Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-224
A Nemzetgyűlés 224, ülése 1921 akkor az életét is meghosszabbítom, (TJgy van!) és a betegségi járulékokat, amiket különben elfizetne a pénztár, tulaj donképen szintén megtakarítom a pénztár számára. Igen érdekes, hogy Németországban a községek és járások is építtetnek ilyen munkáslakásokat, ugy, mint a mi 1907 : XLVI. törvénycikkünk ezt törvénybe iktatta. A kölcsönt a felépítmény és a telekérték 75 százalékáig adják 3 százalékos kamatlábra. Ha valaki egyénenként akar kölcsönt, az csak 66% kölcsönt kap és magasabb kamatláb mellett, ami természetes is, mert hiszen a kockázatot is számításba kell venni. Igen érdekes az angolok lakásépítkezése. Ott a grófságok építenek lakást. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A grófságok megyék. így hívják a régi történeti névhez ragaszkodva. A grófságok építenek lakást főleg ipari munkások számára, Irlandban azonban földmives munkások és kisgazdák számára is. A háború előtt egy millió aranykoronát tett ki csak az az összeg, amit az irlandi munkáslakások számára az angol kormány — amely nem áll egyáltalán az állami segítség, hanem az önsegitseg alapján — ezeknek a szervezeteknek évenkint rendelkezésre bocsátott és felhatalmazást adott arra is, hogy az állampénztárból ezek a grófságok, továbbá az épitő szövetkezetek 3*5 lékos pénzt bármikor bármily mennyiségben igénybe vehessenek. Franciaországban 1894-től kezdve 30 nagy szövetkezet működik számtalan helyi szövetkezettel. Itt a kórházak, jótékonysági alapok adják a tőkét házépítésre. Miután minálunk a magántőke húzódozik a házépítéstől én ennek a 300 millió koronás hitelnek egy részét ilyen házépítő szövetkezetek támogatására óhajtanám felhasználni. (Helyeslés.) Azonkívül a nagyobb gyári vállalatokat kötelezném arra, hogy tisztviselőik és munkásaik számára lakásokat építsenek azokból a nagy jövedelmekből, amelyeket a háború alatt élveztek. (Élénk helyeslés.) Bátorkodom itt a figyelmet felhívni azokra a biztosítótársaságokra is, amelyek többnyire idegen országba viszik a mi tőkéinket, hogy azoknak a biztosítéki alapjaiból is jó volna egy részt ezen lakásépítés céljaira rezerválni. (Helyeslés.) A szociális kérdés megoldásának egyik legfontosabb része a lakáskérdés, a lakáskérdés megoldásának kulcsa pedig a szövetkezeti kérdés. Tessék a kettőt kapcsolatba hozni egymással. Én nem az állami segítségre helyezem a súlyt, erre csak mint kiindulópontra támaszkodom, hanem arra, hogy ez az állami segítség szövetkezeti utón a magántőkét is bekapcsolja azokba a feladatokba, amelyek nélkül a lakás- és igy a szociális kérdést megoldani nem lehet. Az angol szociálpolitikusoknak két nevezetes elvük van. Az egyik az, hogy gyakorlati és igazán üdvös csak egy olyan javaslat, amely egy éven belül egy mérföldnyi távolságban megvalósítható. Ez a gazdasági oldal. Ez legyen a mi vezető szempontunk is. De a másikról se feledkezzünk meg, — ez a » szociális oldal —arról, amit az angol szociálpolitiku'-, évi július hó 8-án, pénteken. 407 sok ugy fejeznek ki a munkáskérdés megoldására nézve, hogy »három hold és egy tehén«. Én ezt ugy fordítom magyarra : háromszáz kvadrátöl kert és egy kis házikó. (Helyeslés jóbhfelôl.) Ne kicsinyeskedjünk ezen a téren, tegyünk meg mindent, amit megtehetünk a városi lakosságnak. De biztosítsuk ugyanezt a falu részére is, az egyenlő elbánás elve alapján. (Általános helyeslés.) Épen ezért bátorkodom a következő határozati javaslatot benyújtani (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Határozati javaslat. Utasítsa a Nemzetgyűlés a m. kir. földmivelésügyi minister urat, hogy a vagyonváltságról szóló II. törvényjavaslat kihirdetésétől számítandó két hónapon belül a falusi és tanyai kislakások létesítésének állami támogatásáról megfelelő törvényjavaslatot terjesszen elő.« (Helyeslés.) »E javaslat a második vagyonváltságból befolyó összegek terhére az 1907 : XLVI. te. által létesített Országos gazdasági munkásházalapnak legalább is oly mérvű támogatását kell hogy magában foglalja, mint az állami kislakások építéséről szóló jelen törvényjavaslat, és az 1907: XLVI. te. rendelkezéseinek megfelelően kamatés törlesztési hányad-hozzájárulással segítse a földmivesek házépítését támogató községeket, törvényhatóságokat és szövetkezeteket.« (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz tulaj donképen csak az általános vita berekesztése után akartam hozzászólni. Azonban ugy Frühwirth, mint Orbók és Czettler igen t. képviselőtársaim felszólalásai arra késztetnek, hogy már most kérjek szót s talán a felszólalásommal megrövidíthetem a vitát. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! Amint a törvényjavaslat indokolásában is elmondottam, ezzel a javaslattal hármas célt óhajtottam elérni. Az egyik az, hogy a lakásínségen segítsünk, a másik az, hogy az építőiparnak adjunk foglalkozást, (Helyeslés a középen.) és ezzel kapcsolatban a többi iparoknak, amelyek az építőiparral összefüggésben vannak, a harmadik psdig, hogy a munkanélküliségen segítsünk. (Helyeslés balfelöl.) Az első feladat, amint emiitettem, a lakásinségen segíteni. T. Nemzetgyűlés ! Állíthatom, hogy a lakásínség és a lakásnyomor ez ország életének egyik legszomorúbb problémája. (Ugy van! ügy van!) Mert bármilyen rettenetes az most a háború és az azt követő forradalmak következményeképen, de állithatjuk azt, hogy Magyarországon a lakáskérdés mindig egy borzasztó probléma volt. Ismerjük azokat a viszonyokat, amelyek itt a, fővárosban voltak, és annak ellenére, hogy erről sokat
