Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-225
440 14 Nemzetgyűlés 225. ülése 19. Nagy Pál : A minister urnák válaszára a határozati javaslatommal kapcsolatosan akarok kiterjeszkedni. Elnök: Indokolni nem lehet. Nagy Pál ; Határozati javaslatom első részét visszavonom, mivel ez azt célozza, hogy ebből a 300 millió koronából juttassanak némi állami segélyt a szegény nincstelenek, hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák részére, ha házhelyet kaptak, a házépítés céljaira. Határozati javaslatom második részében azonban csak azt kérem, hogy a kormány hasson oda, hogy erre a legégetőbb sebre a szükséges olajcsepp megadassák, és azért ezt a pontot, amely tulajdonképen nem is javaslat, csak kérés, fentarto p Elnök: T. Nemzetgyűlés! A határozati javaslatot__vagy egészen vissza kell vonni, vagy t^lartänTTA képviselő ur kívánságának már azért sem tehetek eleget, mert ha a határozati javaslatának második pontját fentartaná, olyan kérdést kellene feltennem szavazásra, amely önmagában, a határozati .javaslat első része nélkül, értelmetlen. A képviselő ur határozati javaslatának második pontja ugyanis igy szól (olvassa) : »Ha pedig ebből az összegből« — amiről t. i. az első részben van szó — »ez nem lehetséges, találjon a kormány utat és módot arra, hogy a fentemlitteteknek épitési segélyt nyújtson«. Tehát azért sem bocsáthatnám szavazás alá a kérdést ilyenformán, mert az első rész nélkül ez a mondat teljesen értelmetlen. A képviselő ur hozzájárulásával tehát abban kell megállapodni, hogy vagy teljesen visszavonja a határozati javaslatát, vagy pedig fentartja. Nagy Pál : Minthogy megbízom a minister ur ígéretében, amellyel a határozati javaslatom másik részében foglalt kívánság teljesítését kilátásba helyezte, határozati javaslatomat visszavonom. Elnök : A határozati javaslatot tehát visszavonta. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az állami kislakások építéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Igen. A törvényjavaslat elfogadtatott. Következik Czettler képviselő ur határozati javaslata, amely teljesen független a törvényjavaslat elfogadásától, vagy el nem fogadásától. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Czettler képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. A képviselő ur határozati javaslata elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Cím. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át, amely észrevétel nélkül el/ogadtatik. Olvassa a 2. §-t) : Cserti József. Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a 2. § után 3. § gyanánt a következő szakasz vétessék fel (olvassa): »Minden állami kislakás oly helyre legyen építve, hogy 21« évi július hó 11-én, hétfőn. hozzá házikert gyanánt 600 négyszögöl föld is csatolható legyen.« S ha ez elfogad tátik, a 3. § 4. §-nak vétessék fel. Ezt az indítványomat röviden a következőkben indokolom. Az, hogy mi elhelyezzük ezeket a vagonlakókat, lakásnélkülieket, nagyon helyeslem, de egyúttal végezzünk alapos munkát is. Oly sokat beszélünk a többtermelésről. Ezáltal mód adatik arra, hogy — amint azt már az általános vita során is emiitettem — az illetők ^maguknak a legszükségesebbeket előállítsák. Én ezt mással nem indokolom, mint azzal, hogy csak nézzük meg egy vasúti pályaőrnek az otthonát, hogy az egy csekély földön, 600 négyszögöles területen, milyen jólétet tud teremteni, úgyhogy bizony sok magasrangu hivatalnok megirigyelheti egy pályaőrnek anyagi helyzetét. Ha tehát mi alkalmat adunk a munkára, a többtermelésre, ennek áldását nemcsak közvetlenül az a család fogja érezni, hanem érezni fogja a társadalom is, mert ezáltal meg fog csappani az ellátatlanok száma. Ez különösen megoldható volna a föld birtokreform kapcsán. Itt Budapesten is csak magának a városnak 14 millió négyszögöl területe van, amelyen a legprimitívebb gazdálkodás folyik. Azt hiszem, hogy ha körülnézünk, akkor csodálkozhatunk azon, hogy Budapest mellett még ma is okszerütlenül gazdálkodnak, s talán az ország legtávolabb eső részén is sokkal helyesebben gazdálkodnak. Ha ezt a területet 600 négyszögölével kiosztanák Budapesten, akkor 23.333 lakás férne el a főváros területén. Ebből levonok 3%-ot, amely már be van épitve s amely 61 lakásnak felel meg, úgyhogy végeredményben 23.272 lakás volna 600 négyszögöles kerttel csak Budapesten létesíthető. Már pedig Budapest területe nem olyan nagy, hogy órákig kellene utazni, hogy a központba bejusson valaki, hanem negyed- vagy félórai villamosutazással be tudna jutni. Azért indítványomnak egyedüli célja az, hogy ezáltal a termelő munkára a lehetőséget, a módot megadjuk mindazoknak, akik maguk akarják előállítani a háztartásukhoz szükséges dolgokat. Azért kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni, mert ezáltal a fővárosnál a családoknak jólétet teremtünk, a vidék helyzetét pedig megkönnyítjük ezeknek az ellátása által. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés ! Bármily szépen hangzanak is azok az érvek, amelyeket Cserti József t. képviselőtársam határozati javaslatának indokolásával kapcsolatban előadott, mégis rá kell mutatnom arra, hogy azok a szempontok, amelyeket felemiitett, csak másodsorban jöhetnek számításba azon nagy érdekek