Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-208

A Nemzetgyűlés 20S. ülése 1921. évi június hó 14-én, kedden. 37 nemzeti gondolkodás, amely hivatva van összeolvasztani a régi Magyarországnak egész területét, azokat a területeket is, amelyeket elszakítottak tőlünk, de amelyek a természetnél, az Isten parancsánál és a magyarok akaratánál fogva ehhez a csonka Magyarországhoz tartoznak. (Élénk tetszés.) Ha azt nézzük, hogy a múltban Szeged városa minő erőkifejtést végzett arra nézve, hogy egy tudományegyetemnek az elhelyezéséhez szükséges intézményeket megteremtse, akkor nem hagyhatjuk emlités nélkül, hogy Szegeden van egy állami szemkórház, egy vakok intézete és egy bábaképző intézet szülészeti kórházzal kapcsolatosan. Ezek olyan alapot nyújtanak az orvosi egyetem felállításához, — amelynek fontosságát az imént Kovács t. képviselőtársam annyira hangoztatta — hogy ezek felhasználásával könnyű dolog lesz ott a tudományegyetem orvosi karát felállitani. El kell ismerni, hogy az orvosi egyetem valóban elsőrangú szükséglete ennek a csonka Magyarországnak, ennek a felállítása semmi esetre sem fog most már olyan áldozatokat kivánni, mintha ezek az intézetek Szegeden nem állanának rendelkezésünkre. Emiitette Herrmann Miksa t. képviselőtársam, hogy különös súlyt kell fektetni a szakképzésre és hogy épen a szakképzés szempontjából szükségesnek tartja a numerus clausus továbi fentartását, mert ebben az esetben közvetlenebb és intenzivebb érintkezést lehet teremteni a növendékek és a professzorok között. Szükségesnek mondotta azt is, hogy a buvárkodási vágyat felébresszék a fiatalságban és hogy e vágy kielégítését lehetővé tegyék. Utalnom kell arra, hogy Szegeden ebben a tekintetben is van egy olyan intézményünk, aminő az ország fővárosán kivül sehol másutt nincs : a Somogyi-könyvtár. Ezt a könyvtárt a város költségén állandóan kiegészítették a legmodernebb, a legújabban megjelent külföldi és belföldi művekkel, ugy hogy az mindig lépést tartott a fejlődéssel. Mi tehát már a múltban is iparkodtunk előkészíteni, hogy a búvárkodó szellemnek tere nyíljon Szegeden. Én sem vagyok barátja az erőszakos magyarositásnak, de barátja vagyok annak, hogy a magyar szellem, magyar lélek, magyar gondolkodás, magyar érzés átültettessék a fiatalság lelkébe. Ebben az esetben nem szükséges azután erőszakosan magyarosítani, mert ha magyar nevelést, magyar gondolkozást nyer a fiatalság, akkor önként hű fia lesz ennek a hazának, amint igen sok sváb, szerb, sőt még oláh származású egyén is megmagyarosodott Szegeden és a magyar kultúrának, a magyar nemzetnek barátja, a magyar hazának szerető fia lett. En egy ilyen magyarosítást tartok a legalkalmasabbnak, mert ez a szívben és a lélekben találja meg a gyökerét ós mert ennél semmiféle erőszakot nem kell elkövetni az illetővel szemben azért, hogy ezt a hazát a maga hazájának tekintse. (Helyeslés.) En abban a hitben vagyok, hogy Szeged városa, amely város hál' Istennek megfelelő vagyoni erővel is rendelkezik, amelynek saját tulajdona 76.000 hold föld, amikor intenzivebb gazdasági munkálkodás mellett abból nagyobb összeget lehet kihozni, nagyobb eredményeket lehet elérni, mindent el fog követni arra, hogy ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után minden erejét megfeszítse, minden anyagi erejét odaadja abból a célból, hogy az a város, mely a múltban metropolisa volt az Alföldnek, metropolisává váljék a tudományoknak, a gazdasági munkának és hogy eredményes munkával mielőbb ki tudja egészíteni ezt a csonka Magyarországot azzal a területtel, mely feltétlenül idetartozik, s amely a mi régi hazánk. Hogy ezen régi hazánk kultúrája érdekében mindent el fog követni, azt előre Ígérhetem. Épen ezért örömmel üdvözlöm egyrészt a kolozsvári egyetem tanárainak, másrészt a kultuszminister urnák azt az elhatározását, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden felállíttatja és biztosithatom róla a Nemzetgyűlést, hogy az a város, melyből az uj Magyarország kisarjadzott, nem lesz háládatlan, hanem köszönettel fog a nemzetnek adózni és tudni fogja, mi a kötelessége a jövőben is. Abban a hitben fogadom el a törvényjavaslatot, és kérem annak törvényerőre emelését, hogy a nemzet nem fogja hiába kidobni azt a pénzt, melyet a szegedi egyetem felállítása céljából feláldoz, mert az hálásan, bőven fog kamatozni. Azt hiszem, hogy ezt az igeretet Szeged városa^ be is fogja váltani. A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Az idő előrehaladván, mielőtt az interpellációra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a Nemzetgyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve, Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, június 15-én, szerdán d. e. 10 órakor tartsa. Az ülés napirendje ugyanez lenne, mint a mai napirend, azzal a különbséggel, hogy annak tárgyai lesznek még a jegyzőkönyv hitelesítése és a szerdai napra való tekintettel, az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Határozatképen mondom ki, hogy a Nemzetgyűlés napirendi javaslatomat elfogadta. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! A legutóbbi pénteki ülésen délután nem lehettem jelen, amikor Benitzky Ödön t. képviselő ur, visszatérve előbbeni fejtegetéseire, amelyek elhangzottak volt a költségvetés rendjén a kormányzó tiszteletdíjának tételénél, akkori fejtegetéseit pótolva ujabb kijelentéseket tett. Kénytelen vagyok ezt az alkalmat felhasználni,