe kerülhet, hogy el­bánjanak vele, mi lesz akkor itt a nemzet gaz­dasági életéből. Ahhoz, hogy egy nemzet meg­élhessen, hogy az ország mindennapi kenyerét biztosithassuk, nemcsak napsugárra, nemcsak földre és esőre van szükség, hanem szabadságra is, mert hiszen a szabadság, a biztonság érzése az, ami épen olyan erős érként táplálja nem­csak politikai, hanem közgazdasági életünket is, mint a természeti források. El lehet-e képzelni, hogy ez az ország így a maga közgazdasági életében is megerősödjék s elbírhassa mindazokat a nagy áldozatokat, amelyeket ráraknak s rá­rakni akarnak. T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak régóta látni, hogy itt hosszú időn keresztül vagy nem törőd­tek a nemzet gazdasági életével, vagy pedig igy erőszakos beavatkozásokkal, amelyek a nemzet­gazdasági életet folytonosan bénították, csapol­ták belőle — nem akarva is — a vért. Állan­dóvá tették a nyugtalanságot. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy ez a nyugtalanság álta­lánossá lévén, a nemzet egyszer csak újra sor­vadni kezdett. Itt egyoldalú pénzügyi politikát bravúrral folytatnak. Nem tudom, hogy ennek a pénzügyi politikának mi lesz a vége akkor, ha a nemzetgazdasági élet nem áll rendelkezésre. Akkor nem lesz más, mint ami minden adó­politikának megássa a sírját, az, hogy a kivetett hatalmas, nagy adók majd adóhátralékokká lesznek, amikből a nemzet nem élhet meg. Méltóztassék megnézni ezt a pénzpocséko­lást . . . (Nagy zaj.) pocsókolás lapokra, még csak ezrekről volna is szó. Drozdy Győző : Panama ez ! (Folytonos nagy zaj.) Berki Gyula: Ördög fogja vállalni ezért a felelősséget! Vállalja az, aki csinálta! Rupert Rezső : Méltóztassék megnézni a kormány munkáspolitikáját is. Ahelyett, hogy a kormány a nemzetgazdasági életet felvirágoz­tatná, és igy biztosítaná a biztos, jó rendezett közgazdasági életet, amivel megoldaná a munkás­kérdést is, mesterséges eszközökkel a tömegek gazdái révén megvesz tisztességes embereket, tisztességes tömegeket, amelyek elindultak a maguk boldogulásuk utján, de nem tudják és nem tudták különösen akkor, hogy a tömegek bérlői, a főbérlők, albérletbe fogják adni őket a kormánynak. Igy természetesen nem lehet munkáspolitikát csinálni (ügy van! ügy van! Nagy zaj.) Szabó István (sokorőpátkai) : Visszafelé sül el! Rupert Rezső : Egy kormány, amely annyi hibában szenved, nagyon természetes, hogy más­ként nem tud munkáspolitikát csinálni, mint igy. Méltóztassék azt a szörnyű helyzetet, azt az egészen különös helyzetet is venni, hogy a kor­mányban bent ül többek között a hatalmas, erős kisgazdapárt is, és mi történik: Ugyanaz a kormány, amelyben a reprezentánsai ülnek, ellene csinál politikát, megalapítja ellene az Igazság című lapot, (ügy van! ügy van! a szélsobalóldalon és a jobboldalon.) Szilágyi Lajos: Erkölcstelen! Meskó Zoltán : Az »Igazság« hecceli a munkásságot a kisgazdák ellen ! Kerekes Mihály: Az Igazságot direkt erre állították fel!

Next

/
Thumbnails
Contents